A reklámtörvény tervezett módosításáról

Az MLE és az MTE álláspontja változatlan, ismét kifejezzük súlyos aggályainkat a reklámadó várható hatásaival kapcsolatban. Továbbra is hiányoljuk a szakmai ágazati egyeztetést, és nehezményezzük a piaci szereplőkkel való párbeszéd teljes hiányát.

Az iparág nyereségrátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3 %-ot, a reklámadó mértékének további növelése gyakorlatilag teljesen eltűnteti a szektorban esetleg még termelődő nyereséget, ami további termékek megszűnéséhez, a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, újabb létszámleépítésekhez vezet. Ezt a folyamatot egyébként megjósoltuk az adó 2014-es bevezetésekor, és a piac egyéb működési anomáliái mellett, de a reklámadónak is köszönhetően sajnálatos módon be is igazolódott ez a feltevésünk.

A médiapiac hazai résztvevőire viszont rendkívül negatív hatást gyakorol az adókötelezettség tervezett új mértéke, tovább csökkentve a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét. A megemelt adómérték szerint kiszámolt és befizetendő adó döntően a tartalom előállítástól von el majd újabb forrásokat: az eddigi 100 millió forintos határ feletti 5,3%-os adómérték tervezett 7.5 %-ra történő emelésének következménye, hogy 2018-ban már másfélszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak.

Ez újságírói, szerkesztői munkahelyeket veszélyeztet.

Az adóemelés a hazai, piaci alapon működő online tartalomszolgáltatókat olyan kényszerhelyzetbe hozhatja, ami az Unión belüli székhelyváltozáshoz is vezethet, ennek a következménye nemcsak a befizetett reklámadó összegének csökkenése, hanem az iparág által befizettet összes járulékok, egyéb adónemek befizetett mértékének csökkenését is eredményezheti.

Az MTE és az MLE egyetért és támogatja azon kormányzati szándékot miszerint "A kormány tehát továbbra is kiáll azon az innovatív magyar kezdeményezés mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó".

Azt azonban a mai napig nem tudja a piac, hogy az államnak sikerült-e akár egy forint adót is behajtani a globális szereplőkön az elmúlt évek során. Az azonban bizonyos, hogy a tervezet szerinti csaknem 50%-kal emelkedő adóteher immáron végső éket ver az egyébként is meggyengült versenyképességű hazai szolgáltatók és a Facebook és Google közé, akik az iab 2016-os adatai szerint már a hazai digitális reklámköltés oroszlánrészét birtokolják úgy, hogy Magyarországon, ahol az árbevételüket megszerzik, nem fizetnek adót, közterheket.

Az előzőekben ismertetett piaci körülmények, így különösen a Google és a Facebook aktivitása a reklámpiacon, véleményünk szerint felveti azt a kérdést, hogy nem diszkriminatív-e a reklámadó, hiszen ezáltal akár Alaptörvénnyel ellentétes is lehet.

Teljes egészében támogatható a kormányzatnak az a célkitűzése, hogy bevonja a magyar közteherviselés alá a külföldi nagyvállalatokat. A reklámadóról szóló törvény azonban maga is hallgatólagosan elismeri, hogy ez jelenleg nem lehetséges, hiszen ezen hirdetési formák esetében mentesíti a reklám megrendelőjét a reklámadó alól, miközben valójában végrehajthatatlan szabályokkal kívánja rákényszeríteni a nemzetközi nagyvállalatokat arra, hogy bejelentkezzenek magyar joghatóság alá.

Ebben a helyzetben a reklámadó létező szabályozásának a tényleges hatása így mégiscsak az, hogy a magyar joghatóság alatt levő kiadókat, tartalomszolgáltatókat terheli ez az adó, míg a reklámpiac egyre nagyobb részét maguk alá gyűrő nemzetközi vállalatokat nem.

Meggyőződésünk, hogy mindaddig, amíg a nemzetközi nagyvállalatok Magyarországról származó reklámbevételének tényleges adóztathatósága nem végrehajtható, addig a magyar kiadók, tartalomszolgáltatók adóztatása alkotmányos visszásságot okoz, és szembe megy a Digitális Jólét Programban megfogalmazott elvekkel, hátrányos helyzetbe hozza a magyarországi, adófizető tartalomszolgáltatókat.

 Kelt Budapesten, 2017. május 03-án,  a nemzetközi sajtószabadság napján.

Magyar Lapkiadók Egyesülete - OS

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.