A sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés jogértelmezési gyakorlatának problémái

Az alapjogi biztos szerint a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos gyakorlat komoly visszásságokat vet fel a hatékony jogorvoslathoz való jog szempontjából, az ellentmondó értelmezések pedig a jogbiztonság követelményét sértik. Az ombudsman jelentésében a szabályok pontosítása, a jogértelmezés egységessé tétele érdekében fogalmazta meg javaslatait az igazságügyi minisztériumnak és a bíróságoknak.

Egy civil szervezet jelezte a beadványában, hogy aggályokat vet fel az a szabályozás, hogy a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésekor az érintetteknek a kezelés foganatosításától, a kórházba való beszállítástól számított 27. napon kell legkésőbb kézhez kapniuk az intézkedés jogszerűségéről döntő határozatot, ami lényegében kiüresíti a fellebbezési jogukat. A jogorvoslat hatékonysága kiemelt alapjogi kérdés, ugyanis a bíróság az érintettek önrendelkezését, személyi szabadságát súlyosan korlátozó kényszerintézkedésről dönt.

Székely László a jelzés alapján hivatalból vizsgálatot rendelt el, ennek során megkereste az igazságügyért felelős minisztert, valamint az Országos Bírósági Hivatalt (OBH). Az OBH kikérte a Kúria elnökének véleményét is és ezt is ismertette az ombudsmannak küldött válaszában.

A vizsgálat feltárta, hogy az igazságügyi tárca és a Kúria jogértelmezése között tartalmi ellentmondás van, ez pedig az ombudsman szerint önmagában sérti a jogbiztonság követelményét. A Kúria jogértelmezése jelentős határidő-hosszabbodást eredményez a miniszter által kalkuláltakhoz képest. Székely László rámutatott, hogy ombudsmanként nem tiszte a konkuráló jogértelmezések közötti ellentmondás feloldása, de a jelenlegi helyzetben nem biztosított megfelelően az érintettek hatékony jogorvoslathoz való jogának érvényesülése.

A biztos hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gyakorlatban 27 nap is eltelhet a beszállítástól addig, hogy az érintett átveheti az intézkedés jogszerűségét megállapító határozatot. A jelentés szerint az igazságügy miniszter által képviselt jogértelmezés áll összhangban Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel és ez szolgálja a sürgősségi gyógykezelés alá vont személyek jogának megfelelő érvényesülését. Ennek alapján ugyanis a sürgősségi beszállítástól számított 96 órán belül írásba foglalt, indokolással ellátott, a beszállítás és a kényszergyógykezelés szükségességéről rendelkező elsőfokú határozatnak kell születnie.

A jelentés kiemeli, hogy a megkeresésre adott válaszában mind a miniszter, mind az OBH illetve rajta keresztül a Kúria elnöke egyetértett abban, hogy szükséges lenne az egészségügyről szóló törvény pontosítása.

A miniszter a javasolt korrekciókat a helytelen jogértelmezés kiküszöbölése érdekében tartaná lényegesnek, a Kúria elnöke a garanciális eljárási jogok erősítené meg. A válaszokból ítélve tehát szükséges a jogszabály-módosítás valamennyi érintett szerv előzetes egyeztetésén alapuló előkészítése. Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte az igazságügyi minisztert, hogy – a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) bevonásával – készítse elő az egészségügyről szóló törvény olyan módosítását, amely megteremti a nemperes eljárásra vonatkozó szabályok világos jogértelmezésen alapuló, egységes alkalmazásának feltételeit.

A biztos hangsúlyozta, hogy a pontosítással párhuzamosan szükséges felmérni a módosítás hatásait is, különös tekintettel az esetlegesen biztosítandó további tárgyi és személyi feltételekre. Az ombudsman ezért javasolta az OBH elnökének, hogy fontolja meg egy olyan átfogó vizsgálat elrendelését, amely kiterjedne a sürgősségi beszállítás indokoltságának bírói megállapításához kapcsolódó eljárási gyakorlatra (különös tekintettel az ünnepnapokra, munkaszüneti napokra), és ehhez kapcsolódóan a határidők betartásához szükséges személyi, valamint tárgyi feltételek meglétének áttekintésére.

A biztos utalt arra, hogy gyakran jóvátehetetlenek a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel szemben alkalmazott jogszerűtlen, aránytalan intézkedés következményei, az érintett számára nem lehet meg nem történtté tenni a jogfosztott állapotban töltött időszakot, vagyis a megelőzés kulcsfontosságú. Kiemelte továbbá, hogy a jogorvoslat tényleges hatékonysága ezen esetekben mindenképp szubjektív fogalom.

Az ügyek zömében a másodfokú határozat megszületésekor az érintettek már nincsenek az intézményben, utólag pedig például egy hiányos szakértői vélemény alapján szinte lehetetlen megállapítani azt, hogy ott és akkor tanúsított-e veszélyeztető magatartást az eljárás alá vont személy. A jelentés kitér rá, hogy vizsgálatai során a biztos több ízben találkozott olyan elmeszakértői véleménnyel, amely nem tartalmazta, hogy az érintett milyen módon tanúsít veszélyeztető magatartást.

Az ombudsman szerint szükséges a szakértői vélemények minimális tartalmának meghatározása és a helyes gyakorlat átadása képzés keretében, hogy azok alapján a bíróság megalapozott döntést hozhasson. A minisztert ezért arra is kérte, gondoskodjon arról, hogy az igazságügyi elmeszakértők az oktatásuk során megfelelő képzést kapjanak a munkájuk bírósági eljárásban betöltött szerepének fontosságáról, a szakértői vélemények minimálisan szükséges tartalmi elemeinek köréről.

OS

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.