Francia szocialisták: balra át?

LeMonde Diplomatique hírlevele

Írta: Kovács Gábor

 Benoit Hamon meeting Saint Denis face cropped A Francia Szocialista Párt (PS) január 29-én tartotta az előválasztás második fordulóját, amelyen az államfő jelöltről döntöttek. A közel kétmillió személy részvételével lezajlott szavazáson a határozott baloldali programot hirdető Benoît Hamont, a voksok 58,65 százalékával választották meg a párt jelöltjévé. Ellenfele Manuel Valls, a párt jobbszárnyához tartozó korábbi kormányfő volt, akinek neve a megszorítások politikájához kötődött. A szocialisták nehéz helyzetben vannak, mert az újbóli megmérettéstől elzárkózó François Hollande államfő katasztrofális kormányzása a párt önmegsemmisítéséhez vezetett.

 2012-ben egy kivételével az összes régió, a megyék hatvan százaléka és a városok kétharmada a szocialisták irányítása alá került. Komoly siker volt, hogy a PS a Szenátusban is többséget szerzett. Az elmúlt ötéves ciklus alatt azonban a párt jelöltjei minden helyközi választást elvesztettek. A mélypontot jelentette, hogy a pártkongresszus állásfoglalásával szemben a Valls-kormány a parlament megkerülésével elfogadta a munkatörvénykönyv vállalkozóknak kedvező, liberális „reformját”. A Szocialista Párt helyzetét mutatja, hogy 2016 novemberi adatok szerint, 120.000 tagjuk volt, de csak 42.300 fő fizetett rendszeresen tagdíjat. A párt szervezetei sok helyen kiürültek.

A 49 éves Benoît Hamon fiatal kora óta aktívan részt vett a PS tevékenységében. 1993-95 között a Szocialista Fiatalok Mozgalmának elnöke volt.  2004-ben bejutott az Európai Parlamentbe, 2008-12 között a párt szóvivője volt. 2012-14 között gazdasági miniszterhelyettes lett, majd 2014-ben rövid időre az oktatási tárca élére került. Lemondását azzal indokolta, hogy Hollande megtagadta korábbi szociális ígéreteit. Programjának fontos eleme a 600 eurós alapfizetés 2018-tól történő bevezetése, amit minden 18-25 év közötti fiatal megkapna. 2022-ig ezt a juttatást 750 euróra emelné és a kedvezményezettek körét is kiterjesztené. Tervei között szerepel 35 órás munkahét további csökkentése. Az áramellátásban 50 százalékra mérsékelné a nukleáris energia részesedését és a veszélyes atomerőműveket bezáratná. Programjában az alkotmány reformja is szerepel.

Hamon nehéz helyzetben van, mert egyesíteni kellene a Szocialista Pártot, de a Vallsot támogató „reformpólus” tagjainak többsége a középre húzódó, bankárból lett volt gazdasági miniszter, a 39 éves Emmanuel Macronnal rokonszenvezik. A legutóbbi felmérések szerint, Hamonnak nincs esélye az elnökválasztás második fordulójába bekerülni. A szélsőjobboldali Marine Le Pent, a jobbközép irányzatú François Fillont és Emmanuel Macront követően, a szocialista jelölt voksok 15 százalékával csak a negyedik helyen végezne az április 23-i első fordulóban. Ötödik lehet a radikális baloldali programmal induló és a kommunisták által is támogatott Jean-Luc Mélanchon, aki a voksok mintegy 10 százalékára számíthat.

Ha lényeges változás nem történik az elnökválasztás május 7-i második körébe Marine Le Pen, Francois Fillon és Emmanuel Macron közül ketten kerülhetnek be. Nagy valószínűséggel François Fillon és Emmanuel Macron is legyőzi a Nemzeti Front elnökét, mert a többi párt összezárna ellene. A liberális irányzatú Macron támogatottsága jelenleg 21 százalék, de jobbról és balról is szerezhet további szavazatokat. A sokkterápiát hirdető François Fillon, volt kormányfő választási esélyeit rontja a személye körül kirobbant botrány. Fillon parlamenti képviselőként feleségét feltehetően fiktíven alkalmazta, aki tényleges munkavégzés nélkül mintegy 500.000 eurót kapott.

Benoît Hamon esélyeinek a növelése, valamint „a társadalmi haladást, a környzetvédelmet és a demokráciát erősítő koherens kormánytöbbség létrehozása érdekében” együttműködést ajánlott Jean-Luc Mélenchonnak és a radikális környezetvédő Yannick Jadotnak, az Európai Parlament képviselőjének. Egy közös baloldali jelölt indítása megnövelné lehetőségét, hogy Hamon a május 7-i második fordulóba bekerüljön. Egyelőre csak kölcsönös puhatolódzás folyik és érdemi tárgyalásokról nincs szó. Az együttműködés lehetőségét erősíti, hogy Hamon és Mélanchon programja közel áll egymáshoz.  Olivier Dartigolles, a Francia Kommunista Párt szóvivője kijelentette, hogy „Hamon győzelme az egész baloldal számára jó hír, mert a vitában elhangzott javaslatai baloldali alternatívát jelentenek a Hollande által folytatott politikával szemben”. Megjegyezte, hogy „az összes megszorításellenes baloldali erővel készek tárgyalni”. 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.