Szabad szemmel: Trócsányi kétes reményekkel fut neki a strasbourgi meghallgatásnak

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 13.

New York Times/Reuters Orbán Viktor reménykedik abban, hogy az új Bizottság javítja majd a viszonyt a keleti tagállamokkal, és így kevesebb lesz a vita a migráció és a multikulturalizmus kapcsán. A V4-ek nem hivatalos prágai csúcsértekezletén a magyar kormányfő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy von der Leyen és csapata nem kényszeríthet olyasmit az országra, amit a magyarok nem akarnak. Kilátásba helyezte, hogy ellenállnak, ha ez másként történne. Egyben azzal vádolta a Juncker vezette távozó testületet, hogy az a migránsok beengedésére alapozta politikáját, ám mint kifejtette, a Visegrádi Csoport elutasította ezt a megközelítést.

Euronews A Bizottság búcsúzó vezetője nem gondolja, hogy vereséget szenvedett volna a Brüsszel elleni magyar kampány folytán. Juncker szerint Orbánnak nem is ez volt a célja. Megerősítette, hogy valójában jó a személyes kapcsolatuk, és hősnek tartja a magyar politikust, amiért az annak idején szembeszállt a szovjet megszállással. Ám egy idő után a kormányfő kezdett elfordulni Európától és agresszívvé vált az EU-val szemben. Még akkor, ha az unió sokat tett Magyarországért, amit azért a miniszterelnök titokban elfogadott.

FAZ Az európai szociáldemokraták és zöldek meg akarják akadályozni, hogy Trócsányi László lehessen az unió új bővítési biztosa, mert úgy ítélik meg, hogy a politikus az igazságügyek gazdájaként aláásta a jogállamot Magyarországon. A két frakció több képviselője is bejelentette: keresztbe fekszenek a jelölésnek. Katarina Barley (SPD), az EP alelnöke, aki korábban német igazságügyi miniszter volt, azt közölte, hogy egykori kollégáját felelősség terheli a bírósági reformért, a kisebbségekkel szembeni diszkriminációért, valamint a civil szervezeteket sújtó törvényekért. Szükségesnek nevezte, hogy von der Leyen nyilatkozzon Trócsányi pályafutásáról, de azt is, hogy maga a magyar politikus fejtse ki egyértelműen: mit gondol a civilek, illetve az európai alapjogok védelméről. Jelezte továbbá, hogy a jelöltnek kemény meghallgatásra kell felkészülnie Strasbourgban. Hasonlóan reagált a zöld frakció német társelnöke is, aki kifejtette, hogy Trócsányi aktívan közreműködött a magyar demokrácia bedarálásában. Ám most biztosként az alapszerződések és értékek betartását felügyelné, nem beszélve arról, hogy cinikus módon neki kellene betartatnia ezeket a normákat a tagjelölteknél. Ska Keller úgy látja, bőven belefér, hogy az EP diszkvalifikálja a korábbi tárcavezetőt. Mert szerinte provokációval ér fel, hogy Orbán Viktor éppen őt küldené Brüsszelbe.

Süddeutsche Zeitung Boldog a magyar kormány és vele együtt örvendezik a hozzá hű sajtó is, mert diplomáciai győzelemnek tekintik, hogy Trócsányi Lászlóhoz kerülne az EU bővítése, valamint a szomszédságpolitika. A posztnak van súlya. Magyar hivatalos vélemény szerint a volt miniszter esetében arról van szó, hogy a megfelelő ember kerül a megfelelő helyre. Orbán a jelölést jutalomnak tekintheti, amiért az övéivel együtt nyáron nagy szerepet játszott von der Leyen megválasztásában. A volt miniszter nagy megtiszteltetést emleget, sokan mások azonban egyszerűen provokációnak minősítik a jelölést. Hiszen a jövőben az európai jogok betartásán kellene őrködnie, ám az utóbbi években nem kis része volt abban, hogy az unió veszélyben látja a jogállamot és a demokráciát Magyarországon. Az ő ideje alatt hozott törvényekkel nyilvánítottak bűnösnek olyanokat, akik a menekülteknek segítenek, sanyargattak civil csoportokat, és szorították ki az országból a CEU-t. A jogrendszer meggyengült, a sajtó függetlenségét felszámolták. Mindez jó ok volt a jogállami eljárás meghirdetésére. Budapesten Orbán megbízható híveként ismerik Trócsányit. Ám főnökével ellentétben, ő nem lázít, többnyire visszafogottan nyilatkozik. De azért a Bizottságot már jelöltként is kiosztotta, például amikor márciusban a komcsi Politikai Bizottsághoz hasonlította. Jelezte egyúttal, hogy új tisztségében sem kíván megfeledkezni a nemzeti érdekekről. Ehhez meg is lennének eszközei. Nemigen van más tagállam, amely annyira vehemensen szorgalmazná a nyugat-balkáni nyitást, mint Magyarország. A kormányfő különösen rokonszenvez a szintén populista-nacionalista szerb, illetve montenegrói vezetéssel. Nyilvánvalóan sokat vár attól, ha hasonszőrűek kerülnek be a szervezetbe. A párhuzamok miatt joggal lehet kételkedni abban, hogy Trócsányi kellő súllyal hozná szóba a jogállami hiányosságokat ezekben országokban. Ennél fogva nem csoda, hogy igencsak kétes reményekkel fut neki a strasbourgi meghallgatásnak. Ha elutasítják, azzal a képviselők annyi pofon után végre megint megmutathatják öntudatukat. Budapestnek viszont újból lenne oka, hogy a „brüsszeli elitet” ócsárolja.

Der Standard Az újság úgy ítéli meg, hogy Trócsányi László az első pillantásra szakmailag fölöttébb hozzáértő, alkalmas volna biztosnak, ám mivel aktívan közreműködött a demokrácia lebontásában, ez mozgósítja ellene a bírálókat. Orbán bizalmasa, aki éppen abban az időben szolgált igazságügyi miniszterként, amikor a magyar vezető szép lassan szétrombolta a jogállamot. Az ellenzők szerint épp ezért eljátszotta a szakmai tekintélyét. Az ő nevét viseli egy sor jogszabály, amellyel a kormányfő igyekezett kiüresíteni a jogokat, illetve próbálta elhallgattatni a nemszeretem hangokat. Neki kellett gondoznia a szöveget, illetve gondoskodni arról, hogy a javaslatok ne ütközzenek más törvényekkel. Ideértve azokat az előterjesztéseket, amelyek embertelen körülményeket teremtenek a menedékkérők számára, megbélyegeznek, illetve bűnösökké nyilvánítanak civil szervezeteket, segítettek kipaterolni a Közép-Európai Egyetemet, vagy a hatalom ellenőrzése alá helyezték az Akadémia kutatóhálózatát. Valószínűleg mindez szóba kerül, amikor Trócsányit Strasbourgban faggatják majd.

Politico Az Európai Reformközpont nevű elemző intézet egyik vezető szakértője úgy gondolja, hogy noha májusban elmaradt a populista áttörés az EP-választáson, az új Bizottság mégis behódol a demagógoknak. Camino Mortera-Martinez egyértelműen az illiberális erőket tartja az egyik nagy nyertesnek a tisztségek felosztásának ismeretében, mert a jelek szerint ők diktálták, hogy melyik poszt kihez kerüljön. Emlékeztet arra, hogy von der Leyen azért lehetett a testület elnöke, mert a Kelet fellázadt a szociáldemokrata Timmermans megválasztása ellen. De az első merítésben ugyanígy nem került szóba Michel, illetve Borell sem, az Európai Tanács vezetőjeként, illetve külügyi főmegbízottként. Mivel az Európai Parlament, illetve a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Tanács minden eddiginél széttöredezettebb, a Bizottság egyre kevésbé képes kivonni magát a populista nyomás alól. Von der Leyen például már korán elkötelezte magát, miután egy sor, egymásnak ellentmondó ígéretet tett a pártcsaládoknak, beleértve a migráció magyar és lengyel ellenfeleit. Mert mindenáron elnök akart lenni. Az pedig további engedmény részéről a demagógoknak, hogy új tisztséget hozott létre az „európai életmód védelmére”. Olyan mintha valamiféle populista forgatókönyvből szedte volna, hogy össze kell kapcsolni a migrációt, valamint az életmód megóvását (jelentsen ez utóbbi bármit is). Az ellenzők azzal érvelnek, hogy az elnevezés azt a populista állítást erősíti meg, miszerint kapcsolat van a bevándorlás, illetve a bűncselekmények elszaporodása között. Igazából, a migráció hordereje miatt külön szuperbiztost kellett volna kinevezni erre a területre, ami magában foglalta volna a szabad mozgást, a határellenőrzést, valamint a közös menedékpolitikát. Ily módon azonban átengedte a terepet a bevándorlás ellenes csoportoknak, amelyek a leghangosabban üvöltöznek. Úgy hogy a saját pozícióit gyengítette meg ezáltal, a posztot pedig egyértelműen átpolitizálta. A tanulságot azonban le kell vonni: nem lehet megoldani a gondot, ha a populistáknak esdekelsz, mert ily módon csak felhozod őket, ám egy cseppet sem kerülsz közelebb az adott kérdés rendezéséhez.

FT Az csak mítosz, hogy a populisták világa egységes. Trump egyre nehezebben tudja közös karámba terelni hittestvéreit, pedig a demagógok olyan birodalmat építenek, amelyben soha nem megy le a nap. Keleten a Fülöp-szigeteknél kezdődik, Nyugaton az USÁ-ban végződik. Ezenközben Nagy-Britannia nem hivatalos helyőrségnek számít. Természetes, hogy a liberálisok attól tartanak: egyfajta populista Internacionálé keríti be őket. De az amerikai elnök tényleg szívélyesebb viszony ápol az erős emberekkel, mint hagyományos szövetségeseivel. Volt tanácsadója, Bannon világméretű globalista mozgalom létrehozásán ügyködik. Csakhogy ezek az erők taszítják egymást, mint a mágnes azonos pólusai. És éppen az összetartás hiányzik belőlük. A legnagyobb szakadék az USA és a többiek között tátong. Pl. a francia nacionalisták bizonyosan nem kérnek a haszonelvű, individualista, erkölcsileg liberális amerikai gondolkodásmódból. De azt nagyon is készek ellesni az elnöktől, miként kell választást nyerni. Ezek a körök továbbá értékelik, hogy fedezi őket azért, amit művelnek, miután Obama gyakran büntette őket ugyanazért. De a vonzerőnek vannak határai, hiszen Trump csak azt keresi a világban, hogy az milyen előnyöket tud nyújtani országa számára. Ennek megfelelően egyre több jel mutatja, hogy többszörös szakadás megy végbe a táborban. A fura azonban inkább az, hogy nem keletkezett még több törésvonal, bár valószínűleg itt még bőven lesz változás. A nemzeti érdekek hangoztatása ugyanis predesztinálja az összecsapásra ezeket az országokat. De az nem kérdés, hogy a populisták tönkre tudják tenni a jelenlegi világrendet, ám az más egy cseppet sem bizonyos, hogy képesek újat alkotni helyette. Számukra a nemzetek szétválasztása a kiinduló pont. Azon kívül sokféle populizmus van. Így lehet, hogy Trump is úgy jár, mint a Szovjetunió, amikor közös zászló alá akarta tömöríteni a világforradalmat. Azaz a populizmus is csupán egyetlen államban fog győzni.

Neue Kronen Zeitung A magyar kormányfő feltehetőleg vörös posztó az összes osztrák szociáldemokrata vezető szemében, de ez nem áll a burgenlandi tartományfőnökre, aki a harcias magyar kormányfővel közös vacsorával zárja mai félnapos budapesti látogatását. Doskozil előtt mindössze három nappal a Szabadságpárt elnöke járt Orbánnál. A Magyarországgal határos országrész első embere nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy leül a magyar vezetővel, nem tart attól, hogy közvetlen kapcsolatba kerül vele. Meg egyébként is, 3 éve már belügyminiszterként is megbeszélést folytattak. Úgy tudni egyébként, hogy a találkozón szóba kerül a migráció is. Az ugyan fura, hogy egy miniszterelnök fogad egy helyi politikust, ám kismartoni források szerint a kezdeményezés a magyar féltől indult ki.

cikkfeltöltő: 
GB