Politikatörténeti Alapítvány Hírlevele

Évfordulós rovat

 

„Csak az ember szakadt ki a süket Istenből”

75 éve, 1941. augusztus 4-én halt meg Babits Mihály.

„Talán fel sem tudjuk fogni, hogy Babits Mihály milyen nagy ember volt, és mennyire hálásak lehetünk, hogy tőle olvashatunk. De nem mindig gondolták így: az első világháború alatt háromszor is meghurcolták a költőt, először a Játszottam a kezével című 1915-ös »nemzetgyalázó« szerelmes verse miatt. [...] Ezt követte 1916-ban a békeversek békeversét, a Húsvét előtt című kifakadást – »béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már!« – követő felhördülés, végül jött a legerősebb, az 1917-es Fortissimo-botrány, amikor istenkáromlás miatt vették elő a költőt.”

A 20. század egyik kiemelkedő költőjének háborúellenes verseiről, és az azt követő meghurcolásairól Csunderlik Péter írásaiban olvashat, ide kattintva...

 

 

A pengő megsemmisülése, a forint születése

70 éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be az új fizetőeszközt, a máig használt forintot Magyarországon, amivel egyidejűleg a korábbi pénznem, a teljesen elértéktelenedett pengő megsemmisült.

"Az 1930-as évtized végén elindult, majd egyre nagyobb lendületet vevő inflációhoz nemcsak a háború kiadásai, az állami költségvetés túlköltekezése járult hozzá, hanem az MNB önállóságának erőteljes korlátozása, valamint a folyamat öngerjesztővé válása is. A háborús vereséget követően a megszállás kiadásai, az állami költségvetés bevételeinek elapadása mellett az infláció hiperinflációba való átváltását elősegítette, hogy a koalíció pártjai a hatalomért folyó küzdelemben eszközként használták fel a pénzromlást. A lakosság – különösen annak bérből, fizetésből, nyugdíjból élő része, amely nem rendelkezett jelentősebb anyagi tartalékkal – a háború éveiben és azt követően súlyos terheket vállalt fel, és az életkörülményeit jelentékenyen rontó korlátozásokat viselt el. Mindezt 1945-ben és 1946 első felében annak reményében vállalta, hogy a stabilizációval helyzete javulásnak, életszínvonala emelkedésnek indulhat. Ez a várakozás a reményeknél ugyan kisebb mértékben, de megvalósult, és az életkörülmények kedvezőbbre fordulásában, az ellátás javulásában, majd a jegyrendszer megszüntetésében öltött testet."

A forint bevezetéséről az alábbi tanulmányban olvashat:

Botos János: A pengő megsemmisülése, a forint születése, 1938–1946. Múltunk, 2016/1. 160–206.

A tanulmány megtekintéséhez kattintson ide.

 

OLVASNIVALÓ - I. VILÁGHÁBORÚ

Kényszersorozás, kényszerletelepítés – a cigányság a Nagy Háborúban

„A belügyminiszteri rendelet leszögezte: a romák békeidőben is »csak szórványosan« teljesítik állampolgári teendőiket, amit a háborús viszonyok közt fenntarthatatlannak minősített, így előírta számukra, hogy vagy a haza védelmében vagy a közmunkákban szerepet kell vállalniuk. Mindehhez a kulcsot a szabad mozgás – »kóborlás« – korlátozásában látták.”

A cikk elolvasásához kattintson ide.

 

Üdvözlettel:

Prosinger Lívia

Politikatörténeti Alapítvány

 

cikkfeltöltő: 
GB