Szenzációs UNESCO listára váró épület Kőbányán

Van egy épület Budapesten, melyet Lechner Ödön tervezett, tetejét Zsolnay-porcelán borítja, de nem az Iparművészeti Múzeum az. Üvegablakai Róth Miksa műhelyéből valók, Budapest legmagasabb tornyával rendelkezik, jelölve van UNESCO-védettségre, mégis méltatlanul ismeretlenül rejtőzködik Budapest egyik külvárosában. Ismerkedjenek meg a kőbányai Szent László-plébániatemplommal.

Gyönyörű, színes tetőcserepekkel díszített templomra lehet figyelmes, aki villamossal halad át Kőbánya központján, vagy aki kitekint a miskolci gyorsvonat ablakán Kőbánya-felső térségében. Városbújócska sorozatunk cikke.

http://img4.hvg.hu/image.aspx?id=77d788c7-90c4-4905-9ceb-b92e4be83bc0&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

A Szent László-templom Magyarország 26. legmagasabb építménye, a 83 méteres torony pedig a legnagyobb Budapesten. Az épületet a magyar szecesszió nagymestere, Lechner Ödön tervezte eklektikus-szecessziós stílusban: román, gótikus, reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi motívumok is felfedezhetők a templomon. Lechner az épület tervezése előtt a Közel- és Távol-Keleten, majd a Loire mentén utazott, ennek tulajdonítható a templom épületének gótikára jellemző formája, illetve a belsejében megfigyelhető keleties díszítőelemek. A templomban található mozaikok és az ablakdíszek Róth Miksa műhelyében készültek, a tetőcserepek pedig a Zsolnay porcelánműhelyében.

http://img0.hvg.hu/image.aspx?id=d0883e31-434a-47de-bfc2-9641bb64abe7&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

A Szent László-templom az UNESCO világörökségi javaslati listáján is szerepel, a magyar szecessziós építészet egyik legnagyobb remekművéről van tehát szó, talán a központtól távol eső fekvésének tudható be egyedül, hogy sem a turisták, sem a városlakók által számon tartott megnézendő helyszínek listáján nem szerepel. Pedig ez a porcelánóra a kis szobrokkal önmagában megér egy látogatást:

http://img3.hvg.hu/image.aspx?id=9c07fd50-d6a1-4935-8cb0-6fabbe0a8aab&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

Kilövőállásnak és istállónak is használták

A kőbányai Szent László-templom építését az tette szükségessé, hogy a katolikus hívők kinőtték a Kápolna téren álló piciny Conti-kápolnát, ezért új, impozánsabb épületre volt szükség. Az építkezésekre 1894–99 között került sor – a templom helyén a munkák kezdetén csónakázótó állt. Az építészeti pályázatot Lechner Ödön nyerte, az eredeti terv szerint így nézett volna ki a templom:

http://img3.hvg.hu/image.aspx?id=e65c9057-e9a5-4c1c-b433-2f870bf74672&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

A rajzon látszanak az erős keleti hatások: Lechner centrális felépítésű, bizánci alaprajzú templomot szeretett volna, ami egyáltalán nem felelt meg a keresztény, magyar templomépítészet hagyományainak. Az építtetők ragaszkodtak a magas, csúcsíves toronyhoz – meséli Nagy Attila a templombejáráson, ezért újraterveztették Lechnerrel az épületet. „Bár lehet, hogy éppen ez okozta a templom mellőzöttségét, mert ha az eredeti terv valósul meg, biztos vagyok benne, hogy szerepelne Budapest legfőbb nevezetességei között, és most tolonganának a látogatók” – teszi hozzá Nagy.

Lechner a Szent László-templomot pár évvel korábban tervezte, mint fő műveit, a Földtani Intézetet – melyet mi is bejártunk –, illetve az Iparművészeti Múzeumot. Ezekkel az épületekkel a művész fokozatosan kivívta a konzervatív császári udvar elutasítását. Az Iparművészetit a korabeli közvélemény kifejezetten csúnyának titulálta, Lechner a Földtani Intézet tervezését is csak anonim pályázaton tudta megnyerni. Aztán halálának századik évfordulóján szobrot állítottak Lechnernek a templom előtt:

http://img3.hvg.hu/image.aspx?id=ad28d815-5372-4f42-a4b7-c832d903b560&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

A templom főoltárát, a szószéket és a mellékoltárokat is Zsolnay-porcelán díszíti:

http://img3.hvg.hu/image.aspx?id=58b7e475-2dd7-4138-8059-568deb5e23a2&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

A háború során a németek kilövőállást alakítottak ki a templom tornyában, majd az oroszok a bejövetelüket követően lóistállónak használták az épületet. 1974-ben kezdtek neki a rossz állapotú templom átfogó felújításának, de a korabeli prioritások között ez nem igazán szerepelt – 1997-ben fejezték csak be a renoválást. Több mint 20 éven keresztül állt felállványozva a templom, a korabeli lakosok emlékezhetnek rá, akkor alig látszott valami kívülről a gyönyörű épületből – meséli Nagy. A restauráció során a megbontott tető miatt többször is befolyt a víz, a második világháborúban megsérült freskók a restauráció végére már annyira rossz állapotúak lettek, hogy inkább lefestették fehérre a falakat.

http://img4.hvg.hu/image.aspx?id=1db6b51c-8485-413f-92bb-84a549175bb7&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

Dreher Antal saját oltárt kapott

A szószék az apostolokat ábrázolja, azt is Zsolnay-porcelán borítja:

http://img2.hvg.hu/image.aspx?id=75f63ed8-feaf-403f-afa4-bc1ff0c65103&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

Az egyik, Szent Antalt ábrázoló mellékoltár felépülését Dreher Antal finanszírozta, a sörgyáros felajánlását emlékszöveg is jelzi. A templom építését egyébként a főváros mellett több magánember is támogatta.

http://img2.hvg.hu/image.aspx?id=c005451f-e226-4c09-b9a1-c947baf643e5&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

Erre példa a másik mellékoltár, melyet az Örley-család támogatott, és kérésüknek megfelelően fiatalon, 18 évesen meghalt Margit lányuk arcképét festették fel a Szent Margitot ábrázoló képre.

http://img2.hvg.hu/image.aspx?id=1887c887-e4ec-4f22-b045-b3eb67ef186c&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

A templom bejáratától balra, Szent Imre herceg szobra mellett található a keresztelőkút, melynek anyaga szintén Zsolnay, de a kutat is megviselte az idő vasfoga, így az maga csak restauráció:

http://img0.hvg.hu/image.aspx?id=81471c0f-20da-46c8-a01a-07cd56fe9271&view=b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e

© Túry Gergely

Restaurációk a Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok is, ezek pusztultak el elsőként a világháború során.

Elfeledett

!© Túry Gergely

A templom nyitvatartásához és fenntartásához komoly támogatást ad a X. kerületi önkormányzat. A plébánia hétfőtől szombatig 9–12 és 14.30–19 óra között minden nap nyitva tart, vasárnap reggel 8-tól az esti mise végéig folyamatosan várja a látogatókat. A belépés ingyenes.