Mint a kisgömböc: mutatjuk, hogyan nőtt egyre nagyobbra Rogán Antal tárcája

https://hvg.hu/itthon/20190620_Rogan_miniszterium

Összesítésünk szerint 2015-től 2020 végéig legalább 120 milliárdot költ a kormány kommunikációra és konzultációkra, de a koronaékszer a turizmus, ami tavaly került Rogán tárcájához.

"Nem kerül plusz pénzbe Rogán minisztériuma" – ezzel a főcímmel jelent meg az RTL Híradó riportja 2015 szeptemberében, és ugyanebben az időszakban a Blikk "Lázár embereit és pénzét kapja Rogán hivatala" címmel közölt cikket. Mindkét médium a Fidesz-frakció válasza alapján jutott a fenti megállapításra, a lapnak a frakció akkor azt mondta:

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségből válik ki, így nincs szükség érdemben új státuszokra, új költségvetésre, új irodákra. A státuszokat, az irodákat és a költségvetést a Miniszterelnökség anyagi keretéből vonja el a kormány.

Az olcsóságra valószínűleg azért utalhattak, mert az ellenzék már akkor attól tartott, hogy rengeteg pénzt visz majd el az új szervezet, amely azután állt fel, hogy Lázár János nem hivatalosan belengette, lemond, ha Rogán felettesekéntkell működnie. A konfliktust Orbán Viktor úgy oldotta fel, hogy Rogán Antalnak létrehozott egy külön minisztériumot.

© MTI / Soós Lajos

Bár az elszálló költségekről szóló félelmeket akkoriban a fenti módon igyekeztek cáfolni, a vége mégis az lett, hogy irgalmatlan összegeket kapott, illetve kap a minisztérium. Ezt négy ábrán mutatjuk be.

Kilőttek

A Rogán-minisztérium 2015 októberében indult, az első teljes évben az alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal együtt 15 milliárdot irányoztak elő számukra (a teljes költés végül több mint 18 milliárd lett), ugyanez az előirányzat 2020-ra már 153 milliárd forint.

Vagyis

tízszeresére emelkedett az összeg.

Majd azt is mutatjuk, miért, de előbb nézzék a fő számokat.

 

HVG_KABINETIRODA_KIADÁSI OLDAL
Infogram

A növekedést elsősorban az okozza, hogy 2019-ben a kabinetirodához került a turizmus, ami rögtön durván 90 milliárdos emelkedés 2018-hoz képest. A turizmussal később részletesen foglalkozunk, előbb viszont mutatjuk a fizetéseket.

A kabinetirodában dolgozók bérköltsége 2016-ban 2,2 milliárd forint volt, 2020-ban ugyanerre 4,5 milliárdot különítettek el. A Kommunikációs Hivatal ugyanebben az összehasonlításban: 2016-ban 174,5 millió forintot költöttek bérekre, 2020-ban már 387 millió forintot költhetnek a rárakódó járulékokkal együtt.

 

HVG_KABINETIRODA_SZEMÉLYI_JELLEGŰ_JUTTATÁSOK
Infogram

A dolgozók létszáma is folyamatosan nőtt, bár a költségvetéseket és zárszámadásokat böngészve egymásnak ellentmondó foglalkoztatotti adatokat találtunk. A lényeg azért az, hogy a kabinetiroda 2015-ben 135 vagy 175 főről indult – amihez hozzá kell adni a Kommunikációs Hivatal 27 emberét is –, 2018 utolsó negyedévében pedig már 333 státuszuk volt, amiből 91 vezető poszt. 42 státusz nem volt betöltve. Idén az első negyedévben ugyanez volt a fő szám, de már kevesebb vezető beosztású ember dolgozott ott.

Konzultálnak rendületlenül

Egyre többet költött a kormány kormányzati kommunikációra és konzultációra, összesítésünk szerint 2020 végéig elmehet erre minimum 120 milliárd forint. A végét azért nem látni, mert a már lezárt években rendre alultervezték az erre szánt pénzt, amit aztán év közben egészítettek ki, 2017-ben például 10 milliárddal. A 2020-as költségvetési terv cseles is, ott külön soron szerepel a kiemelt célcsoportok tájékoztatása, 11 milliárdért.

 

HVG_KABINETIRODA_KAMPÁNYOK
Infogram

Mutatjuk, mennyit terveztek be és mennyi lett a vége

 

HVG_KABINETIRODA_KAMPÁNYOK_ELŐIRÁNYZAT-TELJESÍTÉS
Infogram

Megkérdeztük a minisztériumot, mi az oka annak, hogy rendre elszállnak a költségek, de egyelőre nem kaptunk választ.

Időközben sorcsere is volt

És hogy mire költötték el ezt a pénzt? Többek között a kvótanépszavazásról, a "Soros-tervről" és a Magyarország erősödéséről szóló kampányokra. És hogy kik jártak jól? Például a kormányközeli médiumok. Az Átlátszó rendre összesíti az erről szóló adatokat, a nevek rendre ugyanazok.

Többek között

  • a korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, ma már a KESMA-hoz tartozó Mediaworks
  • a szintén korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Echo Tv
  • az ugyancsak a fideszes médiabirodalom részének tekinthető TV2
  • Garancsi István plakátcége, az ESMA
  • Habony Árpád médiabirodalma

járt jól a kormányzati hirdetésekkel.

Szerettünk volna egy összesített, átlátható adatsort is közölni arról, melyik médium összesen mennyi pénzt kapott a kampányokból, ennek érdekében küldtünk is egy közérdekű adatigénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának, amely viszont 140 800 forintot kért a válaszért. Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, ahonnan egyelőre semmilyen választ nem kaptunk.

A kampányokkal nem csak a médiumok jártak jól, hanem a kivitelezésben részt vevők is. Kezdetben Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei voltak a kedvezményezettek, egy ponton viszont ők kiestek a pikszisből (Kunát tavaly áfacsalási ügyben hallgatták ki gyanúsítottként, az ügyészség letöltendőt kért rá), és Balásy Gyula cégei lettek az egyedüli partnerek. Az eredmény: Balásy csak tavaly több mint 6 milliárd forint osztalékot tudott kivenni cégeiből.

© Máté Péter

A turizmus, amelyhez képest a konzultáció már aprópénz

El is értünk Rogán Antal új területéhez, a turizmushoz. Ez a 2018-as választás után került Rogán tárcájához, egy hosszabb harc végállomásaként. Korábban ugyanis a területért az NGM és az NFM is felelt, majd Rogán kezdeményezésére az egész átkerült a Seszták Miklós vezette NFM-hez. A turizmussal már a 2018-as költségvetés tervezésekor is bőkezűen bánt a kormány – a fejlesztési tárcánál 41,4 milliárd volt erre –, ám az összeg drasztikusan nőtt Rogán tárcájának égisze alatt.

A 2019-es költségvetési előirányzatban 85,5 milliárd forint jut a turisztikai célelőirányzatokra (amire rájön nagyjából ötmilliárd egyéb, szintén ide köthető tételekre), 2020-ban pedig már 90 milliárd az alap, amire jön az „apró”, 6 milliárddal.

És még sehol a vége: Rogán Antal miniszter idén áprilisban ugyanis arról beszélt, a következő évtizedben 828 milliárdot akar a kormány elkölteni a Budapesten kívüli fejlesztésekre annak érdekében, hogy Magyarország legyen Közép-Európa vezető turisztikai térsége 2030-ra.

Az idei, illetve jövő évi költségvetésben nincs agyonrészletezve, mire megy el a rengeteg pénz, egy nagyobb, 28 milliárdos tételt viszonylag pontosítottak. Azt a balatoni, a Fertő-környéki és a Tokaj-Felső-Tisza-Nyírség térségében tervezett fejlesztésekre költik.

© MTI / Varga György

A turizmusra szánt keretből támogatták a Magyar Turisztikai Ügynökséget, illetve az ahhoz tartozó gazdasági társaságokat. Az ügynökség önmagában is érdekes: vezetője, Guller Zoltán korábban tanácsadóként emlegette a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt.

Az ügynökség sok pénz fölött diszponál: ott van például a Kisfaludy-program, amely keretében 43 milliárdot osztottak szét szállodafejlesztésre. A 24.huösszesítése szerint az összeg harmadát a pályázók egy százaléka vitte el, az egyik nagy nyertes Szepesi Richárd, akiről a lap 2017 decemberében azt írta, Matolcsy György jegybankelnök korábbi bizalmasának, Nagy Rózának a veje.

Szerettünk volna kicsit jobban rálátni az ügynökség, illetve a Kabinetiroda egyéb költéseire is, ezért mindkettőtől közérdekű adatigényléssel kikértük a nem publikált szerződések listáját.

Egy közismert szereplő: Kerényi Imre

Bár a 2018-ban elhunyt Kerényi Imre 2011-től látta el miniszterelnöki megbízottként "a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával, és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat", a szó szerint ilyen költségvetési sor csak 2017-ben jelent meg, méghozzá Rogán Antal tárcájánál.

És ahogy a konzultációk esetében, ennek a sornak a költségét is alaposan túllépték az első évben. 300 millióval terveztek, 651 milliós költés lett a vége.

Kellett a pénz még a 2013–2018 között futó Nemzeti Könyvár sorozatra (178 millió), az Alaptörvény díszkiadására iskolásoknak (158,5 millió), illetve a Zenélő és Muzsikáló Budapestre is (234 millió).

2018-ban már eleve egy magasabb, 538 milliós tétellel kalkuláltak, de miután azzal az évvel még nem számoltak el, nem tudni, végül mennyi lett a számla vége.

Kerényi Imre

© MTI / Illyés Tibor

Kerényi – ezen felül – bedobta, megszervezi a Gizella-tábort miniszterek, államtitkárok, polgármesterek és az egyház által tehetségesnek tartott fiatalok számára, 250 ezer forintos részvételi díj mellett. A Balatonalmádihoz tartozó vörösberényi kolostoregyüttesben képzelte a tábort, Orbán Viktor miniszterelnök pedig szinte azonnal lépett: egy 2018. januári kormányhatározatban 500 milliót csoportosíttatott át Pintér Sándor belügyminiszterrel a kolostoregyüttes állagmegóvására és a táboroztatás előkészítésére.

A tábor csúszott, Kerényi ezen álma pedig nem valósul meg. Gizella helyett "ifjúsági tábort" szerveznek ugyanott, a Kerényi-program keretében, "kicsit földön állóbb módon" – mondta megkeresésünkre Fábiánné Sárai Anna, a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár vezetője. (Tavaly volt ugyanott egy Gizella elnevezésű művészeti tábor, de annak nem volt köze Kerényihez.) Ez lesz az első tábor. Az 500 milliós támogatás felhasználásának részletei miatt kerestük Balatonalmádi polgármesterét, de egyelőre nem kaptunk választ. Érdeklődtünk Rogán minisztériumánál is, az ő költségvetésükből támogatták-e a rendezvényt, de egyelőre nem érkezett válasz.

Jövőre már nem az ő dolguk lesz a tudatos közjogi gondolkodás fejlesztése, az átkerül az Emberi Erőforrások Minisztériumához, 300 milliós induló kerettel.

(Cikkünkben az adatokat a parlament által elfogadott költségvetési törvényekből, valamint a költségvetés zárszámadásából vettük. Az utolsó zárszámadás a 2017-es költségvetéshez készült el, így a 2018-as évektől csak az előirányzott számokat tudtuk bemutatni, a tényleges költségeket nem.)

 

cikkfeltöltő: 
GB