Jön az egyházi lakásügynökség

Átadja a kormány az állami bérlakások kezelését az egyházaknak. A máltai szeretetszolgálat és a református szeretetszolgálat cége követeléskezelőként is működik majd.

https://nepszava.hu/3123352_jon-az-egyhazi-lakasugynokseg

Újabb klasszikus állami feladatot szervez ki a kormány az egyházaknak és jól bevált szokás szerint adja hozzá az ingatlanokat is, ez esetben több ezer lakást – konstatálta Z. Kárpát Dániel (Jobbik) országgyűlési képviselő az „egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról” szóló jogszabálytervezet hétfői parlamenti vitájában. A képviselő szerint önmagában azzal nem is lenne baj, ha az egyházak besegítenének a szociális lakásgazdálkodásba, támogatnák a bérlőket, de a Nemzeti Eszközkezelő maradékának szétbombázása, az állami tulajdonú lakóingatlanok ingyenes átadása túlmutat ezen. Mint mondta, a kormány láthatóan nem képes a lakhatási biztonság kialakítására, így egyszerűen átpasszolja a feladatot az egyházaknak mindenféle állami garancia nélkül. Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter már korábban benyújtott egy 36 oldalas salátatörvényt az állami tulajdonban vagy üzemeltetésben lévő „stratégiainak nem minősülő” ingóságok és ingatlanok „állami tulajdonból való kikerülését” menedzselő szervezet, a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. létrehozásáról. Az indoklásban külön kiemelték, hogy a nem kívánatos vagyonelemek kivezetésének minél gyorsabban meg kell történnie. Az ellenzék hevesen tiltakozott, mondván „az Orbán-kormány mindent vinne, ami az állami vagyonból még mozdítható”. De azután a többi politikai szempontból kényesebb kérdés elterelte róla a figyelmet. A kormány viszont rögvest hozzákezdett a megvalósításhoz. A kedden elfogadott törvénnyel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. tulajdonába adják a Fidesz számára csak nyűgöt jelentő állami bérlakásokat. „Az állam tulajdonában és a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. vagyonkezelésében lévő lakhatási célú és lakásbérleti jogviszony keretében hasznosított ingatlanokat” 2022. január elsejével ingyen kapja meg a lakásügynökség, amely azután szabadon gazdálkodhat velük, akár el is adhatja azokat, mindössze annyi a feltétel, hogy a befolyt pénzt a lakásgazdálkodási feladatok ellátására kell fordítani. Az ingatlanok kezelése mellett a bérlők mentorálását is a lakásalap végzi majd. A szociális segítő-szolgáltató szerep mellett azonban rájuk bízzák a Nemzeti Eszközkezelő Programba bekerült, majd onnan részletfizetéssel kivásárolt lakások lebonyolítói és követeléskezelői feladatait is. Jövő januártól a lakásalap szedi be a lakbéreket is. Az összetett feladatot nem ingyen végzi majd a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett lakásalap. Fónagy János államtitkár éppen azzal utasította vissza az ellenzéki vádat, miszerint a kormány a kiszervezéssel egyszerűen szabadulni akar a szociális lakhatás problémájától, hogy az állam ezért a tevékenységért költségtérítést fizet a lakásalapnak egy később kötendő közszolgáltatási szerződés alapján. Ennek összege egyelőre nem ismert, de még ezenfelül is sok a homályos pont. A Máltaiak legalábbis erre hivatkozva hárították el a válaszadást kérdéseinkre. A két egyházi szervezet által kiadott közleményben mindenesetre az szerepel, hogy a lakásalap fő célja, hogy a fenntartható lakhatást és kiszámítható feltételeket biztosítson a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő bérlőknek. (A törvény ennél szélesebb kört határoz meg.) A szolgálatok szerint az állam által kínált visszavásárlási lehetőséggel élni nem tudó bérlők sérülékenyebbek, így számukra különösen fontos az általuk évek óta nyújtott segítség, amelynek fontos célja a tartozások felhalmozódásának elkerülése. A két karitatív szervezet közlése szerint 4620 ingatlan tulajdonjogát veszik át, további 22800 család esetében pedig a részletfizetést bonyolítják, illetve a követeléskezelést végzik. Az átvett lakások felújítására, illetve állagmegőrzésére 2022-ben és 2023-ban összesen 6 milliárd forintot kapnak, továbbá legalább évi 1,1 milliárd forint összegű állami támogatásban részesülnek.

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Régiónként bemutatjuk az előválasztáson induló ellenzéki jelölteket, a köztük zajló csatákat. Sorozatunk ötödik része a nyugtat-dunántúli versengésről szól.
2021.szeptember 21.
Egymondatos közleményt adott ki a Fidesz az ellenzéki előválasztás leállásval kapcsolatban. Az MTI országos sajtószolgálatához eljutatott közlemény egészen pontosan így szól:
2021.szeptember 19.
A NER rendszerének lebontásában, a fideszesek felelősségre vonásában, és a korrupciós ügyeken meggazdagodottak elszámoltatásában mind egyetértettek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek első tévévitájukon, még ha máshogy is közelítenék meg mondjuk az adórendszer vagy a jogállam reformját. Igazi vita csak Hadházy Ákos és Tóth Csaba zuglói képviselőjelöltek támogatása körül alakult ki.
2021.szeptember 13.
Nagyon fontosak a jelöltek, nagyon fontosak a jelölőszervezetek, de sokkal fontosabb az előválasztás demokratikus tisztessége – mondta Magyar György. Az ellenzéki előválasztásban közreműködő Civil Választási Bizottság elnöke beszélt a kampány menetrendjéről, az egyjelöltes választásról, és arról is, van-e jogi alapja az előválasztásnak.
2021.szeptember 11.
Az előválasztás első fordulóját szeptember 18. és 26. között tartják.
2021.szeptember 10.
Hétfőn délelőtt 10 óráig adhatták le az induláshoz szükséges aláírásokat az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei. Legalább húszezerre volt szükség, Pálinkás Józsefen kívül mindenkinek sikerült összegyűjtenie.
2021.szeptember 7.
Az MSZP szerint „jobbikos agyszülemény” a kooperáció.
2021.szeptember 3.