Magyar katonák az Oroszország ellen felvonuló NATO-haderőben

Száz magyar katonát küld a kormány abba a négyezer fős haderőbe, amelyet a NATO Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba akar telepíteni Oroszország ellen – tudatta a Magyar Békekör jól értesült forrásból vasárnap.

    Száz magyar katonát küld a kormány abba a négyezer fős haderőbe, amelyet a NATO Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba akar telepíteni Oroszország ellen – tudatta a Magyar Békekör jól értesült forrásból vasárnap.

      A magyar katonákat idehaza tartják majd készenlétben, hogy szükség esetén a helyszínre vezényelhessék őket a rotációs művelet keretében.

      „Megfújták a kürtöt, mennünk kell” – mondták a Békekörnek.

      A Békekör megkeresésére a miniszterelnökség nem cáfolta a tervet, de nem is erősítette meg. A Békekör május 5-én kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy válaszoljon, eleget tesz-e a magyar kormány annak az amerikai kérésnek, hogy katonát küldjön a balti államokba és Lengyelországba telepítendő négyezer fős NATO haderőbe.

     Ash Carter amerikai védelmi miniszter május 2-án szólította fel a NATO európai szövetségeseit, hogy adjanak katonát a „fokozódó orosz agresszivitás féken tartására”, mert – mint üzente – a haderőnek nem csak amerikai katonákból kell állnia. Oroszország azzal válaszolt az amerikai lépésre, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette: három új gépesített hadosztályt létesítenek az orosz határok közvetlen közelében történő NATO haderő-fejlesztés ellensúlyozására.

    A Magyar Békekör szerint a NATO felvonulása Oroszország ellen, és a magyar katonák részvétele benne, nem egyeztethető össze a magyar nép békeakaratával, sem Orbán Viktor ígéretével, hogy a béke nagykövete kíván lenni Kelet és Nyugat között. A katonai szembenállás kiélezése veszélybe sodorhatja Magyarország biztonságát, az Oroszország elleni felvonulás pedig célponttá változtathatja Magyarországot egy európai konfliktus esetén.+++

 

Kiadta: MSZF SZK

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.