Akár 2023-ra is kitolható a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazás

Orbán Viktor „gyermekvédelmi” voksolását viszont szinte lehetetlen megállítani.

https://nepszava.hu/3128723_akar-2023-ra-is-kitolhato-a-karacsony-gergel...

Bár a kormány és főpolgármesterrel egy napon nyújtotta be népszavazási kérdéseit a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a két voksolás lebonyolítása között akár egy év is eltelhet. A játszma már a népszavazási kérdések hitelesítésénél elkezdődött: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az első adandó alkalommal hitelesítette a kormány egy héttel korábban –  július 21-én – benyújtott, általuk gyermekvédelminek, az ellenzék által homofóbnak nevezett országos népszavazási kezdeményezésének öt kérdését. Karácsony Gergely beadványait viszont nem is tárgyalta. A Népszavának küldött magyarázat szerint azért nem, mivel a „mezei” választó által benyújtott kérdéseket formai vizsgálatnak kell alávetni, míg a kormány által benyújtottat nem. Így utóbbi még belefért az NVB ülése előtti 5 napos „döntés-előkészítő” határidőbe, a főpolgármesteri kérdések azonban hiába mentek át a vizsgán, már éppen kicsúsztak belőle, így nem vehették napirendre. A törvény szerint a bizottságnak 60 napon kell döntenie a kérdések hitelesítéséről. Ha egészen a határidőig húzzák a döntéshozatalt, akkor csak szeptember 17-én határoznak az ellenzéki pártok által javasolt öt kérdésről. A Népszava ülés napját firtató új kérdésére a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a lapunknak korábban küldött válaszát ismételte meg. Ebből pedig arra lehet következtetni: nem valószínű, hogy még augusztusban döntenek az ügyben. Extrém esetben akár 2023 elejéig-tavaszáig is elhúzhatják a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazás lebonyolítását – ismerteti a törvényi határidők alapján végzett számításait László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

Az elemző szerint az ellenzék nem sok mindent tehet a kormány által javasolt voksolás akadályozása, illetve a saját népszavazási kezdeményezésének felgyorsítása érdekében.

Az állami gépezet az előbbi esetben vélhetőleg olajozottan működik majd, míg utóbbinál minden lehetséges ponton jó időre elakadhat. – Az ellenzék csupán két ponton avatkozhat be a történésekbe – magyarázza László Róbert. – Az egyik, hogy jogorvoslati kérelmet nyújthat be a NVB július 30-i határozata ellen. A Kúriának 90 napon belül kell döntenie a kormány gyermekvédelmi tárgyúnak mondott kérdéseinek hitelesítéséről. László Róbert szerint aligha töltik ki a rendelkezésükre álló időt, várhatóan a lehető legkorábbi időpontban megszületik a kérdések egy részét vagy mindegyiket továbbengedő döntés. Gyorsan pörögnek majd az országgyűlési kerekek is és Áder János köztársasági elnök sem fogja az időt húzni szerinte. Az ellenzéki kezdeményezésű kérdéseknél viszont ezzel ellentétben lomha dinamika várható. A másik lehetőség, amivel élhet az ellenzék, hogy egy ponton megpróbálhatja felgyorsítani az ügymenetet: azaz a lehető legrövidebb idő – a rendelkezésükre álló 120 helyett 20-30 nap – alatt összegyűjtik a szükséges aláírásokat. Minden másban csak külső szemlélői lehetnek a folyamatoknak. László Róbert szerint kizárt, hogy a kormány kérdéseivel együtt kerüljenek a választók elé az ellenzék kérdései és arra is csak halvány esélyt lát, hogy, még a választások előtt megtartják a voksolást a Karácsony-féle kérdésekről. A népszavazásokra vonatkozó határidőkről és jogorvoslati lehetőségekről a Nemzeti Választási Irodát is megkérdeztük. Mint írták, a népszavazási törvény részben eltérő eljárásrendet határoz meg a választópolgárok, illetve a kormány kezdeményezésére. Az egyik alapvető különbség a már említett előzetes formai vizsgálat, amelyben a benyújtó és támogatóinak ellenőrzése mellett a kérdéseket is tüzetesen megvizsgálják. (Karácsony kérdései átmentek ezen a vizsgán.) A kormány által benyújtott kérdések esetében erre nincs módja az NVI elnökének. A kérdések hitelesítésére vonatkozó NVB-döntést követően 15 napon belül lehet felülvizsgálatot kérni, amelyet 5 napon belül kell megküldeni a Kúriának, amelynek 90 napja van a döntéshozatalra. A másik nagy különbség a két fajta kezdeményezés között: az aláírásgyűjtés. Választói kezdeményezés esetén legalább 100 ezer támogató aláírásra van szükség ahhoz, hogy a Parlament egyáltalán mérlegelje a kezdeményezést, 200 ezer aláírás esetén viszont kötelező elrendelnie. Az NVI-nek viszont itt is van 60 napja az ellenőrzésre, az NVB-nek 5 napja a határozathozatalra, a Kúriának újabb megtámadás esetén szintén 5 napja a bírálatra. A kormány által kezdeményezett országos népszavazás esetében nincs szükség aláírásgyűjtésre és hitelesítésre, amely – mint látjuk – komoly időelőnyt jelent. A hitelesített kérdésekről az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, de itt is van egy jogorvoslati kör, ami 45 nap késlekedést jelenthet. Ha ezen is túljut a kezdeményezés, akkor a köztársasági elnök 15 napig válogathat a szavazásra alkalmas napok között. A népszavazás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az azt követő 70. és 90. nap közzé eső vasárnapra essen. Ha az államfő történetesen más kérdésben már korábban kiírt egy népszavazást, akkor az azt megelőző 50 napban nem lehet egy újabb referendumot kiírni. Ráadásul népszavazás nem eshet országgyűlési, önkormányzati vagy uniós választások napjára, sőt az azt megelőző és követő 41 napon belülre sem. De a választást követő 131-dik napnál tovább nem tolható. Az viszont lehetséges, hogy a köztársasági elnök több kérdés esetén is ugyanarra a napra tűzze a népszavazást. Az NVI arra is felhívta a figyelmünket, hogy a Karácsony Gergely által benyújtott kérdések mellett azóta több más kezdeményezést is benyújtottak. (Az NVI honlapján augusztus 5-én már 26 kezdeményezés szerepelt.) Mindezek együttes eredőjeként elég kevés az esély arra, hogy a Karácsony által szorgalmazott ügyekben, így a Fudan Egyetemről, az autópályák koncesszióba való átjátszásáról, vagy az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról még a választások előtt szavazzunk. A 60 év felettiek ingyenes Covid-tesztelésére vonatkozó kérdés pedig addigra okafogyottá válik.

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Árnyékkormány létrehozását fontolgatja Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, az előválasztás győztese.
2021.október 21.
Furcsa, hogy az M1 többször forgatott az ellenzéki politikusról a napokban, híradójukat mégis régebbi fotókkal, Facebook-képekkel illusztrálták.
2021.október 19.
A miniszterelnök-jelölt csütörtökön a Nyugati téren arról beszélt, mióta Hódmezővásárhelyen polgármester lett, azóta egyik csoda követi a másikat, most pedig arra is lehetőség nyílt, hogy vezetésével Magyarország maga mögött hagyhassa az elmúlt évek „átkát” és megosztottságát.
2021.október 15.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
A második forduló első három napján 260 ezren mentek el választani Dobrev Klára és Marki-Zay Péter között, a negyedük nem szavazott az első körben. Szerda este az RTL Klubon vitázik a két ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelölt.
2021.október 13.
Két eltérő stratégia feszül egymásnak az előválasztás második fordulójában. Dobrev Klára a Karácsony-árvákra tette a tétjeit, Márki-Zay Péter a szavazókat próbálja újraosztani.
2021.október 12.
A milliárdos vállalkozó, Bige László azt mondta a Klubrádiónak, nincs más választása. Kész bármilyen segítséget megadni az ellenzéknek, legyen akárki is majd a jelöltjük a jövő évi választáson. Ilyen szintű top milliárdos eddig nem állt ki ennyire nyíltan az ellenzék mellett.
2021.október 11.
Elérhetővé váltak a szavazópontok az előválasztás honlapján.
2021.október 10.