Világhír lett a Kínát kritizáló budapesti utcanevekből
https://index.hu/belfold/2021/06/03/bejartak-a-vilagsajtot-a-kina-kritik...
Fotó: Döme Zsuzsanna Suzi – MKKP / Facebook
Mint ismert, Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester kezdeményezésére több utca is új nevet kapott. Így született meg
- a Dalai Láma út, mely a száműzetésbe kényszerült tibeti vezetőre utal;
- az Ujgur Mártírok útja, mely a türk népcsoporthoz tartozó muszlim kisebbség erőszakos integrációjára, mások mellett az Egyesült Államok szerint „kulturális népirtásáról” emlékezik meg;
- a Szabad Hongkong út, mely a városállam demokratikus mozgalmának eltiprásának, törvényhozásának Peking általi maga alá gyűrésének állít emléket;
- valamint a Hszie Si-kuang püspök út, mely a hite miatt 28 évet raboskodó katolikus egyházi személyre hívja fel a figyelmet.
A BBC-től kezdve a The Guardianen, a Bloombergen és a Hong Kong Free Pressen át a Jakarta Postig számos angol nyelvű lap foglalkozott a magyar kormánynak és a Pekingnek középső ujjat mutató lépéssel. Több lap emlékeztet, hogy úgy épül fel egy autoriter ország egyetemének a campusa, hogy Budapesten előtte a magyar kormány elüldözte a liberális elveket valló CEU-t, valamint kihangsúlyozzák a projekt költségeit, melyeket a kínai államtól felvett hitellel fedezne Budapest. A The Guardian például azt írja: a projekt fokozza az aggodalmakat Magyarország növekvő keleti orientációja és a Kína irányába történő eladósodása miatt.
Fricskának jó, de Kína megjegyezte magának
Kormánypárti tisztségviselők egyértelműen elítélték a lépést, ki finomabb, ki erősebb bírálatokat fogalmazott meg. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az utcanevek „politikai gagnek” elmennek, de nem fog segíteni az ujgurok és a hongkongiak helyzetén. Ezzel a KDNP-elnök valamelyest elismerte, hogy az említett emberek helyzete nem rózsás Kínában.
KAPCSOLÓDÓ
Villámgyorsan eltűntek az üldözött keresztények Hollik István bejegyzéséből
Kissé félrementek a Fidesz kommunikációs igazgatójának sorai.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig villámgyorsan átírta vonatkozó Facebook-bejegyzését, amelyben azt rótta fel Karácsony Gergelynek, hogy nem az üldözött keresztényeknek állít emléket. Valaki szólhatott neki, hogy Hszie Si-kuang püspök Kínában üldözött keresztény volt.
Az utcaátnevezés megosztja a magyar szakértőket, egy dologban azonban egyetértenek:
KÍNA NEM FOGJA EGYHAMAR ELFELEJTENI A SZURKÁLÓDÁST.
Demkó Attila, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője azt sérelmezte: miközben a jelen fővárosi és kerületi koalíció egy jelentős pártjában a határon túli magyarellenes jogsértések esetében az érzékenység közel nulla, addig óriási az érzékenység a világ túlsó felén élőkkel kapcsolatban.
A szakértő hozzátette:
HA AZ ILYEN FRICSKA KORMÁNYZATI SZINTEN MENNE, ANNAK HAMAR MEGLENNÉNEK A HÁTRÁNYOS GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI.
Megjegyzendő, hogy a nemzetközi, főként nyugati bírálatok szerint Kína a geopolitikai játszmákban nem habozik gazdasági fölényét nyomásgyakorlásra használni.
Baranyi és Karácsony elképzelése az lehetett, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák a vezető tisztségviselőket azzal, hogy ha el akarnak látogatni egy kínai delegációval a Fudan Egyetem építkezési területére, végig kell sétálni az Ujgur Mártírok útján.
Első látásra szellemes fricskának tűnik, de tudni kell, hogy a kínaiak nem így fogják felfogni, mert számukra a dalai láma, az ujgur szeparatisták vagy a hongkongi tüntetők nem a kommunista párt vagy rendszer, hanem a kínai nemzet ellenségei, vagyis a gesztus nem a pekingi kormányt sérti, hanem 1,4 milliárd kínai embert
– nyilatkozta Salát Gergely Kína-szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínai tanszékének vezetője a Blikknek.
A kínai állami médiának köszönhetően az utcanevek a kínai átlagember számára értelmezhetetlenek:
- Hongkong már nem brit gyarmat, vagyis régóta szabadnak tartják,
- az ujgurok elnyomásáról nem hallani, de az ujgur terrortámadásokra emlékeznek,
- Hszie Si-kuangot pedig nem is ismerik.
Egyedül a dalai láma mond valamit a latin betűt olvasni tudó kínainak – magyarázta Salát Gergely, hozzátéve: lehet, nem a legjobb ötlet egy miniszterelnök-jelölttől belerúgni a világ egyik legnagyobb hatalmába, mert az 2022 után sem fog eltűnni a térképről.
Apatóczky Ákos Bertalan, a Károli Gáspár Református Egyetem Kínai tanszékének vezetője ugyancsak a Blikknek úgy fogalmazott, az utcanevek minden bizonnyal kiváltják a pekingi külügy rosszallását, de nem fogja befolyásolni a magyar–kínai kapcsolatokat, mint ahogy az sem befolyásolta, amikor a Fidesz még ellenzékben Tibet miatt tüntetett.
