Szabad szemmel: A magyar lehallgatási botrány válság Európa számára

A Washington Post szerint az utóbbi jó 10 évben az egykor bimbódzó liberális demokrácia tüske lett a köröm alatt. Lapszemle.

https://nepszava.hu/3126892_szabad-szemmel-a-magyar-lehallgatasi-botrany...

FAZ Jourová azt fejtegette egy brüsszeli háttérbeszélgetésen, miután megjelent a jogállami jelentés, hogy Magyarországon és Lengyelországban rendszerszintű, hosszú távú problémákat tapasztaltak. És a Bizottság mindaddig nem adja áldását a két kormány gazdasági újjáépítési tervére, amíg lát nem írásos biztosítékot, hogy biztonságban lesznek a támogatások, nem kell attól tartani, hogy egy részüket elsikkasztják. Úgy fogalmazott, hogy ehhez fájdalmas reformok szükségesek. Az alelnök arról is beszélt, hogy hála isten, a jogállamiság túlélte a járványt. Merthogy ő attól tartott, hogy a kormányok sorra használják ki a válságot és tovább gyengítik a demokratikus ellensúlyokat, illetve a polgárjogokat. Ám végül csak egy-kettő kovácsolt tőkét magának a lehetőségből.  NZZ A magyar és a lengyel kormány igen rossz bizonyítványt kapott az EU-tól, a jogállami jelentés pellengérre állította őket, így most mindkettő félhet az anyagi következményektől. Merthogy alkalmazhatják ellenük az új mechanizmust. Csupán az a feltétel, hogy a feltárt hiányosságok érintsék a közösségi pénzek felhasználását. Ez alighanem megáll esetükben, hiszen nem küzdenek kellő erővel a korrupció ellen, ez pedig magában foglalja a kockázatot, hogy uniós alapok tűnnek el kézen-közön.  New York Times Az újság úgy ítéli meg, hogy sok foganatja nem lesz a jogállami jelentésnek, mert az EU-nak nincs eszköze, hogy gyorsan megfegyelmezze a rossz útra tévedt országokat, a jogállami mechanizmust pedig legkorábban az ősszel lehet kipróbálni a gyakorlatban. Már ha egyáltalán eljutnak odáig a dolgok. A legrosszabb osztályzatot Magyarország és Lengyelország érdemelte ki, a jogállam, a bíróságok önállósága és a sajtó sokszínűsége alapján. De uniós illetékesek egyértelművé tették, hogy a megállapítások nem függnek össze azzal, a két kormány hozzájut-e a neki járó 7, illetve 24 milliárd euróhoz. Egy háttérbeszélgetésen egy magas rangú EU-vezető azt mondta: tavaly óta megmaradt a magyar vonatkozású aggodalmak nagy többsége, sőt, egy részük csak még súlyosabb lett. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem jogász professzora azt fejtegeti, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentum rövidtávon csak homlokzatot jelent és a Bizottságnak azonnali és határozott lépéseket kellett volna kitűznie. Hosszú távon már több haszna volna, persze felvetődik, hogy mire jó az egész, ha nem szereznek érvényt neki, és így több országban már teljesen felesleges nyomon követni a demokráciát, miután megszűnt. Reynders ugyanakkor azt hangoztatta tegnap, hogy a helyzetfelmérés a jövőben alapul szolgál a pénzek elosztásához.  FAZ Sokba kerülhet Varsónak, hogy már a közösségi jog primátusát is kétségbe vonja: a Bizottság augusztus 16-áig adott neki időt, hogy feloszlassa a jogsértőnek számító fegyelmi kamarát a Legfelsőbb Bíróság mellett. Ha nem hajlandó rá, akkor jön a kemény pénzbüntetés, amelyet az Európai Bíróság kiszabhat egy összegben (3,158 millió euró), de mondhatja azt is, hogy tessék a késlekedés minden napjáért leperkálni ennyi meg ennyi pénzt. Ez legalább 100 ezer euró lett volna, amikor a lengyel vezetés pár éve le akart tarolni egy védett erdőt, de azután a büntetés láttán szélsebesen visszakozott. Jourová azzal indokolta a keménységet, hogy ragaszkodni kell az európai jog elsőbbségéhez, amibe beletartozik, hogy tiszteletben kell tartani a szervezet legfőbb bíróságának döntéseit. De ha a PiS ellenkezik, akkor még emelni is lehet a bírság mértékét – tette hozzá. A végén már csak az lesz kérdés, hogy a kormánypárt mekkora árat lesz hajlandó még fizetni. Hírek szerint Reynders, az igazságügyi biztos amellett kardoskodott, hogy csak egy hetes határidőt szabjanak Kaczynskinak, majd a belső vita után született meg az egy hónapos határidő.  FAZ A varsói tudósítás azon tanakodik, vajon képes-e Lengyelország arcvesztés nélkül visszalépni a Fegyelmi Kamara ügyében, miután az Európai Bíróság a múlt héten egyértelműen megfogalmazta a követelést. Jó jel, hogy a kifogásolt testület két napja esedékes ülését – formális okokra hivatkozva – szeptemberre halasztották. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a kormánynak fogalma sincs, mitévő legyen. Egyrészt már számtalanszor kinyilvánította, hogy megy tovább a maga útján, ám most kiderült, hogy ez igencsak sokba kerülhet. Azon felül a Bizottság késleltetheti az újjáépítési alapból járó pénz jóváhagyását, ahogyan azt Magyarország esetében is csinálja. Ősszel pedig beindulhat a jogállami mechanizmus, ami további támogatásokat veszélyeztethet. Márpedig ha nincsenek források, akkor bajba kerülhet a PiS a két év múlva esedékes választáson. Továbbá kiéleződhetnek a viták a koalíción belül. Sokak szerint az áthidaló megoldás az, hogy átdolgozzák a kifogásolt jogszabályt és utána évekig tart, amíg az EU jóváhagyja. Viszont az Alkotmánybíróság a jövő hónap elején várhatóan kimondja a kormány kérésére, hogy a nemzeti jog felülírja az uniós szabályokat. FAZ A jobboldali újság nagyon helyénvaló, egyértelmű üzenetnek nevezi a Varsónak küldött ultimátumot. Hozzáteszi, hogy a vita a lengyelek érdekében remélhetőleg nem jut el a töréspontig. De a Bizottságnak, amely talán túl sokáig is türelmes volt a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, már nincs más választása. A PiS még leplezetlenebbül, még nyilvánvalóbban ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást, mint ahogy az Orbán tette. Ezt azután megfejeli, hogy az Alkotmánybíróság Varsóban megkérdőjelezi az Európai Bíróság illetékességét, ami az EU alapját ássa alá. Lengyelország szabad akaratából csatlakozott az unióhoz, abból nagy előnyöket húzott. A lengyel jobboldal hablatyolása a szuverenitásról meg az önrendelkezésről csupán azt kívánja elleplezni, hogy a lehetetlennel próbálkozik: autoriter uralmat létrehozni a demokráciák közösségében. Die Zeit Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke úgy látja, hogy kemény pénzügyi következményekkel kell járniuk a Bizottság által újfent kimutatott jogállami hiányosságoknak. Barley úgy fogalmazott, hogy Brüsszelnek haladéktalanul cselekednie kell, és elsősorban Magyarország esetében el kell zárnia a pénzcsapot. Mint mondta, már nem lehet tovább kertelni, mert a helyzet egyre romlik. Az azonban fontos, hogy az intézkedéseknek elsősorban a kormányt kell derékba kapniuk, nem a lakosságot. Úgy értékelte, hogy főként a magyaroknál fordultak keményre a dolgok, mivel Orbán kidöntötte az összes demokratikus pillért, így jogállamról már nem lehet beszélni. Példaként említette a választói jogot, a sajtó, a kultúra és a tudomány szabadságát. Plusz az LMBT-ellenes törvényt.  Süddeutsche Zeitung Több EP-képviselő is azt követeli, hogy a Bizottság sürgősen járjon el Magyarország és Lengyelország ellen az új jelentés alapján. Daniel Freund, a német zöldek nevében úgy nyilatkozott: ha az unió nem szeretné, hogy a két ország még tekintélyelvűbb legyen, akkor azonnal le kell állítania a kifizetéseket Budapest és Varsó számára.  Süddeutsche Zeitung A Bizottságnak immár többet kell tennie a magyar és a lengyel jogállam megőrzésére, mint hogy a kezeit tördeli, mert már sok ideje nem maradt, a két ország erősen tart afelé, hogy visszafordíthatatlanná váljanak a változások. Ezt hangsúlyozza a kommentár, hozzátéve, hogy a jelek szerint immár megoldhatatlanok az EU és a két kormány ellentétei. Orbán azon van, hogy a saját játékszabályait kényszerítse rá a szervezetre, bár egyelőre nem szakítana Brüsszellel, de azért a pénzt továbbra is felvenné. Seregeket gyűjt, propagandája egyre hangosabb, provokációi élesednek. Az unió – eszköz híján – nem tud neki megálljt parancsolni. De azért remélhetőleg az ősszel beveti a jogállami mechanizmust, ha isten is úgy akarja. Közben a miniszterelnök egy szót sem szól a lehallgatási botrányról. Ha bárki felemlegeti, Budapest azzal védi ki, hogy baloldali erők már megint áskálódnak, teljesen alaptalanul. Emellett a politikus minden lehetséges alkalommal a nyelvét köszörüli a közösségi értékeken. Ugyanakkor páratlan, hogy Lengyelország tesz az uniós jogra. Ám közben igaz, hogy Brüsszel nem megy semmire olyan partnerekkel, akik nem szeretnének megoldást a vitában, noha változatlanul építik le a jogállamot. Ezért most egyrészt minden pénzt vissza kell tartani esetükben, másrészt pedig támogatni kell a demokratikus ellenzéket. Erre persze jön majd a válasz, hogy ez beavatkozás a belügyekbe, meg hogy csak Budapest és Varsó húz hasznot belőle, ám ez nem igaz. De lépni kell, mert közelednek a választások és nem kizárt, hogy hosszú időre ez lesz az utolsó esély.  Le Figaro A konzervatív újság szerint Európa elakadt, a Bizottság frissiben pellengérre állította Magyarországot és Lengyelországot. Verhofstadt azt mondja, hogy a magyaroknál diktatúra épül, egy rákos daganat fejlődik ki. Orbánt legújabban azzal vádolják, hogy kémprogrammal figyelteti meg egyes polgárait. De a bűnlajstromban szerepel a szexuális kisebbségek ellen hozott jogszabály is. Az értékek harca csak mélyíti az árkot a liberális Nyugat és az illiberális, szociálisan konzervatívabb Kelet között. Ez utóbbi országok annak idején csatlakoztak a közösen szabályozott egységes piachoz, elfogadták az uniós jogot, az Európai Bíróság fennhatóságát. Életszínvonaluk látványosan megugrott (a magyarok 7 év alatt 25 milliárd euróhoz jutottak). Ám a társadalmi-kulturális uniformizálás nem szerepelt a programban. A magyar és a lengyel vezetés időnként azért menekül előre, mert Brüsszel túllihegi a dolgot. Visszautasítják az EU imperializmusát, Brüsszelt a Szovjetunióhoz hasonlítják. De közeleg a igazság pillanata, mert egy szerződésre épülő közösség nem tudja túlélni a szakadást. Az uniónak hamarosan választania kell a kizárás, és a kompromisszum között. Ha a lázadók csak a pénz kedvéért maradnak, akkor elképzelhető, hogy jobb, ha az EU visszatér az eredeti, kemény maghoz. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy a nyitás előnyei felülmúlják a hátulütőket, akkor sürgősen modus vivendit kell találni, ami áthidalja a jólét és a szabadság viszályát.  Amnesty International Víg Dávid, az Amnesty International magyar igazgatója a nemzetközi szervezet honlapján szólítja fel az Orbán-kormányt, hogy az késlekedés nélkül adjon elfogadható választ a Pegazus-botrányra. Továbbá tisztázza, tudott-e a rejtett megfigyelésről, illetve jóváhagyta-e azt. Ha a válasz igen, akkor meg kell magyaráznia, hogy milyen jogi alapon. Az AI úgy foglal állást, hogy az ügy aggasztó, és ezek után Magyarországnak olyan szabályozást kell életbe léptetnie, amely eleget tesz a nemzetközi normáknak, illetve kizárja a személyes adatok törvénytelen gyűjtését, valamint hogy azokkal visszaéljenek. Az NSO pedig immár nem takarózhat azzal, hogy a program csak a bűnüldözés céljaira szolgál, hiszen egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy elnyomásra használták. Az NGO sürgeti, hogy fagyasszák be a világban a megfigyelő szoftverek eladását és alkalmazását, mindaddig, amíg nem sikerül szavatolni az emberi jogok védelmét ezen a területen.  Washington Post A magyar lehallgatási botrány válságot jelent Európa számára. Orbánt már eddig is mumusnak tekintették a földrész nyugati felén. Az utóbbi jó 10 évben az egykor bimbódzó liberális demokrácia tüske lett a köröm alatt. Ellenzői azzal vádolják, hogy posztkommunista maffiaállamot alakított ki. A miniszterelnök a politikában a kontinens nagy illiberálisaként tünteti fel magát, aki nagy hangon és megállás nélkül szónokol a bevándorlás, a multikulti, a feminizmus és az EU vélt hátrányairól. Ez a kép csak még zavarosabb lett a friss Pegazus-botrány nyomán. Magyarország „jeles” társaságba került, de lehet, hogy esetében ennek a vége újabb erőpróba lesz Brüsszellel. Hiszen a kémszoftver bevetésével gúnyt űzött az EU által meghirdetett digitális adatvédelemből. És bár a megfigyeltek listáján csak viszonylag kevés magyar található, a magyar szál azért emelkedik ki a többi közül, mert az unió tagjáról van szó. Csak éppen – a lengyelekhez és a szlovénokhoz hasonlóan – szorítja vissza a demokratikus biztosítékokat. Amit most betetőzött, hogy igen kemény eszközzel követett nyomon embereket. A jogállam leépítést az unió idáig nem volt képes megakadályozni. Ebbe belejátszik, hogy Lengyelország Orbán oldalán áll. Így lehet, hogy a választások hozhatnak megváltást. A magyar vezető jövőre kemény erőpróbára számíthat.   Deutsche Welle A külföldre sugárzó német csatorna úgy ítéli meg, hogy a Pegazus-szoftver a diktátorok fegyvere, és itt olyan botrányról van szó, amely következmények után kiált. Maga a program adatzombit csinál a mobiltelefonokról, ha rájuk települ. Még csak fertőzött e-mail sem kell hozzá, egyszerűen a közvetítő oszlopról átugrik a készülékre. Úgy hogy tulajdonosnak esélye sincs kivédeni. Tehát hatékony és szörnyű eszköz. De sajnos, tudnivaló, hogy nem csupán önkényurak folyamodnak a jogellenes megfigyeléshez. Az egész felháborító, egyben ijesztő, hiszen megfigyeléseknek nem egyszer gyilkosság, őrizetbe vétel, megfélemlítés lett a vége. A történetből három következtetés adódik: 

  • 1. mindenkinek tisztában kell vele lennie, hogy a telefonon tárolt adatok nincsenek okvetlenül biztonságban. És gyanakodjunk, amikor az állam egyre több trójai falovat igényel, a bűn elleni harcra hivatkozva.
  • 2. A gyártó NSO-nak tudnia kell, hogy aki tekintélyelvű hatalmakkal üzletel, az bűnrészessé válik az emberi jogok megsértésében, ideértve az emberhalálban. És itt lépnie kellene az izraeli ügyészségnek, illetve a kormánynak is.
  • 3. Az EU sem hagyhatja annyiban, mert Orbán 24 óráig hallgatott, miután felmerült, hogy a Pegazust újságírók ellen vetették be. De Szijjártó még akkor sem cáfolta a hírt úgy isten igazából. Viszont ha beigazolódik a vád, akkor az országnak többé semmi keresnivalója az EU-ban. Onnantól kezdve végre szankciókat kell elrendelni, hogy Orbán ne vágja vigyorogva zsebre az EU-s pénzeket, miközben lábbal tapodja a közösségi értékeket. Most von der Leyennek kell lépnie.

Independent Az Amnesty International közzétett egy alkalmazást, amely megmutatja, hogy próbálkoztak-e a Pegazussal az adott készüléknél. A programot Mobile Verification Toolkit (MVT) néven kell keresni, a letöltése után kb. 10 percig tart, amíg működésbe lép, de egy vagy két perc alatt el is végzi a feladatát. Azaz megkeresi, hogy van-e nyoma a kémszoftver használatának. Mind iOS, mind Android alatt használható.  Euractiv Jól értesült, ám névtelenséget kérő források szerint a lengyel Jog és Igazságosság ott akarja hagyni a Konzervatívok és Reformerek frakcióját Strasbourgban, mert elege van abból, hogy az Olaszország Fivéreinek elnökasszonya teljesen eluralkodott a szövetségen. Erre utal, hogy egy hónapja, egészségi okokra hivatkozva, lemondott a csoport lengyel alelnöke és még mindig nem neveztek helyette ki senkit sem. Az informátor úgy véli, ez is alátámasztja, hogy Kaczynski besokallt Meloni nyomulásától. Utóbbi igyekszik egyben tartani a pártcsaládot, mert ily módon több esélye van bekerülni a most formálódó új jobboldali mozgalomba, miután hazai riválisa, Salvini egyelőre hallani sem akar a csatlakozásáról. Viszont ha a PiS kiválik, Meloni terve füstbe megy. Mindenesetre a frakció kiadott egy közleményt, miszerint szó sincs a kilépésről és ezt megerősítette a lengyel küldöttség 2. embere. Ám hogy feszültség van az olasz és a lengyel fél között, az kiderült már csak abból is, hogy Meloni a múlt hónapban bírálta a Jog és Igazságosságot, mondván, hogy az évek óta nem fizet tagsági díjat.  FAZ Az újság szégyentelennek nevezi, hogy legújabb reklámfilmjében a Nemzetköz Olimpiai Bizottság részben már megint a 36-os berlini játékokal népszerűsíti magát: újból feltűnik Jesse Owens és Hitler találkozása, miközben az alig egyperces összeállítás kulcsfigurája Keleti Ágnes, a legidősebb, éppen 100 éves élő bajnok. A sportolónőt – származása miatt – már nem nevezték az 1940-re tervezett világversenyre, majd 4 évvel később az apja és több nagybátyja ott maradt Auschwitzban. Ő maga csak úgy élte túl a vészkorszakot, hogy hamis személyazonosságot szerzett. Majd évtizedekig külföldön élt, mert elviselhetetlen volt számára a hazájában uralkodó antiszemitizmus. Mindezt azonban a film egyetlen szóval sem említi. Viszont hízeleg a németeknek, akiknél brutálisabb házigazdára még nem bízták rá az Olimpiát. Ők voltak azok, akik nem sokkal később rászabadították a háborút a világra. A hóhérok lelkét milliók élete terheli, köztük Keleti több közvetlen hozzátartozójáé. Aki ezt az alkotást készítette, annak tudnia kellett, hogy másfél év múlva a következő helyszín: Kína, egy másik diktatúra. Az oda vezető úton a NOB bemutatja saját, riasztó világképét. A testület tagjai amúgy a tokiói bemutatón megtapsolták a filmet.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.