Forrnak az indulatok a Vértanúk tere körül

A Mazsihisz nem kapott se meghívót, se felkérést a „vörösterror áldozatainak emlékműve” avatására, talán tapintatból, hogy ne kelljen visszautasítani azt – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Népszavának.

https://nepszava.hu/3055775_forrnak-az-indulatok-a-vertanuk-tere-korul

Lapunk is beszámolt arról, hogy a Vértanúk terén – ahol előzőleg Nagy Imre szobra állt – október 31-én Orbán Viktor kormányfő közreműködésével átadták a „nemzeti vértanúkra” emlékező, politikai és esztétikai szempontból egyaránt vitatható alkotást. Kövér László házelnök és keresztény egyházak képviselői mellett a rendezvényen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is beszédet mondott.
Szombati cikkünkben már jeleztük: Heisler Andrást nem kérték fel rá, hogy felszólaljon. A szervezet elnökének mostani tájékoztatásából az derült ki, hogy a a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) egyáltalán nem is hívták meg.
Heisler kérdésünkre hozzátette, hogy Köves rabbi jelenléte és beszéde megerősíti a Mazsihisz vezetésének korábbi döntését: „nekünk az EMIH-től, Köveséktől távolságot kell tartanunk”.
A szoboravatáson Köves Slomó arról beszélt, hogy a Tanácsköztársaság „ijesztő emlékét” Isten hiánya teszi egyedivé. Közölte: „Az ezeréves magyar történelem első olyan eseményéről beszélünk, ahol Isten deklaráltan meg lett tagadva. Ez volt az első olyan nemzeti tragédia, melynek közvetlen oka egy olyan Isten nélküli kollektivista eszméből fakadt, amely óhatatlanul vonta maga után az egyéni morális felelősség erózióját, felszámolását.”
Utóbbi mondatot a Köves Slomóhoz kötődő Neokohn.hu annyira fontosnak tartotta, hogy az eseményről szóló tudósításában háromszor is idézte.
Ugyanezen a portálon Pelle János történész idén tavasszal „Újra szembesülhetünk a meghasadt emlékezettel” című véleménycikkében bírálta a szobor ötletét. Megállapítása szerint az ismét felállítani tervezett, művészileg sikerületlen emlékoszlop, rajta szarkofággal, amelynek oldalán egy sárkánnyal viaskodó hős, előtte meg a Magyarországot megtestesítő Hungária istenasszony látható, egész biztosan nem alkalmas arra, hogy a Tanácsköztársaság alatt agyonlőtt és felakasztott ötszáz hős mellett a rögtön utána meggyilkolt és kirabolt több mint ezer (más becslés szerint 3 ezer) zsidó polgári személy emlékét is megörökítse.

„Tórában leírt tilalom”

Radnóti Zoltán neológ rabbi a közösségi oldalán kritizálta Köves Slomó szereplését. Bejegyzésében – amely eredetileg nem nyilvános poszt volt, de megkeresésünkre hozzájárult ismertetéséhez – hangsúlyozta, hogy lett légyen Kun Béla, Lukács György, Rákosi Mátyás, Frankel Leó, Rosa Luxemburg, Radnóti Miklós vagy bárki, aki zsidó, még akkor is, ha csak mások mondják rá, mert ő magyarnak, európainak, kommunistának, világpolgárnak gondolja magát: akkor ezen vétkes (??) zsidó embereket a nem zsidó közönség előtt egy rabbinak „istentagadónak” nevezni, Tórában leírt tilalom. Radnóti Zoltán szerint ezt nem lehet megtenni egy olyan személynek, aki egy közösséget képvisel.

 

cikkfeltöltő: 
GB