Orbán Viktor reggelente Hunyadi Jánosnak képzeli magát Nemzetközi sajtószemle

  • Tornyosulnak Közép-Európában a gazdasági bajok, Matolcsy megint bűvészkedhet, már ha a nemzetközi pénzpiacok beveszik a mutatványt.
  • Európa csak magára vonja a bajokat Kelet felől, ha bezárkózik és gyáván reszket a saját falai mögött, ahelyett, hogy aktív külpolitikával befolyásolná a válsággócokat a világban.
  • Az EU ugyanúgy kussol az újabb jogsértések ügyében, mint ahogyan azt Magyarország esetében tette, pedig ezzel a saját értékeit viszi vásárra és a kisstílűség csak felbátorítja az autoriter erőket.

Wall Street Journal

wsj.jpg

A török válság megmutatta, hogy mivel a feltörekvő államok, köztük Magyarország adósságának igen jelentős részét vezetik valutában, ez a következő években kibillentheti mostani pályájukról ezeket a gazdaságokat. Az érintett kormányoknak most és 2025 között összesen 2,7 billió dollárnak megfelelő összeget kell visszafizetniük, illetve áthidaló hitelt kell felvenniük rájuk. A gond ott van, hogy a nemzeti fizetőeszköz árfolyama csökken az amerikai dollárhoz képest, ez pedig megnehezíti a kiegyenlítést. Magyarország, Argentína, Lengyelország és Chile esetében a külső tartozások összege meghaladja a GDP felét, és a refinanszírozás már csak azért is nehézségekbe ütközhet, mivel emelkednek a kamatok. Ugyancsak bonyolítja a hitelfelvételt, ha kevesebb külföldi tőke érkezik az országba. Az utóbbi napokban éppen e kilátás miatt gyengült az érintett államok pénze és a most következő évek csak még előnytelenebbek lesznek az adósok számára.

Bloomberg

bloomberg_1.jpg

Kelet- és Közép-Európában kezd alábbhagyni a négy éve kezdődött fellendülés és ez igencsak beárnyékolja a kilátásokat, még akkor is, ha a magyarok, a románok és a szlovákok váratlanul jelentős növekedést értek el a legutolsó negyedévben. Ám a hitelek költségei nőnek, nincs elég munkaerő és lassul az euróövezet, a fő exportpiac. Emiatt máris csak kisebb ütemben fejlődik a két legnagyobb gazdaság, a lengyel és a cseh. Egy varsói szakértő a kockázati tényezők közé sorolja az amerikai kereskedelem-politikát is. Azon kívül bizonytalan, hogy mennyire lesznek keresettek a régióban gyártott autók, illetve elektronikai termékek. Közben az inflációs nyomás miatt Csehország és Románia már magasabb kamatokra kényszerült. A Capital Economics kockázatelemző azt jósolja, hogy a lassulás az idén és jövőre is folytatódni fog, gyengül a hazai kereslet, de a korábbinál kevesebb megrendelés érkezik majd a Nyugat-Európából is, azon kívül kapacitásgondok jelentkeznek és ez mind-mind kedvezőtlenül hat.

Politico

politico_1.jpg

Orbán Viktor láthatólag minden nap azzal kel fel, hogy azt hiszi: ő Hunyadi János, akinek meg kell védenie Európát az iszlámtól, pedig nem a bezárkózás jelenti a megoldást a Keletről érkező kihívások ellen Ezt hangsúlyozza cikkében Bruno Macaes, volt portugál Európa-ügyi miniszter. Mint rámutat, a konzervatív jobboldal az iszlám ellen szervezkedik, mert abban az új, nomád betolakodók, hontalan terroristák és az Európa átvételére készülődő menekültek ösztönzőjét látja. Eközben mindenféle színezetű politikusok falak építésére szólítanak fel. A populisták a hagyományos európai kultúra visszatértébe vetik a reményeiket, ám valamennyien fordítva ülnek a lovon.

Hagyjuk most Hunyadit, mert a bajokból a kiút csak az lehet, ha a kínai terjeszkedéssel szemben az EU beszáll az infrastruktúra és a gazdaság fejlesztésébe, főként Közép- és Délkelet-Európában. Az orosz dezinformációs kampánnyal szemben pedig az az ellenszer, ha az unió Oroszországba helyezik át a harcot és nem engedi, hogy Moszkva uralja saját polgárainak lelkét, tudatát. A terrorizmussal és a bevándorlással kapcsolatos félelmeket úgy lehet enyhíteni, hogy Brüsszel új, határozott külpolitikát gondol ki, olyat, amely képes érdemben befolyásolni a líbiai és szír polgárháborút. Vagyis nem szabad gyáván visszavonulni a saját határok mögé, hanem el kell indulni a világba. Mert visszaüt, ha az unió megválaszolatlanul hagyja a válságokat és a többi kihívást. A közösség éppen azért lett az utóbbi években a stabilitás terjesztőjéből az instabilitás importőre, mert nem vette elég komolyan saját, korábbi szerepét. Szóval, tessék áttérni aktív külpolitikára!

FT

financial_times.jpg

Az Európai Unió ugyanazt a hibát követi el Szaúd-Arábia és Irán kapcsán, mint amelyeket korábban Magyarország ügyében. Így értékeli a helyzetet Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutató intézet elemzője. Merthogy a szervezet csak félszívvel képviseli a saját értékeit. Romániában a tízezrek várják mostanában az EU masszív támogatását a korrupció és a vazallusrendszer ellen, ám Brüsszel vonakodik.  Ugyanez a helyzet Magyarországgal, ahol a civilek vannak a hatalom célkeresztjében. A közösség szégyenletes módon tétlenkedik, az Európai Néppárt pedig nem hajlandó kizárni a Fideszt, mert attól tart, hogy akkor a jövő évi választás után nem ő adhatja a legnagyobb frakciót. Viszont a tekintélyelvű rezsimek támaszt merítenek a pipogyaságból. Ily módon az unió pontosan azokat az értékeket kockáztatja, amelyekre épül.

Az EU az emberi jogok kapcsán kirobbant kanadai-szaúdi viszályban cserbenhagyta saját Nato-szövetségesét. Hallgat, mert a gazdasági érdekeket és a stabilitást az emberi jogok és a jogállam elé helyezi. Ugyanilyen okokból nem szólal meg az Iránban tapasztalható korrupció és jogsértések miatt sem, azon kívül becsukja a szemét, noha Teherán terrorista mozgalmakat pártol, beavatkozik Szíriában és Jemenben és igencsak kérdéses az iszlám állam álláspontja Izrael ügyében. Brüsszel számára csak a nukleáris megállapodás fennmaradása a fontos. De sokkal aktívabban segíthetné az emberi jogi aktivistákat Oroszországban is. A szankciók rendben vannak, de kellene egy hosszú távú stratégia a Putyin utáni időkre.

Die Welt

die_welt.jpg

Kelet-Európában az olyan politikusok alatt, mint Orbán Viktor elszállt a vágy az egységes Európa, a közös értékek iránt, sőt azokat éppen a földrész középső része fenyegeti. Az EU-n belül kialakult az illiberális demokráciák magja, a magyar kormányfővel, illetve Kaczynskival az élen. Ellenséggé nyilvánítottak olyan tudósokat és művészeket, akik nem a nemzeti ideológiát követik. Pedig részben a Felvilágosodás eszméi iránt elkötelezett értelmiségnek volt köszönhető, hogy a rendszerváltás után, az európai egyesülés során nem alakult ki rögtön viszály a nacionalista ideológiák híveivel. De a régióba hamarosan így is visszatért az agresszív nacionalizmus, az antiszemitizmus és az idegenellenesség. A keleti bővítés tűnt a legjobb stratégiának, nehogy Európa megint háborúkba bonyolódjon. Ám ma a jelek szerint 2004-et lehet annak az évnek tekinteni, amikor megkezdődött az unió vége. A V4-ek agresszív módon túltették magukat a szabályokon és a jogon, hogy az uralmon lévő erők hosszú távon bebiztosítsák a hatalmukat. A brüsszeli szankciók mit sem segítenek.

Közben Ausztria az olyan lázadók jó lelkiismerete lett, mint Orbán és Kaczynski, miközben a magyaroknál és a lengyeleknél igazi kulturkampf dúl. Lásd Békés Márton cikkét, amely kulturális tisztogatást sürget.  A retorika megszállott, de csupán a régóta fennálló valóságot tükrözi. Orbán ügyesen variálja a taktikát. A gyűlölt CEU elűzésére a választási kampányban antiszemita felhangokkal tűzdelt jelszavakkal ment neki Soros Györgynek. Ezek a plakátok napjainkra eltűntek, a Nyílt Társadalom Alapítvány Berlinbe költözik, a Közép-Európai Egyetem helyzetét lehetetlenné teszik. De másutt sem jobb a kép, az egykor oly fontos értelmiséget az állam ellenségeként tüntetik fel, sarokba szorítják. Az érintett intézményektől fokozatosan megvonják a hazai támogatást, míg a végén kénytelenek bezárni.

Az EU nagy lehetőséget szalaszt el, amikor nem erősíti meg ezeket a demokratikus „szigeteket”, mert azok továbbra is az egyesült Európa szabadságeszményét testesítik meg. A tudományban ez minden további nélkül lehetséges volna. Csakhogy ezeknek a pénzeknek az elosztását a nemzeti hatóságokra bízzák, ám ezen változtatni kell. Az egyre élesebb kulturális harc láttán roppant lényeges, hogy az unió nagyobb erőfeszítéseket tegyen az illiberális rezsimek ellen a művészetek és a tudomány védelmében. Eljött az idő, hogy Brüsszel bevesse a partizántaktikát. Mert ha a már említett sok demokratikus „enklávé” mellé áll, akkor az hatékony ellenállást eredményezhet az illiberalizmussal szemben.

New York Times/Reuters

reuters.jpg

A hírügynökség a magyar miniszterelnök által bejelentett új korszak, illetve a kilátásba helyezett kulturális változások első konkrét lépésének tartja, hogy a hatalom le akarja állítani a gender tanulmányok oktatását az egyetemeken. Gulyás Gergely megerősítette, hogy a kormánynak ideológiai kifogásai vannak a tárggyal szemben. Magyarázatként a cikk hozzáteszi, hogy a Fidesz hívei a konzervatív értékek hangsúlyozását, illetve azt szeretnék, ha véget érne a balliberális oldal általuk vélt túlsúlya a művészetekben, a tudományban és a tanításban. Már ebbe a sorba illeszkedett bele az MTA döntési jogának megvonása is az állami támogatások felhasználása ügyében. A CEU kétéves mesterprogramjában 44 diák érintett, de még inkább azok, akik csak ezután jelentkeznek a szakra, mert lehet, hogy ők nem kapnak magyar diplomát, hanem csak amerikait. A tudósítás megjegyzi, hogy a kormány a hivatalos ideológia központi elemévé tette Soros György démonizálását.

 

cikkfeltöltő: 
GB