Szanyi Tibor: „Az EU megújuló Közös Kül- és Biztonságpolitikája sikerrel szállhat szembe Putyin expanziós törekvéseivel is”
Az Európai Parlament idei utolsó plenáris ülésén tárgyalta az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikája végrehajtásáról szóló éves jelentést, amelyet a nemzetközi biztonság és a NATO-EU viszony kérdéseinek előtérbe kerülése miatt a szokásosnál nagyobb érdeklődés kísért. „Az őszinte és előremutató jelentés és a hozzászólások alapján számomra úgy tűnik, s remélem is, hogy az Európai Unió végre talán áttörés előtt áll globális, proaktív és hatékony, valóban közös kül- és biztonságpolitikája megvalósításában” – összegezte a vitát Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő.
A parlamenti jelentés azt sugallja, hogy az Európa biztonságát érintő külső kihívások súlyosabbá és közvetlenebbé válása immár sürgetően megköveteli az Unió reagálási képességének javulását, a tervezett Védelmi Unió megvalósítását, a közös uniós Külügyi Szolgálat és az azt irányító külügyi Főképviselő (Federica Mogherini) szerepének erősítését. „Ezért volt fontos, hogy az európai törvényhozók újfent hitet tettek amellett, hogy az ehhez az áttöréshez szükséges uniós egység és politikai akarat kialakításában az Európai Parlament a Főképviselő fő szövetségese, hiszen – amint arra magam is rámutattam - sajnálatos módon nem mindegyik tagállam kormányzatára lehet számítani az EU önálló külpolitikai arculatának megerősítésében (sem) - tette hozzá a magyar képviselő.
Szanyi Tibor az Európai Unió előtt álló külső biztonsági kihívások közül az orosz külpolitika törekvéseit emelte ki: „Különösen aggasztónak tartom, hogy vannak európai kormányok, mindenekelőtt Orbáné, amelyek - politikai számítás, vagy korrupciós érdek alapján – ma is készek kiszolgálni Putyin agresszív expanziós szándékait. Azt a leplezetlenül demokrácia- és EU-ellenes politikát, amely az Ukrajnával szembeni agresszió után immár az Unió egész szomszédságának, sőt egyes tagállamainak fenyegetésével, katonai provokálásával, az ún. „hibrid háború” eszköztárának bevetésével, a belpolitikai erőviszonyok és általában a közvélemény befolyásolását célzó akciókkal és propagandával próbálja aláásni az európai egységesülés eredményeit és jövőjét – többek között Magyarországon is.” Ezzel együtt a magyar EP-képviselő hangsúlyozta: az Európai Parlament mostani kiállása is megerősítette meggyőződésében, hogy a megújuló Közös Kül- és Védelmi Politika keretében kialakítható az a politikai és katonai erő, amelynek segítségével az Európai Unió teljes egységben, sikerrel szállhat szembe a stabilitását és biztonságát fenyegető hasonló veszélyekkel.