"Mi vagyunk az egyetlen ország, ahol rögtön a határnál vágták el a vezetéket" - Tudományos forrásoktól estek el kutatók

https://nepszava.hu/3021642_mi-vagyunk-az-egyetlen-orszag-ahol-rogton-a-...

A magyar fél túl drágának találta a holland szolgáltató árait, ezért három jelentős tudományos forrástól estek el a magyar kutatók.

Több tudományos adatbázis is elérhetetlenné vált a hazai egyetemeken, kutatóintézetekben, nehéz helyzetbe hozva a magyar kutatókat, egyetemi tanárokat, diplomamunkájukon dolgozó hallgatókat. Egy fiatal kutató, Demeter Márton Facebook-oldalán számolt be erről, mint írta, január 11-től az egész ország területén elérhetetlenek a Scopus, a ScienceDirect és a SciVal adatbázisok. 

„Ezek az adatbázisok komplett szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek segítségével a magyar kutató is hozzáfér(t) a világ legteljesebb lefedettségű tudományos adatbázisaihoz, legfrissebb folyóirataihoz: vagyis a nemzetközi tudáshoz. (...) Ez nem valamiféle luxus szolgáltatás volt: az eljárás pontosan olyan, mintha a kórházakat levágnák az áramszolgáltatásról, és az orvosoknak ezentúl gyertyával kellene műteniük. (…) Nekem jelen pillanatban legalább három olyan projektem állt le, amihez a Scopus nélkülözhetetlen, köztük például egy kifejezetten Scopusos kutatásokra elnyert hároméves akadémiai ösztöndíj”

– írta.

A kutató sérelmezte, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően, az adatbázisok lekapcsolása mindenkit váratlanul ért. A három adatbázis a holland Elsevier céghez tartozik, ami a világ egyik legnagyobb tudományos kiadóvállalata. Az adatbázisok hazai elérhetőségéért az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) a felelős. Az EISZ weboldalán elismerte: az említett adatbázisok valóban elérhetetlenné váltak. Tájékoztatásuk szerint az adatbázisok lekapcsolásához az vezetett, hogy a kiadó által felszámított díjak egyre emelkedtek, ami jelenleg fenntarthatatlan helyzetet idézett elő. – Több mint egy éve tárgyalunk az Elsevierrel egy új szerződéses formáról. Más tudományos kiadóvállalatokkal nem volt gond, egyedül az Elsevier nem ment bele az új feltételekbe – nyilatkozta lapunknak az EISZ Programtanácsának vezetője, Monok István. Mint mondta, eddig nemcsak a tartalmakért, hanem azért is külön fizetni kellett, hogy a kutatók tanulmányokat publikálhassanak a kiadó lapjaiban. Most azt szeretnék elérni, hogy a publikálás díja benne legyen az előfizetés összegében, ami jelenleg 1,5 milliárd forintot tesz ki éves szinten. – Kétségtelen, hogy az Elsevier adatbázisai világszinten a legjelentősebbek, ám véleményünk szerint ez még így sem lenne egy értékarányos előfizetés – fogalmazott Monok. 

„Csak viszonyításként: 2010-2020 között 32 stadionra 342 milliárd Ft-ot költött és még költ a kormány. Az stadiononként átlagosan bő 30 milliárd, ami azt jelenti, hogy egy stadion bekerülési költsége 20 évre fedezné a jelenlegi 2800 kutatóhelyen dolgozó 56 ezer szakember, sok ezer professzor, tanár és sok tízezer diák, egyetemi hallgató munkáját segítő adatbázisok elérését biztosító Scopus előfizetését. A Stop Soros kampány a maga 70 milliárd forintos eddigi bekerülési összegével is közel 50 évi országos szintű Scopus előfizetésnek felel meg. Úgy látszik, amire pénzt akarunk adni, arra találunk is”

– vélekedett a költségekkel kapcsolatban Demeter Márton.

A fiatal kutató szerint ha sokallják az 1,5 milliárd forintot, az EISZ lobbizhatott volna magasabb támogatásért. Monok István lapunknak elmondta: az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól az idei évben 500 millió forinttal kaptak többet adatbázis vásárlásra, mint egy évvel korábban. – Hangsúlyozom: a pénz megvan, a kiadó továbbra is megtarthatná a Magyarországról származó bevételét. Mi azt szeretnénk, hogy a tudományos kutatások publikálása ne jelentsen további anyagi terhet, az előfizetői díj foglalja magába azt is – mondta. Szerinte az Elsevier „kisemmizi” a kutatóintézeteket, és nem Magyarország az egyetlen, aki nem ért ezzel egyet: Norvégiában, Svédországban, Dániában, Németországban sem hosszabbították meg a szerződéseket, a mostani lépéssel lényegében ehhez a „nemzetközi bojkotthoz” csatlakozott hazánk is. Csakhogy – mint arra Demeter Márton rámutatott – az említett országokban az egyes intézmények mondták fel a szerződést, de még mindig vannak olyan kutatóhelyek, ahol elérhetőek az adatbázisok. Ezzel szemben Magyarországon központosítva, az EISZ égisze alatt működött a szolgáltatás, így minden intézményben egyszerre kapcsolták le az adatbázisokat.

„Jelenleg mi vagyunk az egyetlen ország, ahol rögtön a határnál vágták el a vezetéket, vagyis nem egyes intézményekkel szakadtak meg a tárgyalások, hanem az EISZ jóvoltából az összessel”

– írta.

Az EISZ Programtanácsának elnöke szerint egyébként nem igaz, hogy nem tájékoztatták megfelelően az érintetteket, korábban minden egyetemen tartottak fórumokat a várható leállásról. Hozzátette: több más, jelentős tudományos kiadó adatbázisa ­ – mint például a Springer Nature – továbbra is elérhető. A tárgyalások folytatódnak az Elsevierrel, Monok István reményei szerint február elején – a nemzetközi nyomás segítségével – születhet megállapodás.

cikkfeltöltő: 
GB