Törökország megoldást keres az EU-val az újabb migrációs hullám elkerüléséért
Törökország megoldást keres az EU-val az újabb migrációs hullám elkerüléséért
Budapest, 2016. november 5. szombat (MSZF)
Törökország szerint megoldást lehet találni arra, hogy Európa elkerülje az újabb migrációs hullámot. A diplomácia mindig kínál lehetőséget a megoldásra a kölcsönösség alapján – jelentette ki Şakir Fakılı, a Török Köztársaság budapesti nagykövete pénteken a Magyar Békekör küldöttségével folytatott beszélgetésén.
A Magyar Békekör azzal a kéréssel fordult a török nagykövethez, hogy első kézből kaphasson tájékoztatást Törökország álláspontjáról a migráció várható alakulásáról. Şakir Fakılı azonnal pozitív választ adott a kérésre, és 24 órán belül fogadta a Békekör kéttagú küldöttségét, Simó Endre alapító-szervezőt és Salga Istvánt.
„Az EU nem teljesítette Törökországnak tett ígéretét sem anyagi vonatkozásban, sem a vízummentesség megadása tekintetében. Ez kettős mérce és diszkrimináció. Az EU nem hagyhatja magára Törökországot, humanitárius kötelessége a háború elől Törökországba menekült 3 millió szír és iraki megsegítése” – mondta a török diplomata.
A nagykövet „ürügynek” nevezte, hogy az Európai Unió a török terrorellenes törvény felülvizsgálásának feltételéhez köti ígéretének teljesítését olyan körülmények között, amikor hazája odahaza és Szíriában egyaránt harcot vív a terrorszervezetek ellen. A terrorszervezetek közé sorolta az Iszlám Államot, Fethullah Gülen mozgalmát és a Kurd Munkáspártot (PKK).
Törökország befogadó ország. 2,7 millió szírt és 300 ezer irakit fogadott be átmenetileg. A menekültek ingyenes orvosi ellátásban részesülnek, 300 ezer gyermekük született, az iskoláskorú gyermekek jó része oktatásban vehet részt. A török államnak kb. 20 milliárd dollárjába került a bevándorlók megsegítése az elmúlt öt évben. Az „ideiglenes védelem” (Temporary Protection) keretében lakhatást nyújt nekik, senkit sem kényszerít vissza, jóllehet az 1952. évi genfi menekültügyi megállapodást azzal a feltétellel írta alá, hogy menekült státusban csak Nyugatról érkezőket részesít, Keletről jövőket nem. „Törökországban egy bevándorló sokkal több jogot élvez, és sokkal többet kap, mint az EU-ban” – jelentette ki.
Működik a 2016. március 18-i török-EU nyilatkozat visszatelepítési és befogadási mechanizmusa: a korábbi napi 300-500 főről mára napi 20-30-ra csökkent az áramlás. Mindemellett az is tény, hogy mára több török vendégmunkás tér haza Németországból, mint ahány ott próbál elhelyezkedni. „Mehmet és Ali névvel nemigen lehet már munkához jutni Németországban. Odahaza viszont biztonságossá vált az ország, összeszedtük magunkat gazdaságilag, és van munka” – mondta.
Şakir Fakılı közölte, hogy Törökország falat épít a szír határon a terrorizmus ellen, legális átkelőhelyekkel.
Törökország nem akar változtatni szövetségi hovatartozásán, geopolitikai helyzetén annak dacára sem, hogy Oroszországgal építi a kapcsolatait. „Oroszországgal együtt kell dolgoznunk. Oroszország nagyon aktív a térségben. Nemzeti érdekünk a jó viszony vele, hiszen nagyon veszélyes térségben fekszünk. Sokarcú politikát folytatunk. Ugyanakkor nem ismerjük el a Krím Oroszországhoz csatolását” – mondta a Török Köztársaság budapesti nagykövete a Magyar Békekör küldöttségének.+++
Kiadta: MSZF SZK
