Húsvét hívők nélkül

Szokatlan az idei nagyhét. A szertartások nem maradnak el ugyan, de üres templomokban emlékeznek Krisztus kereszthalálára és feltámadására.

https://nepszava.hu/3073944_husvet-hivok-nelkul

A virágvasárnapi, az interneten közvetített szentmiséken több pap is kiemelte, történelmi napoknak néznek elébe, hiszen olyan nagyheti szertartásokon ők maguk sem vettek részt, amelyeken ne lettek volna jelen a hívek. A szükség azonban a katolikus egyházban is törvényt bont, Hiába panaszkodik sok hívő arra, hiányzik neki a templom meghittsége, még messze van az az idő, amikor az élet a vallási életben is visszatérhet a régi kerékvágásba.
A nagyheti szertartások a Vatikánban is máshogy zajlanak az ilyenkor megszokotthoz képest. Több nyugati sajtótermék „különösnek” nevezte Ferenc pápának a Szent Péter bazilikában tartott, hívők nélküli virágvasárnapi szentmiséjét, s bár sokaknak még szokni kell a misehallgatás digitális formáját, a katolikus egyház most valóban gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez. „A papoknak kreatívaknak kell lenniük” – mutatott rá Beniamino Stella, a Papi Kongregáció prefektusa. Idén a pápa több programja marad el. Nagycsütörtökön 2013-as megválasztása óta majdnem minden alkalommal valamely olaszországi börtönben végezte a lábmosás szertartását. Ez az alázat és a szeretet jelképe. Krisztustól ered, aki az utolsó vacsorán mosta meg a 12 tanítvány lábát. Az előírásokat 2016-ban módosította az egyházfő, méghozzá oly módon, hogy a lelkipásztorok már nem csak férfiak lábát moshatják meg. A szertartást ezúttal a Szent Péter bazilikában tartják meg. Ugyancsak a bazilika lesz a színhelye az utolsó vacsora emlékére tartott szentmisének, amely este hat órakor kezdődik. Elmarad viszont a krizmaszentelési mise. Természetesen a nagypénteki keresztúti ájtatosságot megtartják, de természetesen nem a római Colosseumban. Ilyenkor Krisztus szenvedésének 14 állomásánál imádkozik az egyházfő. Mennyire aktuálisak a pápa néhány évvel ezelőtti nagypénteki, szintén a Colosseumnál elhangzott szavai: „A halál lefegyverez minket, megérteti, hogy földi életre rendeltettünk. De Jézus azon teste előtt, melyet sírba helyeztek, tudomást szerzünk arról, kik is vagyunk mi. Teremtmények, akik hogy meg ne haljanak, szükségük van a Teremtőjükre.” Az idén tehát a Vatikánból, a Szent Péter bazilikából közvetítik a keresztutat, este kilenc órától. A nagyszombati szertartás kezdete szintén 21 óra lesz. Másnap 11-kor kezdődik a húsvét vasárnapi szentmise, amelyet az Urbi et orbi áldás kiosztása követ. Ilyenkor virágba borul a Szent Péter tér, s bár a díszítés most sem marad el, jóval szerényebb lesz, mint máskor. A világban alighanem minden korábbinál többen kísérik majd figyelemmel Ferenc pápa szavait. A Szent Márta házból az olasz közszolgálati csatorna, a RAI által közvetített szentmiséi rendre nézettségi rekordokat döntenek.
Húsvétkor hívők tízezrei nem a Vatikánban, hanem Szentföldön töltik az ünnepet. Különösen megindító a jeruzsálemi Via Dolorosán tömegek részvételével megtartott keresztút. Most azonban a szent városnak is le kell mondania a turisták áradatáról. Máskor már az ünnep előtt tele vannak a helyi szállodák emberekkel, most azonban konganak az ürességtől. Jeruzsálem óvárosában egy templomban egyszerre legfeljebb tíz személy tartózkodhat. A korlátozások ellenére szertartások azonban természetesen nem maradnak el, s az interneten ezeket is élőben közvetítik majd. Az ortodox keresztények húsvétkor különösen fontosnak tartják, hogy a templomban ünnepelhessék Krisztus feltámadását, erre azonban nekik sem lesz lehetőségük. A görög ortodox egyház reméli, hogy az élet mihamarabb visszatér a régi kerékvágásba. Bár a pravoszláv világban húsvétot egy héttel később ünneplik, mint a katolikusoknál, a görög, a szerb, a román és a többi ortodox egyházban is a nyilvánosság kizárásával rendezik meg a szertartásokat.

cikkfeltöltő: 
GB