Betörtek a politikusok a privát szférába

Nincs már szükség bulvártémára ahhoz, hogy a pártok eljussanak a közélet iránt kevéssé érdeklődő emberekhez. A Facebook-bejelentések világában kínos kérdések sincsenek.

https://nepszava.hu/3083297_betortek-a-politikusok-a-privat-szferaba

Korábban, ha politikusok saját tartalmat publikáltak a közösségi oldalukon, akkor elsősorban kommentárokkal, magánéleti beszámolókkal, választási időszakban kampányeseményekkel jelentkeztek. Az utóbbi időszakban azonban megszokottá vált, hogy a kormány képviselői – Orbán Viktor miniszterelnök vagy például Szijjártó Péter külügyminiszter – fontos közügyekben is a közösségi médiában tesznek hivatalos bejelentéseket. Annak ellenére, hogy a Fidesz hatalmas sajtóbirodalmat hozott létre, rendelkezésére állnak a jórészt kormánypárti propagandát sugárzó állami tévés és rádiós csatornák is.
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a Facebook-bejelentéseket részben a járványhelyzet szülhette: a koronavírus lehetőséget teremtett a Fidesznek, hogy megpróbálja behozni vélt vagy valós lemaradását a közösségi médiában egyes ellenzéki szereplőkkel szemben. Hagyományos sajtótájékoztatókra amúgy sem volt lehetőség, és a közösségi médiában gyorsabban is lehet reagálni az új fejleményekre. A járványügyi intézkedésekre kíváncsiak lehettek olyanok is, akik adott esetben nem követnék például a miniszterelnök Facebook-oldalát.
A jövőben is szerepet játszhat majd ez a módszer – vélekedett Krekó Péter. Hiszen egy sajtótájékoztatóval ellentétben a Facebookon a bejelentések tartalmát száz százalékban az oldal adminisztrátora – adott esetben a kormányfő és a stábja – kontrollálja, még látszatból sem kell a kritikus médiának kérdezési lehetőséget biztosítani. Ha a Facebook-bejelentések valóban arra irányulnak majd, hogy még inkább korlátozzák a független sajtót a kérdések feltevésében, az tovább erősítheti a magyar sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmakat.
Karácsony Gergely főpolgármester is előszeretettel tesz hivatalos bejelentéseket a Facebook-oldalán. Nem teljesen új keletű, de ezzel párhuzamosan erősödő jelenség, hogy politikusok az újságírók szerepkörét átvéve saját maguk igyekeznek feldolgozni egy témát, amit szintén közösségi oldalukon hoznak nyilvánosságra. Az „álmentős” MSZP-s riport is mutatja, hogy a siker nem feltétlenül garantált.
Kérdéseinkre Krekó Péter fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ellenzéki szereplőknek a kormánypártoknál lényegesen kevesebb lehetősége van eljuttatni üzeneteiket a médiába. Az ellenzék nem tud hosszú hónapokig, évekig tartó, központilag szervezett kampányt felépíteni egyetlen témáról, erre a közösségi média alkalmasabb lehet. A másik eleme ennek az egyenletnek pedig az, hogy a saját közösségi felületeiken az ellenzék is teljes mértékben irányíthatja a saját narratíváját, az ő esetükben sem áll fent az a lehetőség, hogy egy újságíró esetleg rákérdezzen kényes részletekre. Az MSZP-s videónál az is kiderült, hogy ez miért hátrány: egy képzett újságíró valószínűleg a hír közlése előtt utánanézett volna az „álmentős” hátterének.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint a legfontosabb változás, amit a web 2.0, így a blogok megjelenése, majd a közösségi média előidézett, az a nyilvánosság demokratizálódása.

Platformra helyezett közügyek

A politikusok hivatalos Facebook-oldala autorizált, azaz hitelesített, akár saját maguk, akár stábjuk kezeli azt. Így minden ott megjelenő mondat és gondolat a politikusénak tekinthető – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, a kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet vezetője. A közösségi médiába való átmenet nem tetszés kérdése, hanem egy nemzetközi és magyar trendforduló a médiafogyasztásban. Az új „sztárok” intenzív Facebook-használók, Trump mellett például az olasz Salvini és az osztrák Kurz is az. Merkel viszont ellenpélda: a német kancellár a közösségi média forradalmának idején nem talált elég időt platformja kialakításához. Egy előrelátóan gondolkodó politikus Mráz Ágoston Sámuel szerint olyan médiamixre törekszik, amelynek révén a klasszikus médiafogyasztókat és az új média követőit is el lehet érni. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban folytatott beszélgetéseivel más társadalmi csoportot szólít meg, mint a Facebook-üzenetekkel. A Nézőpont Intézet kutatása alapján a felnőtt magyarok 66 százaléka rendelkezik Facebook-regisztrációval (mintegy 5,4 millió ember), ami megfelel a nagy kereskedelmi tévék maximális elérésének. A tömegdemokráciában tehát Facebook-üzenetekkel közvetlenül a tömegekhez lehet szólni, de ugyanígy lehet akár „offline nagygyűléseket” vagy online közösségeket is szervezni. Orbán Viktor közvetlen követői köre meghaladta az egymillió főt, ennyi emberhez tud – a Facebook algoritmusától függően – közvetlenül eljutni. „Karácsony Gergely ebben a kérdésben láthatóan Orbán Viktor egyik legjobb tanítványa” – szúrt oda egyet a főpolgármesternek Mráz Ágoston Sámuel.

Bárkiből, nem csak professzionális újságíróból lehet tartalmat előállító. Természetesen a politikusok előtt is nyitva áll ez a lehetőség, azonban – a politikusi pozíció függvényében – eltérő a motiváció. Önkormányzati politikusoknak a közösségi média lehetőséget ad az országos vagy akár megyei nyilvánosságban teret nem kapó ügyek képviseletére, a közvetlen kommunikációra a választókkal. Gyakran akár a kommentekben tesznek fel kérdést a választók a polgármestereknek. Az ellenzéki politikusok számára a közösségi média a nyilvánosságba való közvetlen bekerülésre ad lehetőséget. Hiszen esetükben még a kormánytól független médiában sem garantált a megjelenés, amennyiben nem tudnak megfelelő hírértékkel bíró tartalommal előállni. Tetézi mindezt az ellenzéki többszólamúság, amely akadálya lehet annak, hogy a megfelelő rezonanciát érje el egy megszólalás, akció – tette hozzá Mikecz Dániel. A közösségi média, a mobilinternet és az okostelefonok ugyanakkor új politikusi szerepet is lehetővé tettek: ez az oknyomozói, riporteri funkció, amelyet újságíróktól vettek át ügyeket felderítő, vagy a parlamenti ülésekről beszámoló ellenzéki képviselők. Azért éri meg nekik az oknyomozás, mert így biztosított a torzításmentes megjelenés és az újságírók helyett szerezhetik meg az elismerést munkájukért. Technikai akadálya sincs a jó minőségű tartalom előállításának. A kormányzati, illetve kiemelt pozícióban lévő politikusok – Orbán Viktor miniszterelnök vagy Karácsony Gergely főpolgármester – esetében a közösségi médián keresztül folytatott kommunikáció célja, hogy a választó szemében megközelíthetővé váljon a politikus. Korábban ezt a bulvármédiában való megjelenéssel kívánták elérni a politikusok. A közösségi médiában azonban – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel – nincs szükség feltétlenül bulvártémára, hiszen a hírfolyamban az ismerősök, rokonok posztjai mellett jelennek meg a politikusok, elmosva így a privát és a közszféra közötti különbséget. Furcsa módon a miniszterelnök számára is lényeges lehet, hogy ne legyen közvetítő közte és a választók között – jegyezte meg Mikecz Dániel. Bármennyire központosított a kormányhoz közeli és az állami média, bármennyire lojális újságírók dolgoznak ott, a Simicska Lajossal való szakítás, az úgynevezett „G-nap” után Orbán Viktor tapasztalata az lehet, hogy akár el is veszítheti a médiáját.

Egyoldalú kommunikáció

 Szerettük volna megszólaltatni Kaminski Fanny újságírót is, aki a sajtóban többször „Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjeként, videósaként” emlegettek. A telefonban kérte, hogy az általa megadott e-mail címre küldjük el kérdéseinket. Megtettük, ő azonban cikkünk megírásáig nem reagált.

A közvetlen kommunikáció oka egyszerű: a tartalom virálisabb (könnyebben terjed), hiszen személyesebb. A közlés gyorsabb, akár a szerkesztési idő miatt lassabb hagyományos médiát is megelőzheti. És igen – tette hozzá –, természetesen egy politikus oldaláról annak is van előnye, ha minden általa megfogalmazott gondolatot újságírói kérdések nélkül, olyan jó vagy rossz szándékú, támogató vagy kritikus kérdések nélkül tud közzétenni, amelyek esetlegesen gyengítenék üzenetét. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az üzenetek túlkínálatában a kibocsátónak minél „fogyaszthatóbb”, rövidebb, világosabb, karakteresebb mondanivalóval kell jelentkeznie ahhoz, hogy elérje a minimális érdeklődést. A korábban csak újságírók által megfogalmazott kritika máskülönben itt is megjelenik: kommentek formájában. Egy szó mint száz, a közösségi média nem jobb vagy rosszabb, csak újabb és nélkülözhetetlenebb eszköze a kommunikációnak – foglalta össze nyilatkozatát Mráz Ágoston Sámuel. Az újságíróknak szerinte egyrészt örülnie kellene, mert a döntéshozók sokkal több információt osztanak meg ezáltal, mint korábban, másrészt meg kell találniuk a kritika és a kérdezés új, alternatív formáit. Kérdésünkre, hogy milyen „új, alternatív formákra” gondol, közölte: ilyen eszköz lehet a politikusok oldalain az újságírók által kommentben megfogalmazott kérdés vagy alternatív információ, valamint egy-egy „újságírófejedelem” saját Facebook-oldalán megosztott és kommentelt politikai vélemény.

Kiemelkedni a digitális zajból

Még a 60 év felettiek 50 százaléka is többször internetezik naponta – konstatálta Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, aki 2019 novemberétől főtanácsadó, társadalmi kapcsolatokért felelős szakreferens is a fővárosi önkormányzatnál. Mára az online és digitális felületek lettek a hír- és eseményfogyasztás legfőbb fórumai, így az üzenet célba juttatásának és továbbosztásának leghatékonyabb módja még inkább az ilyen platformokra helyezett politika. A koronavírus-járvány idején tovább erősödött az online információfogyasztás, így a leginkább magától értetődő dolog lett, hogy nem az alacsony nézettségű közszolgálati televízióban beszél a kormány, hanem „fészbukizálja” bejelentéseit. Ha előbbi lett volna a főfelület, azzal több utómunkára lett volna szükség, mint fordítva. Abból, hogy a járvány alatt a munkaórák helyett az internetezéssel eltöltött órák száma emelkedett, és ez egyébként is információéhes időszak volt, Böcskei Balázs szerint két dolog következett a politikára nézve: könnyebb volt elérni a választókat, követőket találni olyanok körében is, akik nem annyira elkötelezettek az internetes politikai tartalom iránt (lásd Orbán aktivitását, követő- és lájkstratégiáját). Másrészt valószínűleg a hirdetési költségek is emelkedtek, a Facebook ugyanis észleli ezeket a lehetőségeket, „maga is profitéhes platform”. Böcskei Balázs komoly szereptévesztésnek tartja, hogy politikusok felvesznek újságírói szerepeket. Az MSZP esete is megmutatta, hogy az újságírás egy olyan szakma, amelynek szigorú ellenőrzési és forráskezelési szabályai vannak. Ehhez képest elég gyakori, hogy kormánypárti és ellenzéki politikusok Facebook-diskurzusokat vesznek alapul, úgy hivatkoznak kommentekre, posztokra, képekre, mintha azok kontrolláltak lennének. A politikusok azt gondolják, ha „ügyeket” hoznak, azzal kiemelkednek a digitális zajból, láthatóságot teremtenek. Valahol érthető is a „digitális egoképződés” igénye, hiszen nem olyan könnyű a nyilvánosságban látszani. Böcskei Balázs ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy e mögött gyakran elvész a hosszú távú politikai felelősség felmutatása, ami pedig legalább annyira fontos egy választó számára. 

cikkfeltöltő: 
GB