Orbán elkezdte a bírók ellen hangolni a közvéleményt

A miniszterelnök bírósági ítéleteket, vagy éppen folyamatban lévő bírósági eljárásokat érintő kijelentései talán a közvélemény formálására alkalmasak, a tervezett konkrét intézkedések ugyanakkor jóval mérsékeltebbek lehetnek, mint a belengetett büntetőpolitikai szigor. Ha azonban a kormány mégis tovább lépne, netán az egyes bírókat vegzáló lengyel példát követné, azért jóval nagyobb árat kellene fizetnie, mint amit a Fidesz jelenleg bevállalhat Európában.

https://index.hu/belfold/2020/01/14/orban_birosagok_btk_modositas_karteritesek_bv_gyor_gyongyospata/

D MTI20191212057

Három bírói ítéletről, illetve az ítélkezést érintő témában nyilatkozott Orbán Viktor múlt csütörtökön, aligha előkészítés nélkül. Az „Orbáninfón” elhangzottak sokakban emberi jogi aggályokat – például rasszizmus vádját – vetettek fel. Ám a megelőző hetek kormányzati retorikájába illesztve a kormányfő mondataiból sokkal inkább egy újabb, a független bírói ítélkezést kétségbe vonó, a bírókat gyilkosok, vagy éppen sorozat-bűnelkövetők pártjára állító, és így a társadalmi igazságérzettel szembefordító kormányzati kommunikációs stratégia rajzolódik ki.

Túl azon, hogy mi a jogi helyzet, meg mi a gazdasági helyzet, az nagyon fontos, hogy minél kevesebb olyan ügy legyen, ami sérti az emberek igazságérzetét

– mondta az éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor bírósági ítéleteket firtató kérdésekre. Ilyenek voltak a Szeviép-ügyben a feltételezett bírói összeférhetetlenségről szóló, továbbá a győri gyermekgyilkosságban, illetve a gyöngyöspatai szegregációs ügyekben született bírósági ítéleteket érintő újságírói érdeklődés.

Orbán a szegedi bíróság szervezetét érintő, jelenleg bírósági igazgatási vizsgálat alatt álló esetleges bírói összeférhetetlenséggel kapcsolatban kijelentette, hogy a kormánynak nincs dolga azzal. Azt is mondta azonban, ha felmerül a korrupció, akkor a hatóságoknak el kell végezniük a munkájukat.

2020-01-09T121220Z 453611364 RC2CCE9HRBII RTRMADP 3 HUNGARY-ORBA

Fotó: Tamas Kaszas / Reuters

Azt azért hozzátette: reméli, hogy ha történt bűncselekmény, a rendőrség és az ügyészség nyomoz majd. A kormányfő örülne, ha magyar igazságszolgáltatás feje felől eltűnne a korrupció vádja, és kiderülne, hogy ez nem igaz, vagy ha igen, akkor elszigetelt esetről van szó. A kormányfő szerint ugyanis

az igazságszolgáltatásba vetett bizalom nagy érték egy demokráciában, és eddig ebben nem álltunk rosszul.

Ezután – újabb kérdésekre – mégis azzal állt elő, hogy szerinte két olyan ügy van most, amelyek miatt az emberek igazságérzete sebet kapott. És a kormányfő válaszaiból így az derült ki, mégis úgy látja, a kormánynak igenis dolga van az igazságszolgáltatással, elsősorban a bíróságokkal.

Az igazságszolgáltató az igazságszolgáltatással szemben

Én nem vagyok gyöngyöspatai, de ha az lennék, megkérdezném, hogyan lehet, hogy a velem egy faluban élő, etnikailag meghatározó csoport tagjai nagy összeget kapnak mindenféle munka nélkül, én meg itt keccsölök egész nap, nem tudom, hány órát, napot vagy évet kell dolgoznom ezért. Hogy is van ez? Az így gondolkodóknak igazuk van. (...) Én nem tudom, hogy most pontosan mit kell tenni, de hogy ez nem maradhat így, az bizonyos

KAPCSOLÓDÓ

Orbán szerint a gyöngyöspatai cigány diákok szegregációs kárpótlása mindenféle munka nélkül kapott pénz

Orbán szerint a gyöngyöspatai cigány diákok szegregációs kárpótlása mindenféle munka nélkül kapott pénz

A kormányfő szerint a bírósági ítéleteknek nem szabadna sértenie az emberek igazságérzetét. Utasítást adott arra, hogy a fogva tartásuk körülményei miatt nemzetközi pert nyert raboknak ne fizessenek.

– hangzott el. Orbán szerint az egész ügy "nincsen jól", kezdve attól, hogy ebben az országban mi minősül egyáltalán szegregációnak, és hogy ezért kiket és miért ítélhetnek el. Szerinte a szegregáció fogalma körül belpolitikai csatározások vannak, "az unió repüléséről nem is beszélve". Azt is mondta, a felzárkóztatás és a szegregáció fogalmainak összekeverése hozott létre politikailag igazságtalan helyzetet, és noha egyelőre nem tudja, mit kell tenni, de az biztos, hogy tenni kell valamit.

Tehát szerintem a gyöngyöspataiaknak igazságot kell szolgáltatnunk.

A kormányfő szavainak előzménye, hogy a Debreceni Ítélőtábla (miután egy másik perben jogerős ítélet mondta ki az etnikai alapú szegregáció megtörténtét), tavaly szeptemberben jogerősen úgy döntött, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a felperes (roma) diákok jogait, akiknek ezért (évenkénti és személyenkénti bontásban) összesen közel százmillió forint kártérítést kell fizetni.

A kormányfő előfutáraként Horváth László, a választókerületért felelős fideszes parlamenti képviselő már a megelőző hétvégén arról posztolt, hogy az ítéletet a Kúria is jóváhagyta, az egész valójában a "Soros-hálózat" öncélú pénzszerző akciója, és mivel a kártérítés összegéből 80 milliót az évente 40 millió forintból gazdálkodó falunak (Gyöngyöspata 2013 óta város – a szerk.) kell állnia, "a roma családok közé dobott milliók" romba döntik Gyöngyöspatát, ismét kiélezve az etnikai feszültséget.

Csakhogy a Kúria közölte: nincs is jogerős döntés az ügyekben, így a kártérítéssel riogatni még korai. Orbán ennek ellenére Gyöngyöspata körzetének fideszes országgyűlési képviselőjével konzultált, napokkal később is teljesen figyelmen kívül hagyta a Kúria tájékoztatását, így kormányfőként egy folyamatban lévő ügybe szólt bele, ráadásul valamiféle "igazságszolgáltatást" is előrevetített.

KAPCSOLÓDÓ

 nincs döntés Gyöngyöspata-ügyben

A Kúria cáfolja a fideszes képviselőt: nincs döntés Gyöngyöspata-ügyben

A szegregáció következményeiért továbbra is a romákat hibáztató Horváth László mintha megfeledkezett volna az ügyben korábban betöltött szerepéről.

Mindez bírók és jogászok szerint a konkrét perben sakk-matt helyzetbe hozza a Kúrián eljáró bírói tanácsot: ha változtatnak a jogerős ítéleten annak ellenére, hogy nem történt eljárási hiba az alsóbb fokú bíróságokon, az éppen úgy megkérdőjelezi a magyar bírók független ítélkezését, mint az, ha a kormányoldal – és nyilván a kormányhoz közel álló sajtó – rosszallása ellenére fenntartják a döntést. Azt, amelyet a miniszterelnök már szinte előrebocsátott: nem fog kifizetni az általa irányított kormány.

Gyöngyöspata látképe a falu határábólGyöngyöspata látképe a falu határából

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

És így ez már nemcsak a konkrét esetet és ügyet érinti, hanem azt, hogy a kormány tiszteletben tartja-e a magyar bíróságok, egy független hatalmi ág döntéseit, és végrehajtja-e azokat. Mert noha sokak érzékenységét – így vagy úgy – sérti a konkrét eset, Orbán kijelentése aligha az érintettekről, az érintetteknek, akár a gyöngyöspataiaknak (cigányoknak és nem cigányoknak) szólt, mint inkább arról, hogy

ÚGY TŰNIK, A KORMÁNY FELHATALMAZVA ÉRZI MAGÁT ARRA, HOGY EGY NEKI NEM TETSZŐ BÍRÓSÁGI DÖNTÉS ESETÉN KÖZVETLENÜL BEAVATKOZZON AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FOLYAMATÁBA.

Nem elfeledendő ugyanakkor, hogy a bíróság megállapította, hogy Gyöngyöspatán a jogellenes elkülönítéssel megsértették az érintett gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ami egy személyhez fűződő jog, méghozzá az Orbánék által megszövegezett és elfogadott alaptörvény is előírja. De nem itt van a legnagyobb ellentmondás.

Jog a jogszabállyal szemben

Ha valaki szándékosan más ember életére tört, azt nem lehet hamarabb kiengedni a börtönből, mint amennyi büntetést kiszabtak rá. Ki rövidíti ezt le, milyen alapon?

– ezt a győri gyermekgyilkosság ügyéről mondta a kormányfő a sajtótájékoztatóján. Ez a felvetése is elő volt készítve, több hete köztudott, hogy az Igazságügyi Minisztérium tavasszal kezdeményezi a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását. Varga Judit igazságügyi miniszter elhíresült Facebook-videójában jelentette be ezt, miután "összegezte" a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentése megállapításait.

Közölte például, elsőként a Kúria elnökénél kezdeményezte az élet elleni bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának áttekintését, de a Btk.-t is módosítják majd. A jelentésről, valamint a győri tragédia körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben, Varga Judit pedig már azt is bejelentette, hogy februárban benyújtják az idevágó javaslatukat az Országgyűlésnek.

Varga Judit az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó a bírák és ügyészek illetményét rendező módosító javaslatról tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2019. november 20-án.Varga Judit az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó a bírák és ügyészek illetményét rendező módosító javaslatról tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2019. november 20-án.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ugyanakkor Vargát megelőzően decemberben már Gulyás Gergely is azt mondta: súlyos hibának tartja a feltételes szabadságra bocsátást a szándékos emberölés esetében, és elfogadhatatlanul gyengének az alapfokú eljárásban hozott ítélet a győri gyerekgyilkos ügyében. Hozzátette:

a szigorú büntetőpolitika hiába jelenik meg a törvényekben, ha azokat a bírók nem érvényesítik. A Kúria felelőssége, hogy kellően szigorú ítéletek szülessenek, mert ma a bírák túlzottan enyhe ítéleteket szabnak ki.

Valójában a magyar büntetőjog szigorúnak számít Európában, de sokkal inkább a kormány retorikájában, mint betű szerint. Ezúttal ugyanis a két jogász miniszter, sőt, a szintén jogász végzettségű Orbán Viktor feledkezett meg arról, hogy éppen a Fidesz-KDNP könnyítette meg az akár erőszakos bűnelkövetők szabadlábra kerülését, méghozzá úgy, hogy a törvény alapján a bírónak a büntetés mértékét illetően maradt joga önállóan eldönteni, míg a szabadon bocsátást a jogszabályban bírói mérlegelés nélkül határozták meg.

Miközben ugyanis a Fidesz utolsó, 2010-es programja még azt írta:

a jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma

– ezzel szemben már 2014-ben beszámoltunk arról, hogy az új Btk. miatt olyan helyzet állt elő, amelyben sorban születnek a bűnözőkre, sokszor gyilkosokra egyszer már kiszabott büntetést enyhítő ítéletek. Az esetek többségében a feltételes szabadlábra helyezés szabályainak megváltoztatása állt. Régebben ugyanis a végrehajtási fokozattól függött, ki mikor szabadulhat legkorábban feltételesen:

  • a legsúlyosabb bűnök elkövetői, akiket a legszigorúbb fegyházba küldtek, legkorábban büntetésük négyötödének letöltése után,
  • a közepesen szigorú börtönre ítéltek legkorábban büntetésük háromnegyedének letöltése után,
  • a legenyhébb fogházra ítéltek legkorábban büntetésük kétharmadának letöltése után.

A 2013-ban életbe lépett Btk.-ban azonban legenyhébb változatot tették általánossá: főszabályként a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet feltételes szabadlábra az elítélt, és csak a visszaesőkre vonatkozik szigorúbb, háromnegyedes szabály. Az ítéletet hozó bíró korábban sem befolyásolhatta, hogy az elítélt mikor kerülhet feltételesen szabadlábra, de 2013 óta sem teheti ezt. És a törvény határozza meg azt is, hogy milyen esetekben kell kizárni az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, ebbe a körbe pedig eddig nem tartotta fontosnak betenni az emberölést megkísérlőket.

DEBRE20191119005

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A feltételes szabadság kedvezménye persze nem jár automatikusan, az elítéltet nem kötelező rögtön kiengedni. Amikor letelik az idő, megvizsgálják a büntetés-végrehajtási (bv) intézményben, hogy az adott rabnak milyen volt a magatartása, hány fenyítést, hány dicséretet kapott, és a többi. Ekkor dönti el a bv-bíró, hogy a feltételes kedvezményében részesíti-e. Nemet mondhat, és akkor az illető továbbra is bent marad, a gyakorlatban viszont általában, az esetek 90 százalékában kiengedik az elítélteket a legkorábbi időpontban, méghozzá informálisan éppen a börtönök túlzsúfoltsága miatt (a hazai börtönök mintegy 110-130 százalékos kihasználtsággal működtek az elmúlt években is).

Ezzel sem az új Btk. megalkotásakor, sem azóta nem volt problémája a Fidesznek, hiszen a törvénykönyv indoklásában még úgy magyarázták az enyhítéseket:

azok az elkövetők, akik még korábban nem követtek el vagy csak viszonylag régebben követtek el olyan bűncselekményt, amely miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték őket, nagy valószínűséggel könnyebben és hamarabb visszailleszkednek a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatnak, ha korábban feltételes szabadságra kerülhetnek. Feltételezhető, hogy az ő vonatkozásukban a feltételes szabadság is eredményesen telik el.

Valójában pedig még, ebben a konkrét ügyben most sem a bv-bíró esetleges felelősségét, hanem érthetetlen módon a büntetés mértékét, azaz az eredeti börtönbüntetést hozó ítéletet hozó bíró döntését kritizálja a kormányoldal. Miközben, még egyszer:

A BTK. 2013. JÚLIUSI MÓDOSÍTÁSA ÉRTELMÉBEN AZ ÉLETELLENES BŰNCSELEKMÉNYT ELKÖVETŐK IS ENGEDMÉNYT KAPHATNAK BÜNTETÉSÜKBŐL, ÍGY A GYILKOSOK AZ EREDETILEG KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS 2/3-ÁNAK, VISSZAESŐK ESETÉN 3/4-ÉNEK LETÖLTÉSE UTÁN SZABADULHATNAK.

És azt is az új Btk. írta azt is elő, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A törvényhelyhez fűzött kommentár pedig kimondja:

A korlátozottan beszámítható elkövető beszámítható és a bűnösen elkövetett büntetendő cselekménye bűncselekmény. A cselekményét azonban ilyen esetben is enyhébben kell elbírálni.

Mindebből következően, a bírói felelősséget megállapító miniszteri jelentéssel szemben e konkrét győri ügyben még a Magyar Bírói Egyesület szerint sem kérhető számon az eljáró bírói tanácsokon az úgynevezett középmértékes büntetés-kiszabás.

Ettől persze a kormány még bátran módosíthatja a Btk.-t, elvéve a szabadlábra helyezés lehetőségét, akár minden életellenes bűnt elkövető esetében. Nemcsak a kereszténység tanait tagadná ugyanakkor meg a feltételes szabadon bocsátás lehetőségét tiltó, most tervezett fideszes büntetőpolitika (hiszen a keresztény hitet vallók bíznak a bűnösök megjavulásában és a bűnbánatban), hanem szakmai forrásaink szerint megnehezítik a büntetés-végrehajtás munkáját.

Eddig ugyanis a korábbi szabadulásban bízó elítéltet könnyebben lehetett fegyelmezni. Ha azonban a Varga-féle javaslat tavasszal átmegy, egy érintett rabnak semmit sem fog számítani a jó magaviselet, vagyis nemcsak fegyelmezni, de alapvető "társadalmi keretek" között tartani is szinte lehetetlenné válhat. Az egyébként – Orbán múlt csütörtöki szavaival ellentétben – továbbra is zsúfolt börtönökben.

A törvényeknek a szelleme

A magyar büntetés-végrehajtás intézményeiben ma is több mint 17 ezer ember van elzárva, az alapvető jogok biztosának jelentése szerint 2017 óta még a korábbiaknál is embertelen körülmények között – éppen azért, mert sokkal kevesebb a férőhely, mint a rab. Orbán Viktor szerint ennek ellenére visszás, hogy a rossz börtönviszonyok miatt kártérítésre kötelezhető az állam:

Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján millió forintokat vesznek le elítélt bűnözők a magyar adófizetők pénzéből, mert a fogva tartás nem volt megfelelő? Hát hova jutunk itt?

A kormányfő szerint ez egy lehetetlen állapot, utasította is az igazságügyi minisztert, hogy

egy fillért se fizessünk. Fel kell vállalni a vitát.

A kormányfő nyelve vagy megbotlott, vagy tudatosan, előre kigondoltan "megbotlatott" múlt csütörtökön. Már csak azért is, mert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nem az Európai Unió igazságügyi szerve, hanem egy sokkal szélesebb körű nemzetközi összefogás, az Európa Tanács égisze alatt működő bírói szerv, az unión túlmutató joghatállyal.

Márpedig (még bármilyen idevágó luxemburgi, azaz uniós ítéletet megelőzően) Strasbourg mondta ki 2015-ben, hogy a magyar börtönállapotok az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. Cikkét azaz, a kínzás és embertelen bánásmód tilalmát megsértik. Az EJEB döntésének külön súlyát adta, hogy pilot eljárás keretében vizsgálta meg a magyar börtönviszonyokat, ami azt is jelenti, hogy nem egy egyedi elszigetelt esetről volt szó, hanem rendszerszintű problémában szenved a magyar szabályozás.

O5A6122

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Ezután sorozatban gyakorlatilag minden Strasbourgban perelő magyarországi rabnak megítélték a kártérítést, ám ilyenek ítéletek évek óta nem születnek Magyarország ellen, hiszen az Orbán-kormány bevezetett egy magyarországi kártalanítási eljárást 2017. január 1-jével, azaz:

A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ÁLLAPÍTJÁK MEG AZ EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTTI FOGVA TARTÁST ELLENSÚLYOZÓ KÁRTÉRÍTÉSEKET, A MAGYAR TÖRVÉNYEK ÉS AZ ALAPTÖRVÉNY ALAPJÁN.

A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint – 2017-ben 694, 2018-ban 3745, 2019 februárjáig (későbbi adat egyelőre nem áll rendelkezésre) pedig összesen 771 végzés született a rossz börtönkörülmények miatt.

Így aztán, például csak 2018-ban összesen több mint 3 milliárd forintot fizetett ki a fogvatartottaknak a magyar állam a rossz börtönkörülmények miatt. Varga Judit igazságügyi miniszter közlése szerint ma már az ilyen ügyek elérik a tízezres nagyságrendet, az igényelt kártérítési igény pedig a milliárdos tételt, miközben szerinte folyamatosan javulnak a fogva tartás körülményei Magyarországon.

KAPCSOLÓDÓ

Csak a szalagcímeken milliomosok a kártalanítást nyert gyilkosok

Csak a szalagcímeken milliomosok a kártalanítást nyert gyilkosok

És csak a legritkább esetben nyernek több millió forintot. Mégis jó eséllyel kapnak pénzt a börtönök túlzsúfoltsága miatt, amivel továbbra sem bír a hazai büntetés-végrehajtás.

Ugyanakkor a megítélt kártalanításokból automatikusan levonják a bűncselekmények áldozatainak vagy azok hozzátartozóinak járó kártérítést, így előfordul, hogy a milliókat csak papíron kapják meg a legbrutálisabb gyilkosok. )A magyar börtönhelyzetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)

Magyarán Orbán Viktor ismét magyar bírói döntéseket kritizált, és azok végre nem hajtására utasította az igazságügyi miniszterét is. Persze az RTL Klub Híradójának az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Völner Pál már egy kicsit árnyalta a dolgot, szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy nem fogják kifizetni a már megítélt kártalanításokat. Völner szerint Orbán csak arra adott utasítást, hogy új szabályokat dolgozzanak ki, azaz hogy: "új keretrendszert kell kialakítani". 

Ugyanakkor Orbán mégis mind a három konkrét igazságszolgáltatási kérdésben a hangoztatott "társadalmi igazságérzetre" játszott, pontosan tudva azt, hogy a bíróknak nem a közvéleménynek, vagy közhangulatnak, hanem csakis – az egyébként jószerivel Fidesz által megalkotott – törvényeknek kell megfelelniük.

Lengyel-magyar bírósági keringő

Az orbáni technika kísértetiesen hasonlít a lengyel kormánypárt retorikájára az ottani, súlyos nemzetközi aggályokat, vagy éppen a hétvégi tömegtüntetést is magával vonó igazságügyi "reformmal" kapcsolatban.

A Jarosław Kaczyński vezette Jog- és Igazságosság Párt (PiS) – mint megírtuk – azóta dolgozik az igazságügy átalakításán, hogy 2015 októberében hatalomra került. Sok mindenben követték a magyar mintát, hiszen Orbán és kormánya már 2011-ben megpróbálkozott számos olyan intézkedéssel, amit a lengyelek egyszerűen lemásoltak: ilyen a bírók kényszernyugdíjazása, az Alkotmánybíróság "saját" tagokkal történt feltöltésével, a bírósági igazgatás, és a fegyelmi szabályok megváltoztatásával. Később ugyanakkor fordult a kocka, és míg Orbán mindig mutatott kompromisszumkészséget a magyar igazságügyi intézkedésekben – legalább a látszat erejéig –, a lengyel kormány nem tágított.

KAPCSOLÓDÓ

Index - Külföld - Tizenhét EU-s országból vonulnak majd bírók a varsói tüntetésen

Index - Külföld - Tizenhét EU-s országból vonulnak majd bírók a varsói tüntetésen

A számos európai intézmény által is elítélt lengyel igazságügyi átalakítás elleni demonstráció a bírói függetlenségen túl már az EU-tagságról is szól.

A PiS célja hivatalosan az, hogy hatékonyabbá tegyék az igazságszolgáltatást, felszámolják a korrupciót és eltüntessék "a kommunizmus maradványait" a rendszerből. Mindezt pedig konkrét bírói ítéletek folyamatos – sokszor éppen a magyar kormány elmúlt hetekben (is) folytatott kommunikációjához hasonló – kritizálásával, az egyes bírók ellen folytatott kézzelfogható lejáratási kampányokkal, mostanra pedig tömeges fegyelmi eljárásokkal tette és teszi. Ezekkel pedig át is léptek egy határt, amit nemcsak az uniós, 7-es cikkely szerinti eljárás, hanem a közvélemény átfordulása is jelezhet.

A lengyel kormánypárt által 2019 decemberében benyújtott és elfogadott, a napokban újból uniós szinten napirendre kerülő módosításokkal ugyanis legújabban már olyan fegyelmi intézkedéseket tesz lehetővé az ottani bíráknál, amelyet nemcsak a lengyel igazágszolgáltatásban dolgozók tartanak aggályosnak, hanem a nemzetközi igazságügyi szakmai, és érdekvédelmi szervezetek (kivéve a magyart) is a "reform" eddigi legsúlyosabb lépésének, a lengyel bírói függetlenség végső felszámolásának tartanak.

Mindez pedig nagy valószínűséggel – akár már a napokban – újabb uniós kötelezettségszegési eljárásokhoz vezet, hosszabb távon pedig a lengyel legfelsőbb bíróság szerint ahhoz, hogy Lengyelországnak ki kell lépnie az EU-ból. A helyzet súlyosságát jelezheti, hogy múlt csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött figyelmeztetést a lengyel kormánynak:

Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot

– mondta. Ráadásul az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén ezen a héten ismét a magyar és a lengyel jogállamiságot tárgyalják, miközben az Európai Bizottság már jelezte, hogy alaposan vizsgálják az újabb lengyel módosításokat, amelyekről ezekben a napokban várható valamiféle döntés.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) Jaros³aw Kaczyñski a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke (k) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) találkozója Varsóban 2020. január 7-én.A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) Jaros³aw Kaczyñski a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke (k) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b) találkozója Varsóban 2020. január 7-én.

Fotó: Vivien Cher Benko / MTI

Mindez Orbán számára egyértelművé teheti, hogy miközben belföldön a társadalom igazságérzetét könnyen sértő ítéletekkel szembeni fellépést, sőt kormányzati ellenállást sürget, az igazságszolgáltatás – és elsősorban a független bíróságok – döntéshozatali mechanizmusának megbolygatására aligha alkalmas a nemzetközi helyzet. Egyelőre tehát sokkal inkább kommunikációs eszközökről, mint konkrét kormányzati avagy törvényalkotói intézkedésekről lehet szó – az érdemi beavatkozás ugyanis a magyar kormány számára is jelentős nemzetközi kockázattal járna.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Orbán Viktor az EU-tagországok állam- és kormányfõi évzáró találkozóján Brüsszelben 2019. december 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

  •  
cikkfeltöltő: 
GB