Kuba a saját útját járja
Julio César Cancio Ferrer, a Kubai Köztársaság nagykövete fogadta lapunk munkatársát és válaszolt kérdéseire.
A szigetországban szeptember 20-ig tartó nemzeti konzultációval kapcsolatban a Nagykövet elmondta, hogy a Kubai Kommunista Párt VII. Kongresszusa határozatának megfelelően országos vita zajlik a gazdasági és társadalmi modell aktualizálásáról és a 2030-ig tartó fejlesztési tervről, amelynek alapvető célja a társadalom szocialista jellegének az erősítése.
Hangsúlyozta, hogy szakítani kell a régi beidegződésekkel és alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Csökkenteni kívánják a bürokráciát, és a döntéseket alsóbb szintre akarják helyezni. Megjegyezte, hogy foglalkoznak az 1992-ben elfogadott alkotmány módosításával is. A jelenlegi helyzetben kiemelt kérdés a gazdaság hatékonyságának a növelése. A kubai vezetés elismeri a magántulajdont, ami a forradalom után elsősorban a mezőgazdaságban alakult ki. A szövetkezeti ágazatban is jelentős változások történtek, amit a magántulajdon egyik formájának tekintenek. Az elmúlt években a szövetkezetek tevékenysége a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatásokra is kiterjedt.
A Nagykövet kijelentette, hogy fokozott figyelmet fordítanak a piaci hatások figyelembe vételére, de az országban nincs úgynevezett szabad piac. A munkavállalók mintegy 20 százaléka a magánszektorban dolgozik, a gazdaság alapja azonban a társadalmi tulajdon. A magánvállalkozások a jövőben sem léphetnek közvetlen üzleti kapcsolatba külföldi cégekkel vagy bankokkal.
A kettős pénzrendszer megszűntetésével kapcsolatban Julio César Cancio Ferrer kijelentette, hogy ez egy hosszú és bonyolult folyamat, amit nagy óvatossággal kell kezelni. A kormányzat el akarja kerülni, hogy a pénzrendszer megváltoztatása lehetőséget adjon neoliberális jellegű megszorításokra. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokról szólva, a Nagykövet elmondta, hogy az adósságokat Oroszországgal, Kínával, a nyugati országokat tömörítő Párizsi Klub tagjaival és más országokkal már újratárgyalták. A megváltozott helyzetet figyelembe vevő, új megállapodásokból adódó kötelezettségeket Kuba pontosan be fogja tartani. (Oroszország 2013 decemberében leírta a szovjet idökből származó 32 milliárd dolláros adósság 90 százalékát. A Párizsi Klub államai a 11 milliárd dolláros kubai adósságból 8,5 milliárdot elengedtek. A szerkesztő).
Barack Obama amerikai elnök havannai látogatása óta a két ország kapcsolataiban történt változásokról a diplomata kijelentette, hogy előre lépés történt járványügyi és egészségügyi kérdésekben valamint a sport kapcsolatokban. Szakértők megállapodtak a légiforgalom bővítéséről is. Az elnök kezdeményezte, hogy a Kongresszus oldja fel a Kuba elleni embargót, de ez változatlanul érvényben van. Az USA nem hajlandó kiüríteni a Kubához tartozó Guantánamo katonai bázist sem. A kétoldalú viszonyt nehezíti, hogy az Egyesült Államok kormánya folyamatosan a rendszerellenes csoportokat támogat Kubában.
Nemzetközi kérdésekre áttérve, a Nagykövet hangsúlyozta, hogy az USA offenzívát indított Latin-Amerikában. Washington szövetségesének tekinti a térség nemzeti oligarcháit. A közvélemény manipulálásával megpróbálják egyes országokban befolyásolni a választások eredményét. A neoliberális tőkével összefonódott média támadja a baloldali kormányokat.
A haladó erők és a reakciós csoportok között éles küzdelem folyik Venezuelában, Brazíliában, Bolíviában és más országokban. Latin-Amerikában egy második függetlenségi harc zajlik, ami a kubai forradalom győzelmével kezdődött. Az elmúlt évtizedekben az USA mindent megtett, hogy megbuktassa Fidel Castrot, de Obama elnök végül elismerte az elszigetelési politika kudarcát.
A nyugati média gyakran hasonlítja a kubai „kiigazítást” a Vietnamban történő változásokhoz. Kérdésemre Julio César Cancio Ferrer kijelentette, hogy mások vagyunk és a saját utunkat járjuk. Kubában nincs szó gazdasági pluralizmusról és a magánszektor szerepe átmeneti jellegű. Meg kell érteni, hogy 90 mérföldre az USA partjaitól az egypártrendszer a szocialista átalakulás folytatásának a biztosítéka.
A kubai-magyar kapcsolatokat Julio César Cancio Ferrer pragmatikusnak nevezte. A két ország között nincsenek vitás kérdések. Kijelentette, hogy a kölcsönös előnyök és a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján készek az együttműködés fejlesztésére a kereskedelemben, a kultúra valamint a sport területén. Szeretnék bővíteni a turista forgalmat és napirenden van közös vállalatok létesítése. Az együttműködésnek nagy hagyományai vannak, mert a rendszerváltásig több ezer magyar szakember dolgozott a szigetországban és sok kubai diák tanult a magyar egyetemeken. A korábbi kapcsolatokat és a közös tapasztalatokat azonban jobban ki kellene használni.
