Beer Miklós is bekapcsolódott a romaprogramba, amely Cserdin is próbál segíteni

Két körben eddig 67 település került fel az állam felzárkóztató programjának tervezett 300-as listára, épp most került be a programba a héten tragikus hirtelenséggel elhunyt Bogdán László faluja, Cserdi is.

https://hvg.hu/itthon/20200718_Beer_Miklos_is_elesitheti_a_romaprogramot_Cserdiben_bizonytalansag_johet

Júliustól hivatalosan is bekerült a Máltai Szeretetszolgálat felügyelte, egy éve indult felzárkóztató programjába Beer Miklós alapítványa. A volt váci püspök tavaly augusztusban vonult nyugállományba, de csak egyházi tisztségéről mondott le, az elesettek támogatásáról egy percre sem. Már októberben megalapította a Szent Ferenc Szegényei Alapítványt, a szervezet folytatta a karitatív tevékenységet. Július elsejétől már hivatalosan is a kormányzati program résztvevői lehetnek a nyugalmazott püspök segítői, egy nógrádi faluban vágnak bele a cseppet sem egyszerű feladatba.

Beer Miklós

© Fazekas István

A kormány tavaly Vecsei Miklós szociálpolitikust, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökét bízta meg azzal a feladattal, hogy mutassanak rá arra a 300 településre, ahol szükség van a felzárkóztató programok indítására, és hogy koordinálják az itt megkezdett munkát. A Máltai Szeretetszolgálatnak és munkatársainak már jócskán van ilyen irányú tapasztalata, a Jelenlét programmal már több településen dolgoznak a leszakadó térségekben. A koncepció az, hogy az önkormányzatokkal és helyi civil szervezetekkel együttműködve mérjék fel, és szabják a helyi igényekre a támogatást.

Első körben tavaly harminc településen indult a program, idén áprilisban újabb harminchat került fel a listára, a végső cél, hogy elindulhasson a program azon a háromszáz településen, amelyeken, konszenzusos becslések szerint, szinte a teljes lakosság mindennap a túlélésért küzd. A beharangozott 10 milliárd forintból eddig kétmilliárdot költöttek el, 2021-ig pedig újabb négymilliárd forintot fordíthatnak a programra.

Döccenők: Útravalóul focipálya

A tavalyi elsőkörös szervezeteknél, önkormányzatoknál, nem minden úgy sült el, ahogy kellett volna. „Döcögősen, de beindult” – utalt a kezdeti nehézségekre L. Ritók Nóra. Az általa vezetett berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány tulajdonképpen kakukktojás, hiszen az évtizedek óta a Hajdú-Bihar mélyszegény településein dolgozó civilek nem egyházi szervezetként csatlakoztak a programhoz. Első körben egy egyéves és egy ötéves cselekvési tervet kellett összeállítaniuk, illetve egy helyi diagnózist elkészíteniük, amin persze a szervezet már túl volt, de aktualizálták.

L. Ritók NórA

© Reviczky Zsolt

Szabadon dönthettek arról, hogy mire költik el a településenként biztosított 30 millió forintot, és bár az MLSZ és a Belügyminisztérium finanszírozta rekortán focipályát helyben nem a legszükségesebbek között tartották számon, de meggyőzték őket azzal, hogy sem az alapítványnak, sem a toldi önkormányzatnak nem kerül egy fillérjébe sem. Viszont jól jött az a 16 millió forint, amiből két szociális munkást tudtak foglalkoztatni, és ebből futotta más, dologi jellegű költségek fedezésére is.

„Orvosi műszereket kaptunk, de orvos nincs” – summázza Ricse polgármestere a programhoz való csatlakozás eredményeit. Vécsi István már harminc éve polgármester a szlovák határ menti borsodi faluban, a rendszerváltás után azonnal a térséget kiugróan sújtó munkanélküliséggel kellett szembenéznie. Kihasználva az akkori földszerzési lehetőségeket, a földkiadó bizottságtól sikerült az önkormányzatnak erdős területeket szereznie, több közhasznú munkással művelték az erdőt. A polgármester diófa programmal is kísérletezett, az volt a terv, hogy a viszonylag gyorsan termővé váló fajtával gazdálkodhatnak úgy, hogy az önkormányzati gazdaságon kívüliek is csatlakoznak a lehetőségeik szerint az „diótermeléshez”. Vécsi szerint szigetszerűen nem lehet egy-egy faluba életet lehelni, már régen ki kellett volna dolgozni egy-egy térségre vonatkozóan a gazdasági arculatot, mert csak együttműködve lehetne versenyképes programokat elindítani.

Ne várjunk csodát pár év alatt

Az állami programot koordináló Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egy, a HVG-nek egy hónappal ezelőtt adott interjújában azt mondta, abban bízik, hogy öt év múlva már olyan eredményeket tudnak elérni, amelyeken nem lehet vitatkozni. „Nagy a kísértés, hogy az ember egyszerű, univerzális megoldásokat keressen, de a mi missziónk az, hogy minden településen az ott érvényes megoldást találjuk meg. Egyedi lépéseket teszünk, mintha 67 táblán játszanánk szimultán sakkpartit. A fókuszban a születés és az azt követő ezer nap van. Például a 60-as égőt a lámpába, a 18 fokot és a kicsit színesebb világot minden megszületett és születendő gyereknek meg kell kapnia, függetlenül attól, hogy a szülei akarnak-e dolgozni, alkoholisták-e” – próbálta érzékeltetni a feladat érzékeny bonyolultságát a programokért felelős biztos, Vecsei Miklós.

Vecsei Miklós

© Reviczky Zsolt

Bár az imént éppen olyan példákat is hoztunk, amelyekből kiderül, hogy az állami jelenlét ott, ahol már évtizedek óta tesznek erőfeszítéseket a mélyszegénység, a munkanélküliség felszámolásáért, nem minden ízében váltott ki maradéktalan elismerést, azért a koordináló Máltai Szeretetszolgálat sorolta megkeresésünkre az egyéves munka eredményeit is. Nyírmihálydiban a Jelenlét ponton egy sófallal ellátott speciális, úgynevezett szenzoros gyermekfejlesztő szobát alakítottak ki, ahol többek között mozgáskottás eszközök segítségével foglalkoznak a gyermekekkel, elősegítve ezzel mozgásfejlődésüket és iskolaérettségüket.

Tarnabodon a Kiskert programba bekapcsolódó családok kertjeinek és a leendő közösségi kertek megművelésére többfunkciós traktort vásároltak. Rohodon pedig fejlesztő foglalkozásokra alkalmas gyermek közösségi teret alakítottak ki. A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet idején számos településen, köztük Tiszabőn is, az iskolai feladatokat papíron kinyomtatva juttatták el a gyermekeknek. Vizsolyban, Boldogkőújfalun, Toldon tabletek vásárlásával segítették az online tanulást, minden településen fertőtlenítő szerrel, védőeszközökkel segítették a családokat.

A kormányzati felzárkóztató programban a tavaly beharangozott 10 milliárd forint felét költhetik el a jövő év végéig. A programfelelős szervezet részleteket is elárult: az első, a települési programok alapműködését biztosító szakasz nemrégiben zárult, az erre biztosított támogatás volt egymilliárd forint. A program vegyes programelemeit biztosító - Gyermekszemészeti szűrési modellprogram megvalósítása, közfürdők és közmosodák kialakítása, működtetése, lakhatási körülmények javítása, telep-rehabilitáció - szakasza az év végéig tart, ennek a költségkerete is egymilliárd forint. A következő településcsoport bekapcsolódásával, a jövő év decemberéig, újabb 4 milliárd forintos támogatásról jelent meg kormányhatározat.

Beer Miklós alapítványa saját forrást is felhasznál a kormányzati 30 millió forintos támogatás mellett (településenként ennyi jut a központi forrásból). Az első lépéseket már megtették, két alkalmazottal az alapítvány kuratóriumi tagjának koordinálásával dolgoznak Ságújfalun. Itt a lakosság negyven százaléka roma származású, a legtöbben dolgoznak, így elsődlegesen a gyermekek oktatásával fognak foglalkozni. Beer Miklós azt is elmondta, hogy ügyvéd és építész is felajánlotta segítségét, ki-ki a maga szakterületén nyújtana támogatást.

Mi lesz veled, Cserdi?

A listára most került fel Cserdi is, a roma többségű baranyai falu polgármestere a hét elején halt meg. Bogdán László tragikus halála miatt azt nem sikerült megtudnunk, hogyan fog bekapcsolódni a kormányzati program a polgármester falujában már megkezdett munkába. Lakatos Béla volt ácsi polgármester, aki többedmagával éppen augusztusban indította volna el a „C1” mozgalmat, amely Bogdán László „Csak egy cigány” üzenetét vitte volna tovább, úgy gondolja, hogy nem szabad magára hagyni a falut. A helyi zöldségtároló és csomagoló pár héten belül elkészül, de azt többen is megerősítették, hogy a beruházás és a kapacitás kihasználása körül is gondok voltak. Lakatos szerint ha valóban gondok vannak ezzel, ebben sem szabad elengedni Cserdi kezét.

Bogdán László

© MTI / Balogh Zoltán

A Bogdánnal közösen tervezett mozgalom egy kicsit a kormányzati programhoz hasonlít abban, hogy helyben dolgoznának ki olyan programokat, amelyekkel munkához juttatták volna a mélyszegénységben élőket, majd a működő példákat adoptálták volna más településeken is. A kezdeményezés arca lett volna Bogdán László, aki posztot ugyan nem töltött volna be ebben, de aktív szerepet vállalt. Most bizonytalanná vált ennek a mozgalomnak a sorsa is, ahogy az is fontos kérdés, hogy Cserdiben ki viszi tovább azt a szellemet, amit Bogdán varázsolt oda.

cikkfeltöltő: 
GB