Atlanti provokáció

LeMonde diplomatique hírlevele

Kategória: 2016 augusztus

Írta: SERGE HALIMI

otan 600x300Lehetséges-e, hogy az Európai Unió NATO tagországainak vezetői egyszerűen követni akarnák José Manuel Barrosot, aki az Európai Unió elnöki posztja után átállt és Goldman Sachs lobbista lett? Kihasználták volna az Észak-Atlanti Szövetség Szervezete (NATO) csúcstalálkozóját, hogy előkészítsék a karrierváltást az amerikai fegyvergyárak tanácsadói posztjára? Nem, ez túl abszurdnak hangzik… legalábbis reméljük, hogy nem… Bár a feltételezés alig ijesztőbb, mint a júliusi varsói találkozón hozott döntés: egy új négyezer fős mozgó egységet vettnek be, vagy Lengyelországban, vagy az egyik balti országban. Lőtávolságra Szentpétervártól, az orosz flotta balti tengeri központjától.

Már most elképzelhetjük az orosz vezetők felháborodását, amikor a NATO, az a hidegháború korszakából örökölt szervezet, amely a Szovjetunió[1] eltűnésével szintén megérdemelte volna, hogy eltűnjön, épp ott tartja az ülését, ahol a Szovjetunió vezetésével 1955 májusában aláírták a Varsói Szerződést. És hát az sem segít feloldani a hangulatot, hogy Curtis Scaparrotti amerikai tábornok az európai NATO erők új vezetője bejelentette:„a parancsnoki felépítésnek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy az átmenet a béke, a provokáció és a nyílt ütközés között természetes módon[2]” jöjjön létre. Még hogy provokáció? Mikor az ukrán elnököt, Petro Porosenkót, akinek az országa hadüzenet nélküli háborúban áll Oroszországgal, képesek voltak meghívni a lengyel fővárosba, miközben országa nem is tagja a NATO-nak?

Ott pedig hallhatta, amint az amerikai elnök újra bejelentette: „egyértelműen támogatjuk az ukrán erőfeszítéseket, hogy megvédjék országuk szuverenitását és területi épségét az orosz agresszióval szemben”. Fordítás: a nyugati országok Moszkva ellenes szankcióit fenn fogjuk tartani „mindaddig, amíg Oroszország nem teljesíti tökéletesen a Minszki megállapodásból ráeső feladatokat[3]”. Washington és szövetségesei továbbra is egységesen kifelejtik Ukrajna lépéseinek szerepét a Krím félsziget annektálásában, és a minszki megállapodás be-nem-tartásában is.

Miért kell fenntartani a feszültséget Európa országai és Oroszország között? Washington számára ez lehetővé teszi, hogy megelőzze az régió országai közötti közeledést. A „Brexit” után pedig biztosítja, hogy leghűségesebb szövetségese, az Egyesült Királyság továbbra is szorosan kötődjön katonailag az öreg kontinenshez. Berlin, ahol épp most növelték meg a katonai költségvetést, a maga részéről úgy ítéli meg, hogy „ha nem történik komoly változás, akkor Oroszország az előre látható jövőben komolyan veszélyeztetni fogja kontinensünk biztonságát[4]”. Ez a megállapítás mondjuk a NATO-ra is érvényes…

Az atlanti szövetség dob pergését túlharsogták azonban egyéb zajok. Barack Obamának le kellett rövidítenie európai útját, mert Dallasban rendőröket lőttek le. François Hollande pedig alig néhány órával a nizzai öldöklés előtt fodrásza béréről értekezett a Július 14-dike alkalmával tartott beszédében, meg sem említve a varsói csúcstalálkozót, amelyben Franciaország vállalta, hogy az Oroszország határaihoz tartó csapatfelvonulásban ő is részt vesz.  

Fordította: Morva Judit

 

[1] Régis Debray: La France doit quitter l’OTAN , [Nyílt levél Hubert Védrine volt külügyminiszternek: Franciaország hagyja el a NATO-t], Le Monde diplomatique, 2013. március, a magyar kiadásban 2013. június http://www.magyardiplo.hu/index.php/component/content/article?id=1201

[2] Idézi a The Wall Street Journal, New York, 2016. július 11.

[3] A Minszki Megállapodás célja, hogy véget vessen a kelet ukrajnai konfliktusnak - lásd Igor Delanoë: L’Ukraine entre guerre et paix , Le Monde diplomatique, 2015. március

[4] A német hadvédelem fehér könyve, idézi a Le Figaro, Párizs, 2016. július 14.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.