Elnökválasztás Ecuadorban

LeMonde Diplomatique hírlevele

 

lenin morenoÁprilis 2-án rendezték az elnökválasztás második fordulóját a 16 millió lakosú dél-amerikai országban. A politikai erőpróbán a szocialista irányzatú Alianza Pais jelöltjeként Lenin Moreno és a jobbközép CREO-Suma pártkoalíció színeiben Guillermo Lasso korábbi bankvezér indult. A kiélezett és durva személyeskedésektől sem mentes küzdelemben a 64 éves Moreno a voksok 51,16 százalékát szerezte meg és ezzel Ecuador 44. alkotmányosan megválasztott elnöke lett. Az alelnöki tisztséget a 48 éves Jorge Glas tölti be, aki a leköszönő elnök, Rafael Correa kormányában előbb a távközlési minisztérium, majd a stratégiai ágazatok koordinálásával foglalkozó tárca élén állt. A kötelező részvétel ellenére, a választóknak csak a 83 százaléka szavazott. Az új elnök beiktatása május 24-én történik.

A voksok 48,84 százalékát kapta Guillermo Lasso, aki csalással vádolta ellenfelét és újraszámlálást követelt. Az Amerikai Államok Szervezete (OAS) hatvan választási ellenőrének a véleménye alapján azonban Luis Almagro a szervezet uruguayi főtitkára is megerősítette Lenin Moreno győzelmét. Lasso vereségéhez hozzájárult, hogy az 1999-2000 pénzügyi válság idején pénzügy- és gazdasági miniszter volt, amit a közvélemény még nem felejtett el. Támogatókat vesztett az Opus Dei konzervatív katolikus szervezettel való szoros kapcsolatai miatt is. A választási eredmény megmutatta, hogy a lakosság többsége nem támogatja a Lasso által képviselt, megszorításokat jelentő liberális gazdaságpolitikát és a multinacionális vállalatoknak kedvező adócsökkentést.

Moreno választási programjában 200.000 új munkahelyet és 100.000 új lakást ígért. Az új elnök tervei között szerepel 40 műszaki főiskola létesítése is. Támogatást ígért a fiatal vállalkozóknak és a kivitelre termelő ágazatoknak. Harcot hirdetett a kormányzati köröket is elérő korrupció ellen. Kiállt a Dél-Dél kapcsolatok erősítése mellett. Elődjéhez hasonlóan, Moreno legfontosabb feladatának a társadalmi egyenlőtlenség csökkentését, a kollektív vezetés és a részvételi demokrácia erősítését jelölte meg. Elutasította a tőke és a neoliberális gazdaságpolitika dominanciáját.

Neve is mutatja, hogy az új elnök elkötelezett baloldali családból származik. 1998-ban egy bevásárló központnál rablótámadást követtek el ellene és a hátába fúródott lövedék derekától lefelé megbénította. Négy évig ágyba kényszerült és jelenleg is csak kerekesszéken tud mozogni. Közgazdasági egyetemet végzett és nevéhez kötődik az ország idegenforgalmi kamarájának a megalakítása. 2007-13 között Ecuador alelnöke volt. Ban Ki Munnak, az ENSZ főtitkárának a felkérésére 2013 decemberétől-2016 októberéig a Világszervezet „fogyatékkal élők ügyeivel foglalkozó” különmegbízotti tisztét töltötte be.

Lenin Moreno a két elnöki ciklust betöltő, karizmatikus Rafael Correa politikai örököse, de stílusában különbözik elődjétől. Moreno visszafogottabb és kevésbé ragaszkodik a hatalomhoz. Nyitott, toleráns és vidám ember. Egyéniségére jellemző, hogy egy alapítványt hozott létre a humor és a vidámság népszerűsítésére. Szakértők pragmatikusnak tartják. Kijelentette, hogy minden ecuadori elnöke kíván lenni, ami a társadalom jelenlegi megosztottsága miatt nehéz feladatnak tűnik. Kérdéses, hogy egészségi állapotát mennyire érinti az új tisztséggel járó fokozott megterhelés.

Az olajtermelés meghatározó az ország gazdaságában, ami az export 50 százalékát és az állami szektor bevételének negyedét jelenti. Az olajjövedelmek tették lehetővé az infrastruktúra fejlesztését és a nagyvonalú szociális programok megvalósítását az elmúlt években. A gazdaság 2005-2014 között átlagosan évi 3,9 százalékkal növekedett, de 2016-ban már kétszázalékos visszaesés volt. A negatív tendenciát részben ellensúlyozza a Kínával kötött 9,9 milliárd dollár értékű, hosszútávú olajszállítási megállapodás és az esetleges hitelek. A gazdasági gondjai, a kőolaj árának alacsony szintje viszont csökkentik Moreno mozgásterét.

Az elnökválasztás eredménye azt is jelzi, hogy Argentína, valamint Brazília után Ecuadorban nem történt jobboldali fordulat és folytatódik a Correa által meghirdetett „a XXI század szocializmusa” program megvalósítása. Az országot szoros kapcsolatok kötik a radikális baloldali politikát folytató dél-amerikai országokhoz, de Venezuelával ellentétben a quitói kormány a hadsereget távol tartotta a napi politikától.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.