A nép hatalmát nem fogjuk feladni

LeMonde diplomatique hírlevele

Kategória: 2016 szeptember

Írta: Gábor Tamás

sb7 nRaúl Betancourt Seeland, a Venezuelai Bolivári Köztársaság nagykövete a közelmúltban sajtóbeszélgetésen találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának tagjaival. A Nagykövet bevezető előadásában és az újságírók kérdéseire adott válaszában részletes tájékoztatást adott a 34 millió lakosú ország helyzetéről és nemzetközi kapcsolatairól. Kijelentette, hogy az elmúlt évtizedek története két részre, a Chávez előtti, illetve a kormányzása alatti és utáni időszakra oszlik. Hugo Chávez elnöki beiktatása 1999. február 2-án történt, ami új korszakot nyitott Venezuela történetében.

A diplomata szerint, a lakosság követelte a változást, mert a polgári pártok nem tartották meg választási ígéreteiket és az életkörülmények egyre rosszabbak lettek. Chávez elnök meghirdette a „bolivári forradalmat” és a parlament új Alkotmányt fogadott el. Megkezdődtek a lakosság életében lényeges változást jelentő szociális programok, a missziók. 2002 áprilisában Chávez ellen puccsot kíséreltek meg, ami az elnököt támogató tömegtüntetések miatt két nap alatt megbukott. Hugo Chávez halála után, 2013-ban április 14-én Nicolas Maduro lett az államfő, aki mindössze 270.000 szavazattal győzött. Hatalmát az ellenzék a mai napig nem ismeri el. A nagykövet megjegyezte, hogy „nem könnyű feladat Chávez utódjának lenni”.

Raúl Betancourt Seeland elmondta, hogy szeptember 13-18 között a Margareta szigeten, 120 állam képviselőinek a részvételével rendezték meg az El Nem Kötelezett Országok XVII. csúcsértekezletét, ami komoly politikai sikert jelentett Venezuelának.

Kérdésekre válaszolva, a Nagykövet hangsúlyozta, hogy a kőolajipar meghatározó szerepet játszik az ország gazdaságában. Néhány éve a kőolaj hordónkénti ára meghaladta a 100 USD-t, ami hozzájárult a szociális programok megvalósításához. Az olajár drámai csökkenése ellenére (jelenleg 40 USD alatt) a korábban elhatározott terveket a kormányzat folytatja. Elmondta, hogy elsősorban az olajiparra támaszkodó gazdaság egyoldalúságának a csökkentésére, a kormányzat tizenöt, „motornak” nevezett ágazat (mezőgazdaság, halászat, műanyagipar, gyógyszeripar, idegenforgalom stb.) kiemelt fejlesztését határozta el. Bővíteni kívánják az alapanyagok hazai feldolgozását is (pl. vasérc).

Raúl Betancourt Seeland válaszolt a parlamentben többséggel rendelkező Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) által kezdeményezett, Maduro elnök visszahívására vonatkozó népszavazás kiírására vonatkozó kérdésre is. „A Nemzeti Választási Bizottság meghatározta a referendum feltételeit”. Az első feltételt, a választók egy százalékának támogatását a MUD teljesítette, de a Bizottság sok szabálytalan aláírást is talált. A következő lépés, hogy október 26-28 között a választók húsz százalékának az aláírását megszerezzék. A Nagykövet szerint, az elhúzódó formalitások miatt, a népszavazásra csak jövőre kerülhet sor. Bonyolítja a helyzetet, hogy a MUD is megosztott. Az ellenzék sürgeti a referendumot, mert ha 2017. január 10-e előtt tartanák, és az „igen” szavazatok győznének, akkor egy új elnök megválasztására kerülne sor. Ha a népszavazás később történik, akkor 2019 januárjáig, Nicola Maduro megbízatásának a lejártáig az alelnök venné át a hatalmat. Hasonló erőpróbát a jobboldali erők 2004-ben, Chávez visszahívására is kezdeményeztek, amiből az elnök megerősödve került ki. A diplomata hangsúlyozta, hogy a kormány a párbeszéd mellett van és értékeli a külföldi közvetítők szerepét.

A gyakori élelmiszer- és gyógyszerhiányról szólva, a Nagykövet megjegyezte, hogy ez a Maduro kormány ellen folytatott gazdasági háború következménye. Az ellenzékkel rokonszenvező vállalatoknál a készleteket gyakran elrejtik, hogy ezzel is növeljék a lakosság elégedetlenségét. Sokan felvásárolják az élelmiszereket és később magasabb áron értékesítik. Hasonló taktikát alkalmazott a chilei jobboldal Allende elnök megbuktatására folytatott akcióiban. Vannak azonban olyan közösségi üzletek, ahol a lakosság kedvező, államilag megszabott árakon juthat a fogyasztási cikkekhez. Az elkövetkező hónapok alapvető feladata, az élelmiszerellátás javítása lesz.

Az Egyesült Államok beavatkozik az ország belügyeibe és Venezuelát „veszélyes” államnak minősítette. Mauricio Macri által vezetett argentin kormány és a parlamenti puccsal a közelmúltban hatalomra került Michel Temer brazil elnök valamint paraguayi vezetés ellenséges politikát folytat Venezuelával szemben, ami megmutatkozott a Mercosur regionális gazdasági szervezet soros elnökségének az átvételénél is. Egyes országok saját problémáik megoldása helyett, megpróbálnak Venezuela belügyeibe beavatkozni.

Az USA-val való kapcsolatokra vonatkozó kérdésre, Raúl Betancourt Seeland kijelentette, az „Egyesült Államok az ellenzéket támogatja”, de a gazdaságban a legfontosabb partner. Három éve húzódik a nagykövetek cseréje a két ország között. Nicolas Maduro elnök és John Kerry amerikai külügyminiszter a kolumbiai kormány és FARC gerilla szervezet közötti békemegállapodás aláírása alkalmával Cartagenában találkoztak, ahol megegyeztek a kétoldalú viszony javítását célzó párbeszéd folytatásában.

A Kubával folytatott kapcsolatokról szólva, a Nagykövet megjegyezte, hogy „ez erősebb, mint bármikor”. A kétoldalú együttműködést Hugo Chávez és Fidel Castro személyes barátsága alapozta meg. Kölcsönös szolidaritás érvényesül a nemzetközi fórumokon is. A szigetország nagy segítséget nyújtott az analfabetizmus felszámolásában. Több tízezer egészségügyi, oktatási és más kubai szakember dolgozik a dél-amerikai országban. Hatezer venezuelai diák tanul jelenleg Kubában. A diplomata elmondta, hogy az ALBA regionális szervezet keretében Venezuela kedvezményes áron szállít kőolajat Kubába, Nicaraguába és karibi régió több országába.

Raúl Betancourt Seeland nagykövet szerint, a korábban megkezdett szociális programok változatlanul folytatódnak, amelynek keretében 2015 decemberében adták át az egymilliomodik új lakást. A PSUV (Venezuelai Egyesült Szocialista Párt) egy hatalmi ágat, a parlamentet elvesztette, de a hazai és külföldi médiatámadások ellenére a „bolivári forradalom” lendülete nem tört meg. „A venezuelaiak elutasítják, hogy külföldi hatalmak uralkodjanak rajtunk és a gondjainkat nekünk kell megoldanunk”. A nép hatalmát meg fogjuk őrizni.

 

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Régiónként bemutatjuk az előválasztáson induló ellenzéki jelölteket, a köztük zajló csatákat. Sorozatunk ötödik része a nyugtat-dunántúli versengésről szól.
2021.szeptember 21.
Egymondatos közleményt adott ki a Fidesz az ellenzéki előválasztás leállásval kapcsolatban. Az MTI országos sajtószolgálatához eljutatott közlemény egészen pontosan így szól:
2021.szeptember 19.
A NER rendszerének lebontásában, a fideszesek felelősségre vonásában, és a korrupciós ügyeken meggazdagodottak elszámoltatásában mind egyetértettek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első tévévitájukon, még ha máshogy is közelítenék meg mondjuk az adórendszer vagy a jogállam reformját. Igazi vita csak Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói képviselőjelöltek támogatása körül alakult ki.
2021.szeptember 13.
Nagyon fontosak a jelöltek, nagyon fontosak a jelölőszervezetek, de sokkal fontosabb az előválasztás demokratikus tisztessége – mondta Magyar György. Az ellenzéki előválasztásban közreműködő Civil Választási Bizottság elnöke beszélt a kampány menetrendjéről, az egyjelöltes választásról, és arról is, van-e jogi alapja az előválasztásnak.
2021.szeptember 11.
Az előválasztás első fordulóját szeptember 18. és 26. között tartják.
2021.szeptember 10.
Hétfőn délelőtt 10 óráig adhatták le az induláshoz szükséges aláírásokat az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei. Legalább húszezerre volt szükség, Pálinkás Józsefen kívül mindenkinek sikerült összegyűjtenie.
2021.szeptember 7.
Az MSZP szerint „jobbikos agyszülemény” a kooperáció.
2021.szeptember 3.