Kritikus a helyzet, szétesés előtt áll a csatornahálózat

http://hvg.hu/gazdasag/20170713_Kritikus_a_helyzet_szeteses_elott_all_a_...

A víz negyede elfolyik valahol, mielőtt a fogyasztókhoz eljuthatna, a teljes rendszer alig ötöde számít megfelelőnek. Drámai helyzetet mutat be egy jelentés a magyar víz- és csatornahálózatról.

Nagyjából háromezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy rendbe tudják hozni a teljes magyarországi víz- és csatornahálózatot. Ennyi pénzt gyakorlatilag lehetetlen előteremteni, pedig egyes víziközműrendszerek állapota kritikus, azonnali beavatkozást igényel. A megállapítást nem egy ellenzéki csoportosulás tette; az a stratégiai dokumentum fogalmaz ennyire drámaian, amelyet a Megyei Jogú Városok Szövetsége küldött ki a településeknek véleményezésre. A jelentés teljes szövegét az Átlátszó tette hözzé.

A magyar víz- és csatornahálózat olyan rémes helyzetben van, hogy az összes kitermelt ivóvíz 26 százaléka valahol elszivárog, még mielőtt a fogyasztókhoz eljutna, leginkább azért, mert a vizes cégeknél nem maradt pénz a rendszer felújítására. Mostanára a teljes rendszer 80 százaléka nem kapja meg a „megfelelő” minősítést. Eközben a fizetésekre nem maradt pénz, az elvándorlás folyamatos, fiatalok pedig alig érkeznek.

A dokumentum nem állítja, hogy mindenért a rezsicsökkentés volna a hibás – sőt, arról is szó esik benne, hogy évtizedek óta szükség lett volna a fejlesztésekre. Az állami beavatkozás és a díjak befagyasztása azonban szerepel a kritikák között. A közműadót pedig külön kiemelte a jelentés: ezt akkor is fizetni kellett, ha a cégek a bevételeikből nem tudták kitermelni, ami viszont óriási károkat okozott a tulajdonosoknak. Ráadásul döntően nem is a nyugati multik, hanem települési önkormányzatok tulajdonában voltak a közművek, vagyis ők jártak igazán rosszul. A cégek csak azt a díjat szedhetik be, amelyet az állam meghatároz, így sok veszteségessé vált közülük, a felújításokra, karbantartásra, valamint a jó szakemberek fizetésére pedig már gyakorlatilag nem marad pénz. A legnagyobb vesztesek a kistelepülések lettek, mivel a közműadót méterenként vetették ki a csatornákra. Így ahol nagy a népsűrűség, kicsit olcsóbban meg lehet ezt úszni.

A jelentés nem csak a problémákat sorolja, megoldási javaslatokat is kínál, csakhogy ezek szembemennek azzal, amit a kormány eddig hirdetett. Felvetették, hogy a lakossági vízdíjakból kellene fedezni a szolgáltatás teljes árát – ez nem feltétlenül jelentené a rezsicsökkentés végét, van olyan terv is, hogy a nem lakossági fogyasztók vízdíját emeljék meg 1,5 százalékkal, és ezt az összeget csakis a karbantartásra költhessék. Azt is kérik, hogy a közműadót arányosítsák, csökkentsék a különbséget a nagyvárosok és a kistelepülések terhei között. De felvetik a teljes államosítás gondolatát is, úgy számolnak, hogy ehhez 53 milliárd forintra volna szükség – az már más kérdés, hogy ezzel sem lehetne megspórolni a felújításhoz szükséges ezermilliárdokat.

cikkfeltöltő: 
GB