Tényleg adóamnesztia az adóamnesztia?

A 2017-es amnesztia által biztosított másik lehetőség, hogy egy magyar magánszemély az eddig nominee/névleges tulajdonos nevén lévő offshore-cégét a saját nevére veheti. Ahogyan az offshore-cég(e) tulajdonában lévő magyar cég üzletrészét is átveheti akár ingyenesen is, és egyben adómentesen is. Ha ingyenesen szerzi meg, akkor ez bejelentendő a NAV-hoz. Emiatt feltehetőleg senki sem választja ezt a lehetőséget, hanem egy jelentéktelen értéket fog szerepeltetni az üzletrészátruházási szerződésben, melyet közjegyző, ügyvéd, vagy jogtanácsos kell, hogy okiratba foglaljon június 30-ig.

Az amnesztiacsomaggal érkezett egy olyan törvényi könnyítés a magyar illetőségű offshore-ozóknak, amire legmerészebb álmaikban sem gondolhattak, ugyanis a világ épp az ilyen típusú visszaélések megakadályozása érdekében tesz egyre komolyabb erőfeszítéseket, nem pedig a visszaélések bátorításának irányába.

Ennek megértéséhez viszont tudnunk kell, hogy a kettős adóegyezmény nélküli helyszíneken bejegyzett offshore-cégeket az adójog „ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) nevezi, A kettős adóegyezmény nélküli helyszínek a Karib-térség államai, Csatorna-szigetek, Gibraltár, Seychelles, szigetek, stb.) offshore-cégei.

Ezen helyszíneken az offshore-jellegű cégek nem működhetnek, vezetésük a szigeteken kívül kell, hogy történjen (lásd az offshore szó angol jelentését), mert csak ekkor adómentesek. Ám ekkor rögtön adódik a kérdés, hogy akkor hol is vannak ezek vezetve? Esetünkben értelemszerűen Magyarországon. A társasági adótörvény szerint viszont belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi cég, ha üzletvezetésének helye belföld. Emiatt már „ránézésre” magyar adóalanyok, az ilyen bejegyzésű cégek.

(Egyébként a kettős adóegyezményesek is azok (Ciprus, Hollandia, Málta, Szingapúr, Hong Kong, Új-zéland, stb.), de ezeknél legalább nincs alapból kizárva a bejegyzés helyszínén való vezetés sőt, ez kifejezetten elvárt. Ezt egy-két kivételtől eltekintve senki sem tartja be, mert az ottani valódi (nem névleges) menedzsment költségei évente többszázmillió forintos nagyságrendbe esnének. Emiatt a kettős adóegyezményes helyszínen bejegyzett cégek - ahogyan az egyezmény nélküliek is - ugyanolyan belföldi adóalanyok Magyarországon, mint egy itt bejegyzett Kft. Igaz, ezzel senki sem foglalkozik, sem a betartásával, sem betartatásával...

Térjünk vissza a kettős adóegyezmény nélküli offshore-cégekre, mert az ezen cégekre vonatkozó - kb. kétszeres mértékű adóteherrel járó – magyar „büntetőszabályozást” most olyannyira fellazították, hogy sok érdekelt ezt szintén egyfajta „amnesztiának” hiszi. A könnyítést az illetékes szervek, a hivatalos és nem-hivatalos érdekeltek azzal indokolták, hogy az Európai Unió EKT/offshore-cégekre vonatkozó 2016 júliusi Irányelvében ajánlott szabályai a hatályos, 2009-ben szigorított magyartól lazábbak, és ezt a lazább szabályozást Magyarországnak is át kellett vennie.

Ám fájdalom, ennek épp az ellenkezője igaz. Ugyanis az EU Irányelve azon országoknak ajánlja a bevezetését ennek – a magyarhoz képest jóval lazább - szabályozásnak, ahol a magyartól gyengébb, vagy akár semmilyen EKT/offshore-ellenes „büntetőszabályozás” nincs, s ahol ezen EKT/offshore-cégeken keresztül tüntetik el a nyereségüket az adóalanyok, melynek az EU immár szeretne gátat vetni. Így kiadott a 2009-es magyarhoz képest egy jóval enyhébb EKT/offshore-ellenes szabályozásmintát, s ezt javasolja bevezetni egyfajta minimumként az EU-tagállamokban az Irányelv segítségével.

A 2009-ben szigorított magyar EKT-szabályozás lényege a fellazítás szempontjából nézve az, hogy az EKT/offshore-ba juttatott, ill. képződött profit után 2010 január 1-től akkor is kellett volna ún. „egyéb jövedelem” jogcímen adót fizetni, ha az EKT/offshore tulajdonosa ki sem vette (volna) a profitot. („Természetesen” szinte mindenki kivette (vagy legalább egy részét), és természetesen sem kivétel előtt, sem a kivétel után nem fizette meg az adót senki.)

Az elmúlt 6 évben ezen „egyéb jövedelem” kategóriában (a szinte évente változó szabályozás miatt) a profit 53 és 32 százaléka közé eső adót (lásd a „büntetőszabályozás” jelzőnket) kellett volna fizetni a tulajdonosoknak, amit senki sem tett meg, hiszen a belföldi, hasonló jövedelmekre előírt adóterhek ennek kb. csak a felét érték el, azaz senkinek sem érte volna meg offshore-ozni a szabályt betartva. 

Most viszont már nem is kell betartania, mert a fellazítás miatt ezentúl be sem kell vallania a fel nem osztott eredményt, csak ha kivenné majd ezt a cégből. Ráadásul visszamenőleg törölték el a szigorítást, úgyhogy a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy az így elkövetett adócsalás és pénzmosás is megbocsáttatott.

Emiatt (is) bizonyos offshore-bejegyzők már azt javasolják, hogy kettős adóegyezményes helyszínű offshore-ba érdemes áttenni a vagyont (Ciprus, Hong Kong, Szingapúr, Új-zéland, Emirátusok, stb.) mivel azokra az EKT-szabályozás nem vonatkozik, s ekkor már nem „egyéb jövedelemként” fog adózni az említett magasabb kulccsal (2017-ben 30%, 2018-ban 29%) az onnan származó jövedelem, hanem ugyanolyan (a tőkejövedelmek adómértékébe tartozó) 15%-os kulccsal, mintha egy belföldi cégből származna ez.

Laikus Testvér szerint viszont a vagyon áthelyezése egy ilyen cégbe a múltat tekintve nem segít, mert a fentebb részletezett „szokásos” – Magyarországról történő - offshore-működtetés gyakorlatát figyelembevéve az így adócsalással és pénzmosással szerzett vagyon megszerzését ez még nem teszi jogszerűvé, erre csak a fenti amnesztiával van lehetőség.

Nem feledve, hogy ekkor is csak az adójellegű bűncselekmények alól mentesülhet az elkövető. A sikkasztás, hűtlen kezelés, gazdasági csalás, korrupciós bűncselekmények, stb. révén offshore-ba juttatott vagyon kifehérítésére viszont ez az amnesztia sem alkalmas.

Az amnesztia részletes szabályait később ismertetem, amikor a miniszteri rendelet megjelenik majd az eljárásról. Az eddig használatos SMSZ-amnesztia használhatóságáról ill. használhatatlanságáról a könyv weboldalán az „amnesztia” fülre kattintva lehet olvasni. 
http://azoffshorehalala.com/?page_id=224

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.