Sólyom László: az egyházakat meg sem kérdik a róluk szóló törvényekről

https://nepszava.hu/3039928_solyom-laszlo-az-egyhazakat-meg-sem-kerdik-a-roluk-szolo-torvenyekrol

A kormány egyházi pénzt és feladatokat oszt, már ő mondják meg, mi a keresztényi érdek - mondta egy Ferenc pápáról szóló könyvbemutatón a volt államfő.

Ferenc pápát azért utálják sokan, mert "migránssimogató", és nem akarja őket tengerbe lőni, ahogy ez egy keresztényhez illik – mondta Sólyom László a Ferenc pápa és az ő ideje című kötet bemutatóján, az MTA-n. (A könyv  érdekessége, hogy azt a volt köztársasági elnök fordította olaszból, kiadója pedig a pannonhalmi  bencés főapátság.) A korábbi köztársasági elnök úgy folytatta: a katolikus egyházfő azt vallja, a menedékkérőket is emberszámba kell venni, s már azzal példát mutatott, hogy megválasztása után első útja Lampedusa szigetére, hozzájuk vezetett – írja a könyvbemutatóról és Sólyom nyilatkozatáról beszámoló hvg.hu.

Az egyházak magyarországi helyzetéről azt mondta Sólyom: "elértük a Szent István-i állapotot, de nem úgy, hogy tíz falu, egy templom, hanem egy papnak van tíz vagy húsz faluja, bezárt templomokkal". Hozzátette: "nincsen szükség állami egyházügyi hivatalra, elég a Pénzügyminisztérium". Azzal folytatta, hogy az egyházakra a kereszténydemokrata kormányzatok az Antall-kormány óta lőcsölik a feladatokat, pénzt is adnak ezekhez, így a kezükben tartják őket. "Köztudott, hogy senki nem akarta az iskolai hittant, merthogy ezzel szétzúzták azt a munkát, amely a plébániai hittant és a közösségeket éveken keresztül felépítette.”

„De jobban tudja a KDNP, hogy mi a kereszténység érdeke, mint az egyház. Ezt Erdő Péter bíboros is sokszor elpanaszolja, de őt soha nem kérdezték meg semmilyen egyházi törvénnyel kapcsolatban, éppúgy nem az evangélikusokat és a reformátusokat” – magyarázta.

 

Megjegyezte azt is, hogy Ferenc pápa "nagyon csúnyákat mond a kereszténydemokrata pártokról." És miközben "mi önelégülten őrizzük állítólagos védőbástyáinkat, a világ már elment mellettünk.” A bemutatón szó volt arról is, hogy Ferenc az első olyan pápa, akit már a párbeszédet hangsúlyozó II. vatikáni zsinat után szenteltek pappá, és aki már egy urbanizálódott világból, a Buenos Aires-i megapoliszból érkezett, ahol katolikusnak lenni, a kisebbségi létet jelentette. "Ez a dél-­amerikai hozzáállás teljesen más, mint az európai, Szent Ágoston óta tartó jogászias, szabályokat számon kérő és büntető katolikus gondolkodás" - hangoztatta Sólyom. Mivel Ferenc pápa a periféráról jött, a maga "nép egyháztanával" nem az egyetemi központok lelkipásztorkodását célozza, hanem a nép tapasztalatából és tanúságtételéből induló pasztorációt, a meghallgatást - tette hozzá

cikkfeltöltő: 
GB