Elnökválasztás Franciaországban

LeMonde Diplomatique hírlevele

Írta: Kovács Gábor

12328660A francia elnökválasztás április 16-án tartott első fordulójában, 11 jelölt indult. A befutók Emmanuel Macron és Marine Le Pen (Nemzeti Front) voltak, akik 24 illetve 21,3 százalékot kaptak. Az indulók közül, François Fillon (jobbközép köztársaságiak) 20, Jean -Luc Mélenchon (radikális baloldal) 19,6 és Benoît Hamon (Szocialista Párt) 6,3 százalékot értek el. A részvétel 77,77 százalékos volt.

A forduló nagy vesztesei az elnöki tisztségért hagyományosan versengő köztársasági, illetve szocialista párt voltak, mert jelöltjeik nem jutottak be a második körbe. Kudarcuk a francia választók többségének az elhasználódott politikai elittel való szakítását mutatja. Fillon vártnál gyengébb eredményében meghatározó volt feleségének az igazságügyi szervek figyelmét is felkeltő fiktív parlamenti alkalmazása, valamint állítólagos orosz kapcsolatai miatt ellene folytatott és jól időzített médiahadjárat. A szocialisták balszárnyához tartozó Hamontól viszont elfordultak a párt meghatározó politikusai és bukása előre kódolható volt. A két „nagy” párt, történetének a legrosszabb eredményét érte el.

A pénzügyi és üzleti körök által támogatott 39 éves, „pártonkívüli” Macron korábban a Rothschild banknál dolgozott. 2012-től az François Hollande elnök tanácsadója, majd 2014-16 között a Valls kormány gazdasági minisztere volt. A népszerűtlen kormányból történt kiválása után megalapította En marche! (Előre!) mozgalmat és igyekezett a politikai közepre húzódni. A kampányban széles támogatói kör állt mögötte, amibe beletartozik François Bayrou többszörös centrista elnökjelölt, Daniel Cohn Bendit 1968 lázadó, zöld politikus, Manuel Valls korábbi kormányfő és mások. A Le Pentől való félelmet jelzi hogy François Hollande, Benoît Hamon és François Fillon és több szocialista vezető is Macron támogatására szólította fel a választókat a második fordulóban. Macron mögött egyelőre nem áll párt és csak a parlamenti választások után fog kiderülni, hogy a kevés politikai tapasztalattal rendelkező politikus milyen támogatásra számíthat a törvényhozásban.

Az En marche! vezetője gazdasági kérdésekben piacbarát, liberális nézeteket hirdet és a szoros európai integráció elkötelezettje. Programja szerint, 120.000 fővel csökkentené az állami szektor dolgozóinak a számát és 60 milliárd euróval a közkiadásokat. A baloldal felé tett gesztust jelent, hogy a 35 órás munkahéten és a 62 éves nyugdíjkorhatáron egyelőre nem kíván változtatni.

Marine Le Pen, a rasszista és idegengyűlölő Nemzeti Front vezetője 7,693.500 szavazatot kapott. Ez több, mint 1,2 millióval haladja meg a 2012-es eredményét. A politikus elsősorban a falusi körzetekben, valamint az észak-nyugati és a déli régiókban ért el az átlagánál jobb eredményt. Le Pen támogatja az euroövezetből való kilépést és népszavazás kiírását követeli az EU tagságról. Protekcionista, a hazai vállalkozókat előnyben részesítő gazdaságpolitikát javasol. A második fordulóban további voksokat elsősorban Fillon volt szavazóitól kaphat. Politikája szemben áll az európai értékekkel és a Köztársaság demokratikus hagyományaival, amit a lakosság többsége elutasít.

Sikeresen szerepelt, ellenfelei által „francia Cháveznek” nevezett, 65 éves Jean-Luc Mélenchon egykori szocialista szenátor, akit a Balpárt, a kommunisták, és más szervezetek támogattak. Mélenchon 2012-ben négymillió, április 16-án viszont közel hétmillió szavazatot kapott. A szocialista kormány megszorító és liberális politikájával elégedetlen szavazók jelentős része is őt támogatta. A média méltatta vitakészségét és kimagasló szónoki képességét. A 25 év alatti fiatalok között a legnépszerűbb jelölt volt. A kampányban Mélenchon a szociális igazságot és a társadalmi szolidaritást hirdette. Elítélte a „bankok diktatúráját”. Szükségesnek tartja az EU reformját, de elutasítja a kilépést. A jobboldali jelöltekkel ellentétben támogatja a bevándorlást. Követelte a NATO-ból történő kilépést. Kijelentette, hogy támogatóival történő konzultáció után tesz csak javaslatot szavazótáborának a második fordulóban való részvételre.

Pierre Laurent, a Francia Kommunista Párt országos titkára kijelentette, hogy „magunk és a jövő érdekében meg kell állítani a Nemzeti Frontot május 7-én”. „A társadalom többsége, elsősorban a fiatalok változást követelnek”. Mélenchon eredménye bátorító ígéret, de a baloldal újjá szervezése halaszthatatlan feladat. A júniusi parlamenti választásokra kell fokozott figyelmet fordítani, hogy egy szociálisan érzékeny, a demokráciát erősítő, környezetbarát és a másságot elismerő kormánytöbbség jöjjön létre.

A május 7-i második forduló után, június 11-én és 18-án kerül sor a parlamenti választásokra, majd szeptember 24-én részleges szenátusi választásokat tartanak. Folytatódik az idei választási nagyüzem, ami várhatóan átrajzolja Franciaország politikai térképét.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.