Merre tart Törökország?

LeMonde diplomatique hírlevele

ban ki moon mezouar 12Mintegy öt hónappal az állítólagos puccskísérlet után változatlan erővel folyik a leszámolás. A hivatalos indoklás szerint, a célkeresztben Recep Tayyip Erdogan elnök korábbi barátja, 1999-ben az USA-ba távozott Fethullah Gülen hívei vannak, de a tisztogatás ennél sokkal szélesebb kört érint.

Az Amnesty International adatai szerint, október végéig 4 262 alapítvány, szakszervezet, intézmény és újság működését tiltották be. A hatóságok 37 000 személyt, köztük 100 újságírót tartoztattak le. Az állásukból elbocsájtottak vagy felfüggesztettek száma eléri a 120 000 főt. Őrizetbe vették a baloldali, kurdbarát HDP (Népi Demokratikus Párt) két társelnökét Selahattin Demirtast és Figen Yüksendagot valamint a párt 13 képviselőjét. Október 19-én újabb három hónappal meghosszabbították a rendkívüli állapotot, ami lehetővé teszi a rendeletekkel történő kormányzást, valamint a képviselők mentelmi jogának és a szabadságjogoknak az átmeneti felfüggesztését.

Az országban kialakult egy érdekközösség a hatalom, a biztonsági szolgálatok és az ultranacionalista erők között, hogy megakadályozzák a világi baloldal és a kurd pártok együttműködését. Erdogan már nemcsak a fegyverrel harcolókat nevezi terroristának, hanem azokat is, akik tollal tiltakoznak a rendszer ellen. A diktatúrával szembenálló szervezetek pedig nem kapnak hatékony külső támogatást. A francia, a német és más európai vezetők elsősorban a Törökországban tartózkodó közel hárommillió menekült távoltartásával vannak elfoglalva, ami befolyásolhatja országaikban a közelgő választások eredményét. Az Európai Bizottság eltűri Erdogan zsarolását, aki a menekülthullám visszatartása fejében a vízumkényszer azonnali megszüntetését követeli. A kettős mércét használó Obama adminisztráció is „elfelejtkezik” az emberi jogokról és nem alkalmaz szankciókat a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Ankara ellen.

Az EU-val való ellentétek része, hogy Törökország Észak-Ciprust 1975 óta megszállva tartja és nem hajlandó a görög lakosságú Ciprusi Köztársaságot elismerni. A szigetország egységesítéséről folyó tárgyalások november 22-én tartott fordulója is kudarccal végződött. Erdogan a turistaforgalom összeomlása és más gazdasági érdekek miatt váratlan fordulattal rendezte kapcsolatait Oroszországgal, valamint Izraellel. Az Európai Uniót viszont „megfenyegette”, hogy csatlakozási tárgyalások elhúzódása miatt 2017-ben népszavazást ír ki.

A közelmúltban Brüsszelbe látogatott több török ellenzéki vezető, akik hazájuk tragikus helyzetéről tájékoztatták a médiát és az Európai Parlament tagjait. Hasip Kaplani ügyvéd a HDP volt képviselője elmondta, hogy az országot az AKP vezetésével egy nacionalista, vallási fundamentalista koalíció irányítja, amit az NHP (Nemzeti Mozgalom Pártja) szélsőséges soviniszta szervezet is támogat. Az igazságszolgáltatás a kormány kiszolgálójává vált. Erdogan fő ellenségei a kurdok, akik ellen olyan terrorista csoportokat segít, mint a DAESH és az Al Nusra. Kaplani kijelentette, hogy az államfő elutasítja az európai szervezetek figyelmeztetéseit és nevetségessé teszi véleményüket. Erdogan célja az elnöki rendszer megteremtése, amely nem kapott többséget a 2015-ben tartott két parlamenti választáson. Vezetői és tagjai üldözése miatt, a HDP felfüggesztette parlamenti tevékenységét és álláspontját külföldről közli.

Zíya Hatip a HSP (Népi Szociáldemokrata Párt) tagja elmondta, hogy Törökország szunnita iszlám állam, ahol az etnikumok és más felekezetek tagjai nem élveznek a muszlimokkal egyenlő jogokat. Levent Tüzel, az EMEP (Munkapárt) főtitkára, volt parlamenti képviselő szerint, Erdogan rendszere nem fogadja el a nemzetközi normákat. A hadsereg korábbi kiváltságos helyzetét ugyan megtörték, de a hatalom megerősítése és a katonaság „foglalkoztatása” érdekében a kurdok ellen, valamint Szíriában és Irakban háborút folytatnak.

Can Cündar, az ellenzéki Köztársasági Néppárthoz közeli, kemálista Cumhuriyet napilap Isztanbulból elmenekült főszerkesztője a párizsi Courrier International tudósítójának kijelentette, „hogy az Európai Unió feláldozza saját értékeit. Erdogán zsarolása bevált, amit sohasem felejtünk el. Vereséget szenvedett európai elkötelezettségünk, a sajtószabadság, a demokrácia és az emberi jogok. Az európai vezetők nincsenek mellettünk”.

Az Európai Parlament november 24-én elfogadott határozatában követelte a Törökországgal 2005 óta folytatott csatlakozási tárgyalások felfüggesztését, ami azonban a tényleges döntéshozókat, az Európai Bizottságot és a Tanácsot, valamint tagállamokat semmire sem kötelezi. No comment!

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.