Szanyi Tibor a bérezési diszkriminációról

Az Európai Parlament képviselői vitát folytattak a férfiak és nők közötti bérszakadékról. Ma EU-s szinten mintegy 20 %-ra tehető a férfiak és a nők közötti bérkülönbség. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy nőnek legalább 10 évvel kellene tovább dolgoznia, ha ugyanazt a fizetési szintet szeretné elérni, mint egy férfi. A probléma megoldására évek óta vannak figyelemfelhívó kampányok, mint például a motiváló célzatú „Equal Pay Day” kampány, amely idén tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre.

 

A nők és férfiak közti béregyenlőtlenség már évtizedek óta problémát okoz, bár igaz, hogy ennek mértéke tagállamonként eltér. Sokszor azonban a férfiak és nők közötti egyenlőtlenség az egész munka-életcikluson végig kísérhető, az álláskereséstől kezdve a nyugdíjba vonulásig. Az, hogy a nők vagy a férfiak vannak-e túlsúlyban, szektoronként változik, de sajnos általános, hogy a nők kevesebb százaléka jut vezetői pozícióba, szektorra való tekintet nélkül.

 

„A szégyenteljes helyzet megszüntetéséért eddig sajnos nem sokat tett a magyar kormány, habár ahhoz neki is hozzá kellene járulnia. Olyan azonnali lépéseket kellene kezdeményeznie, mint, hogy megfelelő szabályozással rászorítja a munkáltatókat a fizetési diszkrimináció megszüntetésére,  vagy például garantálnia kellene a gondozói intézmények és az otthoni munka elismerését. A fizetési diszkriminációhoz hasonló gondot jelent az EU-n belül a tagállami minimálbérek különbsége, valamint az európai minimálbér hiánya is, amit közös európai szándék mentén kell minél előbb megvalósítanunk” - húzta alá Szanyi Tibor, európai parlamenti képviselő.

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.