Mindent megtesz a hatalom, hogy eltitkolja a szegénységet

https://nepszava.hu/3040016_mindent-megtesz-a-hatalom-hogy-eltitkolja-a-szegenyseget

Már pénzért sem adja ki a létminimum kiszámításához szükséges valamennyi adatot a Központi Statisztikai Hivatal a szakszervezeti kutatóknak.

Ma délelőtt hozza nyilvánosságra a Policy Agenda a létminimumra és társadalmi minimumra vonatkozó, előzetes adatait – igaz, kizárólag az infláció alakulását tudták pontosan figyelembe venni, a számításhoz hagyományosan használt másik adatbázist csak becsülni tudták, mert nem adja át nekik azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvételnek nevezett kutatást minden évben elvégzik a statisztikusok, ilyenkor tízezer háztartást kérnek meg, hogy két hétig pontosan vezessék kiadásaikat. 2016 óta minden évben egyre később adták át pénzért a felmérés eredményét az elemző cég munkatársainak, Kiss Ambrus kutatásvezető naptára szerint abban az évben még április 19-én, a következőben május 25-én, tavaly pedig már csak május utolsó napján tudtak a nyilvánosság elé állni a létminimum adatokkal. Idén aztán azt közölték a Policy Agendával, hogy a 2018 májusában rögzített felmérés elemzése csak idén év végére készül el, nyers adatokat pedig nem adnak ki. Kiss Ambrus elképesztőnek tartja, hogy olyan másfél éves feldolgozói munkára hivatkoznak, amit eddig néhány hét alatt elvégeztek. A halogatással szerinte azt akarja elérni a hivatal, hogy már senkit ne érdekeljen, miként éltek a magyar emberek tavaly.

Fotó: Népszava / Molnár Ádám

A létminimum számítását 2015 végén szüntette be a KSH, mondván, a kifejezés alaptalanul a mélyszegénységre utal, pedig a szegénységi küszöbnél magasabb összegről van szó, továbbá megváltozott a lakosság fogyasztási szerkezete, elavult a negyed századig használt számítás, aminek módszertanát külön parlamenti munkabizottság dolgozta ki 1990-ben. A szakszervezetek azonban ragaszkodtak a munkaadókkal és a kormánnyal folytatott tárgyalásaikon jól használható létminimum adatokhoz, ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felkérésére, a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával a Policy Agenda munkatársai azóta is elkészítik a számításokat. – A KSH évről-évre egyre jobban akadályozza, hogy hozzájussunk azokhoz az adatokhoz, amelyekre szükségünk lenne a bértárgyalásokhoz, a költségvetés vagy az adótörvények megalapozott partneri véleményezéséhez – jelentette ki lapunknak Kordás László. A MASZSZ elnöke egyenesen adathamisításnak nevezte, hogy nem kaphatják meg a fogyasztási felmérést, pedig a statisztikusok is pontosan tudják, hogy ezek segítenének kiszámítani az átlagbérek valós növekedését. Enélkül az érdekvédők nem tudnak egyenlő félként leülni a kormánnyal a bértárgyalásokra, vagyis az állam ezzel a primitív trükkel is jelzi, nem tekinti egyenlő partnernek a társadalmi párbeszéd többi szereplőjét. Az ENSZ munkaügyi szakosított szervezete, az éppen most száz éves ILO egyezményeit idézte Kordás, amelyek alapján biztosítani kellene a felkészülés lehetőségét a szociális partnereknek. Az adatok ilyen blokkolását a szakszervezeti vezető azért is nagy gondnak tartja, mert ezen a példán felbuzdulva egyre többször tagadják meg a nagyvállalatok is, hogy gazdálkodási adatokat adjanak át a helyi szakszervezeti vezetőknek a bértárgyalások előtt. Másrészt a minisztériumok is csak a már „feldolgozott”, az érdekvédők szerint kozmetikázott adatokat osztják meg velük, a tiszta valóságot megmutató nyers számokat nem adják ki.

cikkfeltöltő: 
GB