A múzsákat lelövik, ugye? - 3. évad - Hadifoglyok Magyarországon

Kedves Barátunk!

 

Örömmel értesítjük, hogy 2017-ben is folytatjuk A múzsákat lelövik, ugye? című első világháborús beszélgetés-sorozatunkat, melynek idei évada "A háború peremén" címet viseli. Ennek során új témákkal, többek között a háborús propagandával, a hadifoglyok helyzetével, bűnözéssel, prostitúcióval foglalkozunk. Részletes programért kattintson ide!

Szeretettel meghívjuk Önt az idei sorozat első beszélgetésére:

 

A múzsákat lelövik, ugye? - 3. évad

A háború peremén 1.

2017. március 29. (szerda) 17:30

 

Hadifoglyok Magyarországon

 

Részvételi szándékát kérjük, az info@phistory.hu email címen vagy a 06-1-301-4920-as telefonszámon jelezze. Köszönjük!

Vendégeink:

Kaba Eszter levéltáros (Politikatörténeti Intézet)
Kovács Henriett történész (Andrássy Egyetem)

A beszélgetést vezeti: Prosinger Lívia

Új jelenség volt az első világháborúban a több százezernyi hadifogoly megjelenése. Elképesztően nagy számuk és tartós elhelyezésük problémája sokkolóan hatott a magyar társadalomra. Noha létezett törvény, amely a hadifoglyok jogait rögzítette – az 1907-ben elfogadott hágai konvenciót Magyarország 1913-ban emelte törvényerőre –, a szabályozást korántsem volt egyszerű végrehajtani és betartani. Az államnak úgy kellett gondoskodnia a területén lévő hadifoglyok elszállásolásáról, élelmezéséről, ruházatáról, megfelelő egészségügyi ellátásáról, mintha azok saját katonái lennének. A hadifoglyok gyorsan növekvő létszáma azonban komoly elhelyezési és ellátási problémákat okozott. A saját vasútállomással, közművel, kórházzal és fürdővel ellátott fogolytáborok, barakkvárosok ugyan alkalmasak voltak tízezrek befogadására, de az összezárt, rosszul táplált, rossz higiénés viszonyok közt élő kolóniák könnyen válhattak járványgóccá. (A Monarchia hivatalos adatai szerint 1918 elején 1,3 millió ellenséges katonát tartottak fogva a birodalom területén, a történészek azonban 1,9-2,3 milliósra becsülik ezt a számot.) A hágai konvenció lehetővé tette a hadifoglyok foglalkoztatását is, amely – a szigorú szabályozások ellenére – a háború előrehaladtával egyre nagyobb méreteket öltött. Munkaerejüket elsősorban a mezőgazdaságban és a hadiiparban hasznosították, de egyéni gazdaságok is igényelhettek hadifogoly-munkásokat – természetesen szigorú szabályozás mellett. A beszélgetés a magyarországi hadifogolytáborokról rendelkezésre álló szórványos források alapján a táborok mindennapjaiba, az ott raboskodó foglyok életébe, a helyiekkel ápolt viszonyába enged bepillantást.

 

Helyszín: a Politikatörténeti Intézet II. emeleti könyvtárának olvasóterme (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

 

Az esemény a facebook-on: https://www.facebook.com/events/1941573629405084/

 

 

cikkfeltöltő: 
GB