Szanyi Tibor: Az Európai Védelmi Unióban nem lesz helye a „potyautas” tagállamoknak
Az Európai Parlament eheti plenáris ülésén markánsan megnyilvánult politikai akarat áttörést hozhat az önálló európai védelmi képesség kialakításában – jelentette ki Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az Európai Védelmi Unió létrehozásáról, valamint az EU közös biztonsági és védelmi politikájának (KBVP) helyzetéről szóló strasbourgi vitákról beszámolva.
„Európa nagyobb fokú védelmi autonómiájának megteremtésére tulajdonképpen már régóta megvannak az objektív feltételek: az EU az egyes tagállamok meglévő képességeit összeadva elméletben a világ legerősebb védelmi szövetsége lehetne. Katonai és gazdasági szempontból pedig a felesleges átfedések és pazarló párhuzamosságok tömege ma már sürgetővé teszi a képességek és eszközök összehangolását, a „kevesebb pénzért több biztonságot” cél jegyében” – emlékeztetett rá a magyar képviselő. Szanyi írásbeli hozzászólásában maga is kiállt a védelmi unió tervét felvázoló parlamenti jelentés mellett, amely a hatékonyság és a takarékosság jegyében többek között közös eszközbeszerzést, védelmi kutatást, koordinációs és műveleti központot előirányzó költségvetési és jogi javaslatcsomagot tesz az uniós tagállamok döntéshozói elé.
Az európai törvényhozók által megfogalmazott aggodalmakból kirajzolódott, hogy a saját uniós védelmi képesség politikai és katonai követelményét az új típusú biztonsági kihívások - a terror-, a cyber-, és az ún. hibrid-jellegű kockázatok - mellett az EU évek óta romló biztonsági környezete, mindenekelőtt a közvetlen déli és keleti szomszédságunkban jelentkező katonai-politikai fenyegetés teremtette meg. „Természetesen senki nem vitatja, hogy az európai biztonság fő keretét és garanciáját a jövőben is a NATO jelenti. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ezen belül az európai védelmi autonómiát megtestesítő új közös politikánk lényege, a majdani Európai Védelmi Unió elsődleges célja saját kontinensünk és közvetlen szomszédaink biztonságáért való felelősségvállalás. Nem is annyira Trump NATO-val kapcsolatos politikai zsarolása, sokkal inkább Putyin gátlástalan és – az ukrajnai agresszió példáján okulva – korántsem alaptalan fenyegetőzései miatt” – hangsúlyozta Szanyi Tibor.
A magyar képviselő az európai védelmi autonómia kiépítése szempontjából most kedvező politikai pillanatban is óva inti az EU döntéshozóit attól, hogy szem elől tévesszék a más uniós politikák kapcsán már jól ismert tapasztalatot: az uniós tagállami szolidaritás érvényesítésében a biztonság terén sem lehet kizárólag a kormányokra számítani. A szolidaritás egyirányú, önző felfogása, a saját védelmi képességek elhanyagolása, visszafejlesztése, a védelmi kiadások tartós elmaradása a közösen elfogadott normától (pl. Magyarország esetében ez a nemzeti jövedelem előirányzott 2 százalékának alig egyharmada) ugyanis eddig sem akadályozta meg egyes országok vezetőit abban, hogy szövetségeseik védelmi garanciáit szinte adottnak tekintsék.
„Ennél is súlyosabb visszaélésnek tartom, hogy az Orbán rezsim által uralt Magyarországon a maradék honvédelmi kapacitást is gyakran egy európai, demokratikus honvédség hivatásától idegen belpolitikai célok érdekében (akár civilek elleni rendészeti feladatokra, határzár kiépítésére) vetik be. Mindezt úgy, hogy a majdani Európai Védelmi Uniótól közös európai értékeink együttes védelmét, illetve az Unió, mint a demokrácia és az emberi jogok nemzetközi zászlóvivője szerepének megőrzését is várjuk” – mutatott rá az MSZP EP-képviselője, aki éppen e tapasztalatok alapján kezdeményezte, hogy már a védelmi unió előkészítése során kellő politikai és jogi garanciákat építsenek a rendszerbe az ilyen „potyautas” tagállami magatartás megelőzése érdekében.
