Tiltakozás a Munkatörvénykönyv reformja ellen - Párizs 2016.06.17.

A június 14-i országos tüntetés – 1.300 000 résztvevő a szervezők, 80 000 a belügyminisztérium szerint – több szempontból a február közepén kezdődött társadalmi mozgalom egyik fordulópontjának tekinthető.

Először is megcáfolta azokat a múlt heti politikai és média értékeléseket, amelyek a mozgalom kifulladásával, az elégedetlenség lanyhulásával, a szakszervezetek elszigetelődésével próbálták megnyugtatni a kormányt, a MEDEF[i]-et és az európai partnereket. A Marseille-ből, Besançon-ból, Grenoble-ból, Saint Etienne-ből, Strasbourg-ból, az Alpok-ból, Pireneusokból, Bretagne-ból, Burgundiából Párizsba utazó, oda-vissza az éjszakát átbuszozó tüntetők tömege találkozott a Place d’Italie-n, és több mint három óra kellett, hogy eljusson az Invalidusok teréig. Akik vonatok és buszok hiányában nem jutottak el Párizsba, azok helyben, a saját városaikban tüntettek.

A törés-zúzás és a rendőri erőszak is új vonásokat öltött kedd délután. A párizsi tüntetés útvonalán egyetlen világító üvegreklámtábla nem maradt épen; a reklámtáblákból kiszaggatott plakátokon és üvegzúzalékokon gyalogolt végig a többszázezres tömeg. A boulevard Montparnasse és a rue de Sèvres sarkán lévő nagy gyermekkórház utcára néző üvegablakait is egytől-egyig betörték, ami jelentős fennakadásokat okozott a kórház működésében. Újdonság az előző tüntetésekhez képest, hogy ezúttal a CGT aktivistáinak egy csoportja kövekkel dobálta meg az őket támadó rendőröket, és nemcsak a tüntetők, hanem több rendőr is megsebesült. És noha videók is tanúsítják, hogy a károk nem a CGT-aktivisták, hanem a tüntetés elején vonuló feketeruhás, kapucnis, könnygáz-álarcos fiatalok műve, úgy a kormány, mint a média a CGT-t vonják felelősségre.

Szintén újdonság François Holland reakciója. Szerda reggel a további tüntetések betiltásával fenyegetőzött a rádióban, ha a CGT nem tudja kordában tartani a tüntetőket. Philippe Martinez, a CGT főtitkára egy rádióinterjúban visszautasította, hogy a CGT-nek kellene a rongálókra vigyáznia. Ez a kormány feladata, mondta, de érdekes módon az állig felfegyverzett rendőrség tartózkodik a rongálókkal szembeni beavatkozástól, ehelyett a békésen tüntetőket támadja könnygáz- és más, komolyabb sérüléseket okozó bombákkal. „Ilyen fenyegetéssel csak tehetetlen kormányok élnek” tette hozzá Martinez .

De nemcsak a szakszervezetek tiltakoznak. Tiltakozik Arnold Montebourg, a Walls- kormány 2014-ben lemondott gazdasági minisztere, aki nemrég visszatért a politikai életbe, mivel Hollande –dal vetélkedve, indul a szocialista elnökjelöltek őszi döntőjében. „Krónikusan ismétlődő politikai erőszak tanúi vagyunk”, nyilatkozta a Nouvelobs c. heti magazin weboldalán. „Problémát okoz a Parlament? Válasz, a 43.9 [a parlamenti vita és szavazás kikapcsolása] ! A képviselők bizalmatlansági beadvánnyal szándékoznak élni? Válasz, a képviselők szankcionálása! Ellenkeznek a szakszervezetek? Válasz, a tüntetések betiltása!”.

Egy másik „rebellis” szocialista, Pascal Cherki, a kormány politikáját élesen bíráló képviselő nyilatkozott ma délben a France Culture híreiben, mondván, hogy „A Munkatörvénykönyv reformját a franciák nagy többsége ellenzi. A kormánynak, le kell ülnie tárgyalni a dolgozók képviselőivel, kompromisszumot kell kötnie velük, ahelyett, hogy rendületlenül ismételné: a törvényen nem változtat.” A rádióinterjúban Pascal Cherki nem zárta ki, hogy a szocialista képviselők ezúttal igenis bizalmatlansági beadványt fognak benyújtani, ha a kormány ismét a 49.3-hoz folyamodik június 28-a után, hogy a Szenátus módosításai körüli parlamenti vitát újra rövidzárlatra tegye. 

Végül még egy meglepetés, a június 14-i tüntetés transzparenseinek magamfajta érdeklődő olvasói most találkoztak először olyan mondatokkal, amelyek az EU szerepére utalnak a Munkatörvénykönyv reformjával kapcsolatban. Néhány napja a Médiapart c. színvonalas internetújság közölt hosszabb elemzést arról, hogy az EU és elsősorban Németország, Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszter személyében, hogyan dolgozta ki 2014 ősze óta a francia Munkatörvénykönyv reformját a két illetékes miniszterrel, Michel Sapin-nel (pénzügy) és Emmanuel Macron-nal (gazdaság és ipar) együttműködve. Erről tavaly szeptemberben Yanis Varoufakis, Alexis Tsipras volt pénzügyminisztere ejtett először szót a német gazdasági miniszterrel vívott csata elvesztése után egy interjúban. „Görögország csak kísérleti nyúl [az EU számára] – mondta – Dr Schäuble igazi célpontja Olaszország és Franciaország, a francia jóléti állam, a munkatörvénykönyv és az állami tulajdonban lévő nagyvállalatok”.

A tárgyalássorozat története külön cikket érdemelne, itt csupán annyit érdemes megemlíteni, hogy a téma most kezd beszivárogni a közéleti vitába.

Egy pikáns adalék, míg a mostani El-Khomri-törvény a francia dolgozók jövedelem csökkentését, munkaviszony-romlását, a vállalati, üzemi demokrácia intézményeinek gyengítését hivatott keresztülvinni, addig a fent említett Emmanuel Macron nevéhez fűződő 2015. februári törvény, adókedvezmény formájában egy 350 millió eurós ajándékcsomagot juttatott a vállalatvezetőknek. Mindkettő, az euró zóna „teljes gazdasági integrációját és a további válságok elkerülését” hivatott szolgálni Dr. Schäuble elképzelése szerint.

 

Folyt.köv

Körösi Zsuzsa

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.