Az emberi jogok és Trump – Konferencia a Corvinus egyetemen

Budapest, 2016. december 11. vasárnap (MSZF)

Donald Trump elnöksége igen nagy veszélyt jelent az emberi jogokra nézve – mondta Simai Mihály akadémikus az ENSZ emberjogi főbiztosának szavait idézve azon a konferencián, amelyet a Magyar ENSZ Társaság rendezett a Corvinus egyetemen az Emberi Jogok Napja alkalmából.

     A Magyar Szociális Fórum beszámolója szerint Simai Mihály fölelevenítette személyes találkozóját Trumppal, melyen az Egyesült Államok most megválasztott elnöke a világszervezetnek tulajdonította a globalizációt. Későbbi nyilatkozataiban Trump úgy vélekedett, hogy „sokkal jobban fel tudná építeni az ENSZ-et, mint amilyen most”, s hogy „a világnak nincs többé szüksége nemzetközi szervezetekre” – idézte őt Simai. A magyar akadémikus szerint Amerika megválasztott új elnöke negatívan viszonyul a klíma-egyezményhez. Az előadó ezt többek között annak tulajdonította, hogy Trump megválasztásában nagy szerepet játszott az amerikai energiaipari lobby és a szénbányászat. Egyelőre nem tudni, mit fog tenni Trump a 11 millió amerikai bevándorlóval: deportálni akar-e több millió embert, és újabb falat épít-e, vagy eláll a tervétől. A migráns-jogok Egyesült Államokbeli alakulása ki fog hatni az egész emberjogi problematikára – mondta.

    Simai szerint az Egyesült Államok történetének legmilitarizáltabb kormánya van születőben. Bizonyíték rá az amerikai hadseregben Mad Dog (veszett kutya) néven emlegetett James Mattis tengerészgyalogos vezérezredes kinevezése a védelmi minisztérium élére. Trump meghirdette az amerikai hadsereg átfogó modernizálását is. Az új adminisztrációba kinevezett személyek politikai beállítottsága ellentmond Trump Oroszországgal szemben az elnökválasztási kampány idején tanúsított békülékeny hangvételének – mondta.

    Simai Mihály „rendkívül bonyolultnak” nevezte a körvonalazódó világképet, úgy vélte, hogy nem csak az emberi jogok fognak háttérbe szorulni, hanem kérdésessé válhat az ENSZ Alapokmánya maga. Véleményeket idézett, miszerint Amerika új elnöke nem fogja kitölteni mandátumának négy évét, ha valóban végrehajtja, amit mondott.

Komanovics Adrienne docens „Az emberi jogok az Európai Unióban 2016-ban” c. előadásában rámutatott arra, hogy az integráció jogrendje kevésbé védi az emberi jogokat, mint a nemzetállamok jogrendje védte. Mivel az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami joggal szemben, az emberi jogok védelme meggyengült. „Az Unió kivonta magát az emberi jogi kényszer alól” – hangzott el. Az Európai Bíróság kimondta, hogy az EU ebben a formában nem csatlakozhat az Európai Emberi Jogok 1954. évi Egyezményéhez sem.

     Lamm Vanda akadémikus elmondta, hogy az emberi jogok törvénye az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát foglalja magában. Egész háló jött létre a gyarmatosítás felszámolásától, az önrendelkezésen át a fogyatékosok, az eltűntek, a migránsok, a gyermekek, a nők jogaiig bezárólag, a faji megkülönböztetés, a kínzás, stb. ellen. Kiemelte az egyéni panasz lehetőségét. Az emberi jogok magyarországi állapotáról szólva megjegyezte, hogy a kormány döntésére Magyarország december 6-án kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből. Lamm Vanda nem tartotta kizártnak, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben eljárás indulhat szabálysértés és/vagy értékek megsértése címen a lisszaboni szerződés 7. cikke alapján.+++

 

Kiadta: MFSZ SZK

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.
Több forrásból megerősített információnk szerint Karácsony Gergely azt tervezi, hogy egy esetleges előválasztási, majd választási győzelem esetén ciklust felezne Márki-Zay Péterrel – vagyis két évig Márki-Zay, két évig Karácsony irányítaná a kormányt. Ez lehet visszalépésének (egyik) feltétele, de arról nem tudunk, hogy Márki-Zay Péternek mi az álláspontja az ötletről.
2021.október 8.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjét megkérdezte az ATV Híradója az OEVB döntése kapcsán, miszerint nem szerepelhet a szavazólapon az ő és Karácsony Gergely neve egy sorban az előválasztás második fordulójában.
2021.október 6.