Magyar György az előválasztásról: magam sem vagyok boldog, ha előre megállapodnak a pártok

A választó részvételét, aktivitását nem szabad elszórakozni – mondta Magyar György, ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ellenzéki előválasztás részletszabályai mellett beszélt a jelöltek politikai előszűréséről, a szétszavazás veszélyéről és arról, hogyan lehet nyertes, aki valójában vesztes.

https://infostart.hu/interju/2021/07/27/magyar-gyorgy-az-elovalasztasrol...

Magyar György ügyvéd, független főpolgármester-jelölt sajtótájékoztatón beszél Budapesten 2014. szeptember 29-én. A tájékoztatón Falus Ferenc, az MSZP, a DK és az Együtt-PM közös főpolgármester-jelöltje bejelentette visszalépését, valamint Magyar György bejelentette, hogy visszalép Bokros Lajosnak, a Modern Magyarország Mozgalom főpolgármester-jelöltjének javára.

Elindult az előválasztás nyilvántartásba vételi szakasza. Látnak már jelentkezőket?

Igen, már voltak olyanok, akik türelmetlenül várták ennek a nyitó pillanatnak a megérkezését, mert föl voltak háborodva, hogy ők már leadnák a jelentkezéseket, csak nem volt, aki fogadja. Mostantól itt az ideje, és ez eltart egész augusztus 23-ig, amikor már föl lehet venni az úgynevezett ajánlóíveket, és elindul egy másik szakasz.

Mi kell ahhoz, hogy valaki az előválasztáson jelöltként nyilvántartásba vetesse magát?

Vannak bizonyos alapvetések, az egyik egy erkölcsi bizonyítvány, a másik pedig feddhetetlenségi, hogy nem volt tagja korábban az ügynöki szolgáltatásnak, erre is nyilatkozni kell. Van olyan nyilatkozat, ami a jelölti vitákra vonatkozik, van olyan nyilatkozat, hogy milyen frakcióban kíván részt venni majd esetleg a parlamentben, és a pártoknak elfogadó nyilatkozatokat kell tenni a másik oldalról nézve.

Minősített erkölcsi bizonyítványt kérnek, a lehető legteljesebb körűt, ami nem lehet régebbi harminc napnál.

Pontosan.

Ezt a mai államigazgatásban könnyű megugrani?

Meg kell ugrani. A jelenlegi internetes háttérrel ezek már könnyen működnek, van rá elég idő, nem lesz ezzel probléma, és amúgy is a jelöltek itt az ellenzéki előválasztási oldalon nem arról híresek, hogy tele vannak bűnlajstrommal.

Az úgynevezett ügynökmúlt igazolása levéltári kérdés? Be kell menni a levéltárba?

Igen.

Kérni kell onnan valamit?

Ott is egy negatív igazolást kell beszerezni, ami szintén adminisztratív módon már működik, hogy az illető nem szerepelt 1990 előtt az ügynöki listákban.

A rendelkezésre álló határidők elegendőek lesznek ahhoz, hogy valaki ezeket az igazolásokat beszerezze?

Mindenki készült már erre, megtették a szükséges előkészületeket, és most csak a rajtpisztoly dördült el. Van rá egy hónap, hogy mindenki benyújtsa a szükséges iratokat.

Van a tájékoztatóban egy nagyon érdekes megfogalmazás, ami úgy szól, hogy a Fidesz‒KDNP-vel való elvtelen együttműködés kizáró ok az előválasztási indulásnál. Milyen egy elvtelen együttműködés, amikor vannak olyan politikusok, akik szeretnének indulni, korábban például fideszes miniszterek vagy fideszes politikusok voltak?

A kérdés teljesen jogszerű, csak én nem vagyok jó válaszadónak, mert a Civil Választási Bizottság politikai jellegű kérdésekkel nem foglalkozik. Nekünk az a dolgunk, hogy támogassuk az előválasztást úgy, hogy meglegyen a megfelelő társadalmi elfogadottsága. A politikai felelősséget a hat párt vállalta, és a hat párt hoz meg alapdöntéseket, és az alapdöntések körében a felelősség is az övé. Ha ilyen kérdések merülnek föl, hogy valaki elfogadható-e jelöltnek vagy jövőbeni frakciótagnak, ezt a politikai oldalról kell megtekinteni, és úgynevezett összeférhetetlenségi és megfelelési nyilatkozatot is fognak a felek aláírni, a pártok pedig ilyen belső kontrollt fognak lefolytatni a saját jelöltjeik tekintetében. Ennek az előszűrése álláspontom szerint indokolt, de ez a pártok feladata és nem a Civil Választási Bizottságé.

A jelölteket, akiknek a regisztrációs szakasza most indult el, a pártoknak, az együttműködő hat pártnak el kell fogadnia ahhoz, hogy ők továbbléphessenek?

Igen, a jelöltek összegyűjtik a dokumentumokat, utána valóban a pártoknak a bizottsága dönt erről, az úgynevezett választási iroda előkészíti, és a választási bizottság pedig határozati döntést hoz, és az elfogadásról pedig megkapja az illető az elfogadó nyilatkozatról szóló határozatot. Panaszok, viták és egyéb nézeteltérések tekintetében ránk választóbírói feladatkör is hárul, ahogy a nagy választásoknál a választási bizottságoknak el kell tudni dönteni azokat a vitákat, amelyek akár alaki, akár tartalmi szempontból fölmerülnek.

Az alaki ügyek könnyebben eldönthetőnek látszanak, a tartalmi kérdések nehezebbek. Ha nincs konszenzus, akkor politikai döntést kérnek?

Pontosan erről van szó. Magyarországon az előválasztás még gyerekcipőben jár. Ez egy nagyon fontos kísérlet, a demokráciának egy nagyon fontos előszobája. Sokat fogunk még tanulni. Ez nem könnyű, nemcsak a bonyolítása, hanem a kommunikációja sem egyszerű, és nem csodálkozom azon, hogy az emberek nehézkesnek tartják. De ez nem nehézkes, ezt úgy kell felfogni, mint egy nagyon széles közvélemény-kutatást, és a legfontosabb célja, hogy a legesélyesebb és a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek ki, akár konszenzusos, akár választói akaratból fakadó.

Hány helyen lesz olyan, hogy csak egy jelölt indul? Hány helyen lesz olyan, ahol lesz verseny? Hány olyan lesz, ahol esetleg masszív lesz a verseny? Lát-e már ilyet, vagy érez-e már ilyet?

Nagyjából érezzük, de nyilvánvalóan ez az időszak fogja majd ezt megmutatni. Úgy vélem, olyan, hogy egyedül indul valaki, nemigen lesz. Két- vagy háromfős lesz a vetélkedő zömében. Ha a pártok előre egyeztettek és egymás javára esetleg nem indítanak jelölteket, ebből még nem a verseny kizárására kell számítani, hanem arra, hogy esélyesek javára erőforrás-megtakarítás céljából tartottak egyeztetéseket. De például a külső jelöltek, akik nem a pártok jelöltjei, biztos, hogy elindulnak, és az ő vetélkedőjük egyértelművé teszi, hogy lesz igazi verseny. A miniszterelnök-jelölteket is keressük, és a miniszterelnök-jelöltekből jelen idő szerint hat jelentkező van. Meglátjuk, hányan lesznek, hányan gyűjtik össze a húszezer aláírást, de biztos, hogy nagyon izgalmas lesz a verseny. Olyat nem tudok elképzelni, hogy senki nem lesz ott, illetőleg csak egy ember közül kell választani, mert azért ez mégsem Hazafias Népfront választás.

Hogy lehet megőrizni az előválasztás izgalmát, ha viszonylag sok helyen lesz olyan, mint Hiller István esetében, aki egy ikonikus jelölt, és nem nagyon indítanak ellene senkit. Ott nem fogják az emberek azt mondani, hogy le van ez vajazva már megint?

Van abban igazság, hogy politikai megállapodások születnek, abban is van igazság, hogy valaki favoritnak minősíthető, de senki nincs elzárva attól, hogy versenytársként elinduljon. De erőfölényből nem szabad senkinek se mennie, és az előválasztás tisztessége és a fair játék megköveteli, hogy mindenki egyenlő feltételekkel induljon el. Magam sem vagyok boldog akkor, amikor azt látom, hogy előre megállapodnak, mert itt arról van szó, hogy az előválasztáson a választókat kérdezik meg és a választónak a jelenléte, az aktivitása majd a nagy választáson fogja visszahozni magát. Ezt nem szabad elszórakozni. Ha ezt elszórakozzuk és lejáratjuk, akkor elveszíti az egész dolog a savát és a borsát. De a pártok ezzel tisztában vannak, ezért nyitották meg az eredetileg szűkre szabott hatpárti technológiát és engedték meg a külső beléptetését, és innentől kezdve azt kell mondani, hogy fű, fa, virág induljon, és a választó pedig majd dönt szimpátiaalapon, nem feltétlenül pártalapon.

Mennyire kell kiterjesztően értelmezni azt, hogy fű, fa, virág indulhasson, amikor a jelölteknek a hat párttól be kell szerezniük egy elfogadó nyilatkozatot, azt is, hogy melyik frakcióba ülnek be. El kell fogadniuk egy etikai nyilatkozatot is, meg egy értéknyilatkozatot is. Ezek nem arra vannak eleve, hogy megszűrjék a fű, fa, virágot?

Van benne szűrési jelleg is, de elzárni szerintem senkit nem szabad az indulás lehetőségétől. Az, hogy a pártok odafigyelnek, az egyáltalán nem baj. Láttunk már trollokat, láttuk már kamupártokat, láttunk már nem tisztességes versenyzőket. Nem hiba, ha ezt megpróbálják előre kiszűrni. Ezen az oldalon tényleg a demokrácia játszik, a másik oldalon nem feltétlenül. Ott lehet, hogy kijelölik a jelölteket, nálunk ez sokkal komplikáltabb, sokkal költségesebb, viszont ez az igazi, ez a demokratikus, és a kis hibáival együtt, a kis bokán rúgásokkal együtt, a kis tűszúrásokkal együtt ezt az irányt kell fölvenni. Mert az a fő cél, hogy a legjobb jelölteket megleljük. A legjobb jelölteknek van esélyük fölvenni a versenyt a kormánypárti jelöltekkel szemben.

Hogy fogják szűrni az úgynevezett civilszervezeteket? Magyarországon több tízezer van, és csak egyetlen szűrőt láttam, hogy már be kell hogy jegyezve legyen fél éve. Hogy fogják megmondani, hogy melyik az, amelyik komoly és az önök céljai szerint kíván működni, és melyik az, amelyik azért jött létre, hogy homokot szórjon a gépezetbe?

Ezért van ez az előzetes felmérés és ezért vannak ezek a nyilatkozatok, hogy lehetőség szerint az ilyen félresiklásokat meg tudjuk akadályozni. Ez egy tanulási folyamat, belecsúszhatnak kisebb zavarok, de nem lesznek ilyen problémák. Nem kell attól tartani, hogy valakik tönkre akarják tenni, attól pedig egyáltalán nem tartok, hogy akár a másik oldal akar itt valamiféle szabotázsakciót lefolytatni. Ez egy előzetes felmérés, a nagy választásra lehet koncentrálni. Oda kell vinni az erőforrásokat. Sem a Fidesznek, sem senki másnak nem érdeke, hogy az előválasztást megzavarja bármilyen trolltevékenységgel.

A Kétfarkú Kutyapárt vagy a Szanyi Tibor-féle ISZOMM párt elvileg beférne az előválasztásba, vagy ez a hat bent lévő párttól függ, mert nekik kell kiadni az elfogadó nyilatkozatot?

Valóban el kell fogadtatni őket. De én azt is el tudom képzelni, hogy lemegy az előválasztás, és a jelöltekkel meg a pártokkal lehet utána egyeztetni. Gondolom, lesznek tárgyalások az előválasztás után is, akár Kétfarkúakkal, akár eszemmel-Iszommal, akárki mással, és megakadályozható lesz az, hogy szétszavazzon a választó, hiszen az előválasztásnak is az az egyik legfontosabb feladatköre, hogy egyetlenegy jelölt maradjon az ellenzéki oldalon, egyetlenegy lista legyen és egyetlenegy miniszterelnök-jelölt.

Hogyan tervezik a kampányt? Már most folyik a kampány?

Ennek hivatalosan megindult az időszaka, innen kezdve lehetnek például jelölt jelöltviták. A Civil Választási Bizottság ebben is segítséget nyújt. Televízióközvetítésekről is már tárgyalunk, a miniszterelnök-jelöltek tekintetében is, a társadalmat ez izgatja és odafigyel erre. Jó is, hogy a nyár elején erre föl lehetett készülni, a nyár végén pedig aktívan részt lehet benne venni. Meggyőződésem, hogy nem szabad, hogy a közvélemény azt érzékelje, a feje fölött hoznak döntéseket. A közvéleménynek az aktív szerepére van szükség.

Zuglóban hogy lehet előválasztási médiavitát csinálni? Ott van Tóth Csaba, akit az MSZP-Párbeszéd támogat, ott van Hadházy Ákos, akit viszont nem támogat.

Nincs ezzel probléma, ő a Momentum támogatásával indul, nem az utcáról jön.

De kölcsönösen a Momentum meg az MSZP-Párbeszéd ilyenkor el kell hogy fogadja egymás jelöltjét?

A jelölt elfogadása csak technikai. Az érdemi elfogadás csak a versenyt követően fog megvalósulni, és ezeket a vetélkedőket pont ezért kell lefolytatni. Az előválasztásnak az is egy nagyon fontos hozadéka, hogy ne a pártok gondolják azt, hogy nekem van a legjobb jelöltem, mérettessék meg! Majd kiderül, hogy Hadházy mennyire ismert és mennyire elfogadott Zuglóban, mert országosan biztosan az, de nem tudjuk, hogy Zuglóban, ahol Tóth Csaba már évek óta szerepet vállal. Ennek az ütközete nagyon érdekes lesz.

Augusztus 15-ig tart az első szakasz?

Augusztus 23-ig, mert akkortól lehet felvenni a jelölteknek az úgynevezett ajánlóíveket. Négyszáz érvényes ajánlást kell gyűjtenie minden egyéni képviselőjelöltnek, és húszezer érvényes ajánlást kell összegyűjtenie annak, aki miniszterelnök-jelölt szeretne lenni. Ez tart egészen szeptember elejéig. A bizottságok ellenőrzik ezeket az ajánlásokat, és ezt követően válik valaki hivatalosan jelöltté.

Az érvényességet hogyan ellenőrzik? Személyazonosság, lakcím összevezetésével?

Igen. Nagyon fog hasonlítani a nagy választáshoz.

Honnan van az adat?

A nyilvános adatok lekérhetők, és ezzel semmiféle adatvédelmi szabályt nem fogunk megsérteni. Az online szavazásoknál is az emberek elveszítik a személyazonosságukat, kódot kapnak és szám alapján fognak szavazni benne.

Lesz online szavazás?

Persze, lehet online is, meg offline is szavazni. Jelen állás szerint az online-ra előregisztrálnak ezekkel az adatokkal visszaigazolhatóan, ha már stimmel a jelölőszervezet, stimmel a jelölt is, akkor pedig következik az offline. Minden választási körzetbe lesz legalább két fix és lesz mozgóurnás változat, hogy elviszik gépkocsival azokra a településekre is az urnákat a választási bizottság tagjai, hogy akik nem tudnak vagy nem képesek elmenni a központi sátorhoz leadni a szavazatukat vagy nem akarják magukat láttatni, azok is szavazhassanak. A szavazásra majdnem két hét áll rendelkezésre, következésképpen mindenki, aki akar az előválasztáson részt vállalni, meg fogja találni a módját ennek akár személyes részvétellel, akár az internet közreműködésével.

Mit fognak csinálni az adatokkal? Mert ez a politikai ellenfeleket mindig szokta érdekelni, hogy a másik mit csinál az adatokkal.

Nemcsak a politikai ellenfeleket, hanem egymást is érdekli, a hat párt ugyanúgy izgatja magát az adatokkal szoros összefüggésben, és ennek is megtaláltuk a módját. Annyit tudok csak elárulni, hogy ezek védett adatok lesznek, senki nem tud visszaélni, Kubatov-listákat nem lehet belőle létesíteni, és a legfontosabb, hogy a választó is úgy érezze, hogy senki nem él vissza az ő szavazatával vagy az ő személyes adataival. Nem tárolunk, nem kezelünk adatokat, csak addig tartjuk ezeket nyilvántartásban, ameddig a szavazat beérkezik, utána törlik az információkat. Erre nézve hitelesített, biztonsági rendszerek állnak rendelkezésre.

Az előválasztás nem egy bevett jogintézmény Magyarországon, nincsenek erre törvényeink, jogszabályaink. Hogy tudják tartani azt a szintet, hogy támadhatatlan legyen?

Erre vagyunk kitalálva, ez a Civil Választási Bizottságnak a feladata. Köreinkben is jogászok vannak, akik vállalják ennek a szolgáltatásnak a lebonyolítását éppen azért, hogy a hitelesség és a tisztesség oltárán semmit ne áldozzunk fel. Nyilvánvalóan oda kell figyelnünk, és miután sok tapasztalat nincs, mert a fővárosi ebből a szempontból sokkal egyszerűbb volt, hiszen részt vett rajta 70 ezer ember, most én számítok 500-600 ezer ember részvételére. A pártok oldaláról is igen jelentős jelöltszám lesz, a civil oldalakról is igen jelentős jelöltszám lesz. Ezeknek az adatoknak a kezelése egyáltalán nem lesz egyszerű, ezért van a Civil Választási Bizottságnak igen fontos szerepe, és mi nem a politika oldalát nézzük, hanem a lebonyolítási tisztesség oldalát vizsgáljuk.

Azt mondta 500-600 ezer ember fog részt venni az előválasztáson a becslése szerint. Mennyi az a szint, amitől már mindenki egy komoly kutatásnak, ha másnak nem is, veszi az előválasztás intézményét?

A nemzetközi tapasztalatok azt mondják, hogy az érdekeltek részvételének 5 százaléka már jó megfelelés. Így volt a fővárosban is. Ha hinni lehet a jelenlegi előfelméréseknek és van körülbelül 8 millió választásra jogosult, a fele körülbelül 4 millió, ha ennek az 5 százalékát veszem, akkor az 800 ezer embert jelentene. Ebből arra következtetek, hogy ez meg fogja mozgatni az emberek fantáziáját, és még valami fontosat érzek: aki már elmegy előválasztani, az szinte biztos elmegy a nagy választásra is. Nekünk ez a mozgósítási feladat az egyik legfontosabb, a kommunikáció, mozgósítás, aktivizálás. Az emberek ne otthonról szurkoljanak és mondják azt, hogy ez a kormány ilyen csúnyát csinál, meg olyan csúnyát csinál. Nem a spájzból kell politizálni, meg a fotelből, hanem el kell menni az előválasztásra, és ha már elmentünk az előválasztásra, abból következik a nagy választáson való részvétel is. Ezért hoztuk be például szintén újításként, hogy aki majd betölti a nagy választás időszakára a 18. életévét, már most az előválasztáson részt vehessen.

Nem csak az fog elmenni a nagy választásra, akiknek az előválasztáson a jelöltje talpon maradt?

A futball-Európa-bajnokságon is ha volt valakinek egy kedvenc csapata, utána az kiesett, akkor elkezdett szurkolni egy másik csapatnak, nem? Az egyik legfontosabb feltételrendszer az, hogy a vesztes, aki nem nyeri meg az előválasztást, kötelezi magát arra, hogy támogatni fogja a győztest, és ha támogatja a győztest, akkor a kampányegyesülésből és a választói aktivitásból és a toborzómunkából egy összeadódó alkalmazás keletkezik, nem pedig egy széthúzás. A vesztes ilyen értelemben lesz nyertes. A fővárosban Karácsony Gergely megnyerte az előválasztást, főpolgármester lett. Az egyik helyettese pedig az ellenfele, a momentumos jelölt, a másik pedig egy fontos szereplője lett a közéletnek, rá van bízva a fővárosban egy fontos feladatkör. Látható már most az önkormányzati választásokat követően az együttműködés az életben. Működnek koalíciós együttműködő programok, Magyarországon több önkormányzatban működik ez a koalíció. Következésképpen a nagy választásnál is bizalommal lehetünk a tekintetben, hogy együttműködni fognak, és ha a választó azt látja, hogy ezek összetartanak és nem egymást harapdálják, akkor elmegy választani és nem fogja azt mondani, na, kiesett az én versenyzőm, oda sem megyek.

Az emberi méltóságot sértő kijelentések kifejezés is bekerült az értéknyilatkozatba, de Borsod-Abaúj-Zemplén 6-osban Bíró Lászlót indítja a Jobbik. Neki elég világos kijelentései voltak judapestről például. Az MSZP‒Párbeszéd indít ellene jelöltet. Ha ők benne vannak az előválasztásban, akkor kölcsönösen elfogadták egymás jelöltjeit. Ez elvszerűnek tűnik?

A feltételrendszert fogadták el és nem az illető előéletét és az illetőnek a habitusát. Döntsön a választó. Amikor volt az időközi Borsodban, elindult Bíró úr, akkor a választó elmondta, hogy nem szeretnék, ha ő kerülne be a parlamentbe, és a fideszes jelölt nyerte meg azt a választást, most ugyanez lesz a helyzet. Ha nem elég hiteles az illető vagy a múltját nem tudja elfelejteni, vagy a Jobbik azt hangsúlyozza, hogy ő már bocsánatot kért és nem kell ezért őt felelősségre vonni, a választó eldönti, hogy megbocsát vagy nem bocsát meg. Egyáltalán nem baj, ez az igazi demokrácia. Vetélkedjenek, küzdjenek.

Hogyan képzelik a vitákat? Például a miniszterelnök-jelöltek között, amikor ők is nyilvánvalóan aláírták az értéknyilatkozatot, etikai kódexet elfogadták, a pártok kölcsönösen valószínűleg őket is támogatják, és már van egy közös program is. Miről fognak vitatkozni?

Van miről vitatkozni, mert csak az alapvetések vannak rögzítve, a részletek nincsenek. Vannak olyan jelöltek, akiknek bizonyos fontos dolgok sokkal előrébb valóak, Karácsony Gergelynél politika a zöld program, Dobrev Kláránál például az európaiság hangulati rendszere, a többi jelöltnél vannak más hangsúlybeli különbségek. Ezeket a különbségeket kell a vitákon úgy elmondaniuk, hogy a választó ebből értsen és tudjon választani. Lesznek ilyen viták nyilvánosan, és ezek biztos, hogy érdekesek lesznek. Televízióközvetítések is lesznek, a Civil Választási Bizottság is kötött már megállapodásokat, hogy a miniszterelnök-jelöltek vitáját közvetíteni fogják. Ez izgalmas lesz. Ahol ez dívik, ennek nagyon nagy a jelentősége és amikor minálunk még voltak igazi miniszterelnöki viták, annak is jelentősége volt, mert a választó úgy érzi, hogy róla szól és megismeri a jelölt jelöltet. Meg lehetett ismerni annak idején Orbán Viktort, Horn Gyulát is, Medgyessy Pétert is, igaz? Tehát egyáltalán nem baj, ha az előválasztási oldalon megjelenik maga a személyiség, megjelenik az ő tudáskészsége, a kommunikációs képessége, a háttértudása, és akkor is, ha az alapvetésekben egyetértenek, mert abban mindenki egyetért, hogy kormányváltásra van szükség, mert a jelenlegi diktatórikus rendszert nem szeretnék folytatni.

Első körben, aki megszerzi az abszolút többséget, az lesz a miniszterelnök-jelölt, ha nincs, akkor második forduló. Második fordulóra mi a szabály?

A három legtöbb szavazatot kapott kerül be a második fordulóba. Természetesen van lehetőség visszalépésre is, és lehetséges, hogy két jelölté lesz a második forduló, és itt megint megjön annak a jelentősége, hogy a vesztesek hogyan fognak kampányolni a másik mellett, ki tudja biztatni a választóit, hogy tessék az általam kedvezőbbnek tartott jelöltet támogatni. Szerintem ez a két forduló nagyon jó lesz, nagyon izgalmas lesz. Attól meg nem kell tartani, hogy itt a jelöltek egymásnak olyan pofonokat fognak adni, amit aztán karaktergyilkosságig fognak elvinni. Nem, lesznek kisebb fricskák, lesznek kisebb vitatkozások, de ez a jó, ez visz minket előre.

A kisebb fricskák meddig mehetnek el? És mitől lesz a történet érdekes? Ha az ember szeretne választani két jelölt között, akkor karaktereket szeretne látni és nem egymással langyos udvariasságban, szimbiózisban élő jelölteket.

A jog nem képes mindent leszabályozni. Az életviszonyok sokkal szerteágazóbbak, mint ahogy a jog ezt képes berendezni. Mi próbáltuk ezeket az előkészítő nyilatkozatokat, ezeket az etikai szabályokat, a részvételi szabályokat beszabályozni, a társasjáték szabályait leírni, de nem vagyunk képesek mindenre odafigyelni. Az élet és a politikai kultúra fogja megadni a választ arra, hogy kinek meddig terjednek ezek az etikai határok. Ha valaki túllép ezen, akkor az etikai bizottságunk arra is alkalmas lesz, hogy az illetőt figyelmezteti vagy szükség esetén kizárja, ha olyat tesz, ami teljesen szembe megy az alapelvekkel.

De azért arra nem kell számítani, hogy az etikai bizottság az éppen esélyes jelöltet egy nagyon hegyes kijelentése miatt kizárja a versenyből?

Nem kell. A verbális vita hadd menjen, de amikor elér valaki arra a szintre, hogy az illető személyét kezdi támadni vagy a családján keresztül próbálja őt lejárni, a karakterét akarja meggyilkolni, akkor kell kellő hangsúllyal föllépni és szükségszerű szankciókat alkalmazni. A kizárás egy végső szakasz, nem hiszem el, hogy ez előjön. Mi azért vagyunk itt, Civil Választási Bizottság és a jogi bizottságunk, hogy a kiegyensúlyozott szerepet betöltse.

Az általános választáson a pártok egyéni jelölteket állítanak, miniszterelnök-jelöltet állítanak, meg listát is állítanak. Az előválasztás rendszerében a listaállítás bárhol megjelenik?

Miniszterelnök-jelöltet nem választunk a nagy választáson. Aki a listavezető lesz, az kap majd esetleg többségi szavazást követően kormányalakítási megbízást. Tehát egyelőre őt csak listavezetőnek hívhatnánk, csak a népnyelv nevezi őt miniszterelnök-jelöltnek. A listát pedig az előválasztást követően lesz feladata a pártoknak összeállítani. Amikor már látjuk, hogy kik az egyéni jelöltek, kik azok, akik esetleg elvéreztek az előválasztáson, kik azok, akik szakpolitikusok és megérdemlik majd a pártok megállapításai szerint azt, hogy listára kerüljenek, és ott egy erősorrend ki fog alakulni. Ez megint csak arra alkalmas, hogy ne legyen szétszavazás és ne legyen olyan helyzet, ami volt eddig, hogy a választó meg van zavarva, szeretne ellenzékre szavazni, csak nem tudja, hogy kire. Hát most le lesz egyszerűsítve: vagy pirosat választ, vagy kék.

Mikorra számít eredményre az egyéni meg a miniszterelnök-jelöltiben?

Szeptember végére az egyéni jelöltek teljes mértékben megjelölhetők lesznek, és legkésőbb október 10-re fogjuk megismerni a miniszterelnökjelölt-verseny győztesét. Ha a pártok úgy gondolják, és ezt magunk is támogatjuk, október 23-án, a nemzeti ünnepen be lehet jelenteni, hogy ki a 106 egyéni jelöltje az ellenzéknek és ki a miniszterelnök-jelöltje. Akkor kezdődik az igazi munka. Azt követően kezdődik az igazi program, mert amikor megvan a miniszterelnök-jelölt, akkor nyilvánvalóan az alapokra ő ráteszi a saját programját, ezt egyezteti a többi jelölőszervezettel, és abból fog kialakulni a miniszterelnök-jelöltnek a propagandisztikus programja, ami már a nagy választásokra fog szólni és amivel a választót meg fogja tudni szólítani.

De az nem túlbiztosítás, hogy a jelölteknek már most alá kell írniuk, hogy majd a kormányprogramot is támogatni fogják, amikor kormányprogram akkor van, amikor egy miniszterelnök-jelöltet miniszterelnökké választottak, egészen addig csak választási programok vannak?

Ez egy iránycél, és nyilvánvalóan akkor újra meg kell szólítani az illetőket. Ezt most a versenyen való részvétel érdekében történik, és konkretizálni akkor kell, amikor megvan a miniszterelnök-jelölt és összeáll a program. Akkor van jelentősége az előválasztásnak és akkor van esélye az ellenzéknek, ha ezt össze tudjuk hangolni, harmonizálni tudjuk és a választókat mögé tudjuk állítani. Nem szabad, hogy a választó azt lássa, a feje fölött hoznak döntéseket és nem szabad, hogy azt lássa, hogy itt paktumok történnek. Ezért nem félek attól, hogy a pártok jelöltjei kiütik egymást, mert itt az a fontos, hogy a nagy választáson a győzelmi esélyek maradhassanak meg. A választó okos, értelmes és nagykorú, hadd döntsön.

A jogorvoslatokat hogyan szabályozzák? Bárki élhet jogorvoslattal? Az is, aki csak kívülről figyeli az előválasztást?

Elvileg az érdekeltek vehetnek részt ezekben a jogvitákban, illetőleg a konfliktuskezelésben vagy panaszbeadványban, de tartalmilag külső érdeklődő is beadhatja a helyi választási irodához, aztán a helyi választási bizottsághoz, és onnan fölkerül az Országos Választási Bizottsághoz, és nekünk civileknek itt lesz szerepünk az elbírálásban és a jogi háttér biztosításában.

Mi történik a Civil Választási Bizottsággal, ha vége van a választásnak?

Akkor kezdődik a munkája. A nagy választásokon is kell segítenünk, mert ott nagyon fontos lesz például a szavazatszámlálás és a szavazásellenőrzés.

Ez nem a pártok delegáltjainak a dolga?

Nincsenek annyian. Szükség van rájuk.

Nem nagyon mennek el. Állandóan könyörög az Országos Választási Iroda, hogy menjenek delegáltak és nem nagyon mennek.

Na, ez a mi dolgunk. Az előválasztásnál is mi több ezer aktivistát mozgatunk, több mint 12 ezer aktivista vesz részt már most az úgynevezett Számoljunk együtt! tevékenységében és a Nyomtass Te is! tevékenységében. Az előválasztás lesz a premier, és aztán bemutató indul a nagy választáson. Oda kell menni mind a tízezer választókörzetbe, hogy az ellenzéknek legyenek szavazatszámlálói, bizottsági tagjai, mert ha nincsenek, akkor bizony feltételezhetünk mindenféle csúnyaságot. Ott kell lenni, és akkor ezt meg lehet akadályozni. Tehát a Civil Választási Bizottság munkája aktivizálódik a nagy választásokig, és azt követően szintén fontos feladataink vannak. Készül egy gyönyörű szép himnikus dal, aktív civil részvevőkkel, fontos, igazi, értékes emberek részvételével, és ezt mi elő fogjuk adni, és ez megy tovább. Vannak más programelképzeléseink is, többek között szeretnénk egy országszimbólumot találni, ami az egységet mutatja és nem pedig a szétszakadást.

Mennyibe fog ez kerülni és ki finanszírozza? Mert ha egy ügyvédi munkadíjat felszorzok, akkor pokoli összegek jönnek ki…

Semmi köze nincs az ügyvédek tevékenységéhez ennek, mert ez társadalmi tevékenység, ezt teljesen társadalmi munkában végezzük ingyen és bérmentve, valószínűleg elhivatottságból vagy őrületből vagy amiatt, mert van bennünk egy társadalmi felelősségvállalás, vagy az unokáinknak és a gyermekeinknek és a jövőnek próbálunk segíteni, mert nekem például az én koromban valószínűleg erre nincs szükségem, de mégis támogatom és segítem és szervezem a civileket meg az ellenzéki együttműködést, hogy valami váltson Magyarországon. A pártoknak vannak alapítványai, nekünk is van alapítványunk, erre lehet támogatást befizetni. A meglévő erőforrásokat oda lehet adni, és a pártok adományokat is gyűjtenek. Mindegyik párt csinált önálló bankszámla alfiókot, ahova már most kérik a támogatásokat. Ugyanezt teszik a civilszervezeteink is, következésképpen én azt gondolom, hogy az anyagi erőforrások rendelkezésre fognak állni, de a mi erőnk inkább az aktív társadalomban van, és nyilvánvalóan a jelenlegi hatalomnak óriási előnye van úgy emberi, mint anyagi erőforrásokban, a reklámokról meg a médiáról nem is beszélve, és ezt lelkesedéssel lehet majd pótolni és a társadalom részvételével lehet ezt a hiátust behozni. Gondolom, hatalmas a hendikep, mégis meg kell próbálni, innen szép nyerni!

videó a cikkben!

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.
Brüsszeli látogatása során, ígéretéhez híven a híres ereszcsatornát is útba ejtette Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
2021.november 11.
Megnyílt az út az előtt, hogy a kormány úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazási kérdéseiről a jövő tavaszi országgyűlési választásokkal egy napon dönthessenek a választók.
2021.november 10.
Az előválasztás megítélésének döntő, történelmi szempontja az lesz, hogy végül sikerül-e a segítségével a Fidesz rendszerét lebontani. Ez még előttünk áll, vannak rá biztató jelek, de sokakban kétségek is.
2021.november 7.
Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.