A kölcsönös függőség erősödése, korunk világának jellemzője
A kölcsönös függőség erősödése korunk világára jellemző folyamat még a konfliktusok közepette is – vonta le a következtetést a Magyar Békekör a Corvinus egyetemen csütörtök este tartott tudományos beszélgetésből.
A Magyar ENSZ Társaság és a Világgazdasági Intézet rendezte „Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország a kibontakozó világhelyzet meghatározó geostratégiai háromszöge, és Magyarország” c. előadás-beszélgetés keretében elhangzott: a három világhatalom egyike sem tud úgy dönteni, hogy ne kellene számolnia a másik kettővel. A konfliktusok kezelésében minden eddiginél nagyobb szerepet kapott a vezetők személyes kapcsolata. Magas István, egyetemi tanár, értésre adta, hogy a tudomány tanácstalan a világ változásának megítélése tekintetében, így inkább olyan határtudományok kerülnek előtérbe, mint amilyen a geostratégia és a civilizációs, valamint a népi lelkület megítélése. Míg a szabadságból táplálkozó amerikai lelki alkat az elszigetelődésre tesz hajlamossá napjaink világában, a hazafiasságból táplálkozó orosz lelkület a nacionalizmus és a diktatúra iránt tesz fogékonnyá – hangzott el.
Az új amerikai elnök világpolitikájának kialakítására egyszerre hat a nemzetközi erőviszonyokban végbemenő változás, és az amerikai tőke egypólusú világrend fenntartására irányuló érdekeltsége – tűnt ki a beszélgetésből. A Világgazdasági Intézet egyik tanulmánya szerint „Oroszország rendelkezik azzal a potenciállal, amely képessé teszi a világpolitikára és a világgazdaságra gyakorolt növekvő befolyásra” – mondta Simai Mihály akadémikus.
Néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök Egyesült Államok-beli látogatása, majd Rex Tillerson amerikai külügyminiszter ezt követő moszkvai útja előtt Ismertette Henry Kissinger, az orosz tudományos akadémia tagjává választott egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, majd külügyminiszter intelmeit Trump elnöknek: - Amerika ne törekedjen konfrontációra Kínával, és vegye komolyan a kínai vezetést, tárgyalással keressen megoldást a vitákra vele; - Ismerje el Oroszország nagyhatalmi szerepét, ne várja, hogy Oroszország áttér majd más hitre; - Ukrajnát ne fordítsa Oroszország ellen, hanem hídszerepét erősítse Oroszország és a NATO között; - Támogassa a szír politikai rendezést, Szíria föderatív átalakítását; - Tartsa tiszteletben az Iránnal kötött szerződést, ne hagyja, hogy egyoldalúan izraeli szemszögből ítéljék meg a közel-keleti folyamatokat, hiszen a palesztin-kérdés megkerülhetetlen.
Simai Mihály fontosnak tartotta, hogy Oroszország és Kína stratégiai érdekei egybeesnek, és egyikük sem törekszik arra, hogy akaratát a másikra kényszerítse. Ragaszkodnak az ENSZ és a Biztonsági Tanács fenntartásához, és a BRICS-csoport keretében is új pénzügyi rendszer kialakítására törekednek, új nemzetközi pénzügyi intézmények kialakításával.
Magyarországról szólva elhangzott, hogy „nincs más lehetőségünk, mint alkalmazkodni”. Az amerikaiak követelte 2 százalékos védelmi hozzájárulás kb. 200 milliárd Ft-al növelné a katonai kiadást. Nem volna jó, ha ezt az összeget amerikai hordozó eszközök beszerzésére kellene fordítani – hangzott el. Simai felhívta a figyelmet arra az érdekközösségre, amely Magyarország és Oroszország között tapasztalható az Ukrajnában élő orosz és magyar kisebbség jogainak érvényre juttatása tekintetében – foglalta össze a Magyar Békekör a Corvinus egyetemen elhangzottakat.+++
Kiadta: MSZF SZK
