5+1 béna húzás, ami elcseszte a budapestiek e-jegyét

https://index.hu/belfold/2018/12/05/ot_bena_huzas_ami_elcseszte_a_budape...

hogy mukodik-cover.gif

Ahogy városházi vezetők fogalmaztak az e-jeggyel kapcsolatban, „ez egy elcseszett szerződés”. De hogy sikerült ezt összehozni?

2014 őszén kötötte meg a BKK és a német Scheidt&Bachmann cég a budapesti közlekedési elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó mintegy 14 milliárd forintos szerződést. Az online fizetést, bankkártyás utazást, teljesen digitális jegyváltást és ellenőrzést lehetővé tevő rendszernek 2017-re kellett volna elkészülnie. A projektre baljós árnyékot vetett, hogy a főváros és a BKV már 2006 óta próbálkozott az elavult papír alapú jegyrendszer lecserélésével, de addig az sehogy sem jött össze. Kedvező volt viszont, hogy a nyertes Scheidt&Bachmannak és konzorciumi társának, az Octopusnak külön-külön jó referenciáik voltak az ilyen rendszerek hardvereinek és szoftvereinek kiépítésében.

Eltelt négy év. Ezalatt olyan kevés történt, hogy Tarlós István főpolgármester is megelégelte: egy többfős bizottságot állított össze, hogy lehetne sínre tenni a projektet. A bizottság végül arra jutott, hogy nem lehet, a BKK szerződést bontott a Scheidt&Bachmann-nal. De hogy jutottunk ide?

0. Az „elcseszett szerződés”

Az elmúlt években többször is előjött különböző fórumokon, hogy a 2014-ben (Vitézy Dávid által) megkötött szerződés eleve nem volt jó. Legutóbb pont egy hónapja, november elején a városháza szakbizottsági ülésén amikor az ülést vezető Kovács Péter azt mondta a hvg.hu helyszíni tudósítása szerint, hogy „ez egy elcseszett szerződés”, Dabóczi Kálmán (akkor még hivatalban levő BKK-vezér) pedig annyit mondott rá, hogy nem ismételné meg ezeket a szavakat, de tartalmilag egyetért vele. (Az ülés interneten elérhető jegyzőkönyve érthetetlen módon nem tartalmazza Dabóczi meghallgatásának szövegét.) 

Vitézy Dávid közösségi oldalán reagált a eredeti szerződést bíráló hangokra. Eszerint a szerződés megkötésére hosszú évek munkája és egy nyílt, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felügyeletével zajló nemzetközi tender, majd az azt követő szigorú, mindenre kiterjedő városházi és EBRD-s jóváhagyási folyamat után került sor a Városházán.

"A kiválasztott német-hongkongi konzorcium a legalacsonyabb árat adta a 4 előminősített induló közül, és jelentős referenciákkal bírt, a szoftveres feladatokat többek közt a hongkongi metró elektronikus jegyrendszerét is fejlesztő cég vállalta - azt állítani, hogy tapasztalatlan vállalkozóra bíztuk a feladatot, aki soha hasonlót sem csinált, egész egyszerűen hazugság. Ugyanígy valótlan az az állítás, hogy az eredeti szerződés szerint a vállalkozó egy nem működő rendszerért vagy csak az elvárások részleges teljesítéséért (pl. csak a hardverek, kapuk, jegykezelők szállításáért) is kaphatott volna pénzt, ilyet nyilvánvalóan nem írtam volna alá", írta a volt BKK-igazgató a közösségi oldalán. 

1. Lefejezett BKK, lecserélt szakemberi gárda.

A szerződés 2014 őszi aláírása után két hónappal Vitézyt a főváros elbocsájtotta a BKK éléről, és Dabóczi Kálmánt nevezte ki új vezérigazgatónak. Már eleve ez egy törést jelenthetett volna a projektben, de Vitézy szerint súlyosbította a helyzetet, hogy

Dabóczi eltávolította a projekt vezetőjét, majd távozott a teljes, banki és informatikai hátterű, a jegyrendszer bevezetésén és előkészítésén addig dolgozó profi csapat a BKK-ból.

Az azóta belépett projektvezetők és utódaik, sőt, azok utódai is távoztak már azóta. Azaz a projektet folyamatosan dobálták egymásnak a középvezetők, mint a forró krumplit.

Tarlós István főpolgármester (k) egy újfajta jegyet mutat, mellette Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a felújított Széll Kálmán tér és a budai fonódó villamoshálózat hivatalos átadásán a BKK Széll Kálmán téri irodájában 2016. június 17-én.Tarlós István főpolgármester (k) egy újfajta jegyet mutat, mellette Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a felújított Széll Kálmán tér és a budai fonódó villamoshálózat hivatalos átadásán a BKK Széll Kálmán téri irodájában 2016. június 17-én.

Fotó: Bruzák Noémi

2. Az e-személyi bezavar

2016 januárjától törvény szólt arról, hogy bevezetik az elektronikus személyi igazolvány (eSZIG) használatát a közösségi közlekedésben, valamint a személyszállításról szóló törvény is módosult: bevezették a közlekedési kártyákat. Ezeket a jogszabály szerint a BKK e-jegy rendszernek is kezelnie kellett tudni. Az eredeti 2014-es szerződés ezeket a változásokat nem tartalmazta, ezért át kellett az egész megállapodást tervezni. 

3. Szerződésmódosítás

Nem lendítette elő a projekt haladását, hogy másfél évig dolgoztak az új feltételek beépítésén. Végül csak 2017 nyarán hagyta jóvá a fővárosi közgyűlés, hogy a BKK módosítsa a vállalkozói szerződést. A jóváhagyott módosítás szerint az általános tartalék terhére megemelték a szállítói szerződés értékét 44,4 millió euróról 59 millió euróra, azaz 13,8 milliárd forintról 18,4 milliárd forintra (közgyűlési előterjesztés, V/E pont).

4. Időeltolódás, veronai buszbaleset

A szerződési engedmények ellenére 2017-től se lendült neki a munka. Dabóczi egy hónapja, a fentebb már említett bizottsági ülésen segítséget kért Tarlóstól, és azt mondta, az is nehezítette az előrehaladást, hogy az egyik beszállító ázsiai (az Octopus), és az időeltolódás miatt nehezen mentek a tárgyalások. Kiderült, a veronai buszbaleset utáni jogalkotás is módosítja az elektronikus jegyrendszer hátterét, hogy pontosan hogyan, azt a vezérigazgató nem fejtette ki. Dabóczi akkor még úgy vélte, hogy a szerződés teljes felbontása többéves jogvitával járna, és „ez komoly törést okozhatna”.

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2016. augusztus 31-én. Mögötte Tarlós István főpolgármester.Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2016. augusztus 31-én. Mögötte Tarlós István főpolgármester.

Fotó: Illyés Tibor

Végre Tarlós is megelégelte a bizonytalankodást:

Most alakítottam egy háromfős szakmai bizottságot, ha úgy tetszik, a BKK fölé. November 15-ig kapott az általam felkért csapat és a BKK vezetése határidőt, hogy olyan megoldást tegyenek le elém, ami nem szóbeli ígéret, hanem aláírt megegyezés. Mert ha nem, akkor sajnos kénytelen leszek drasztikusabb lépést tenni munkáltatói értelemben.

– nyilatkozta lapunknak októberben.

A szakmai bizottság tagja volt Szegvári Péter, Tarlós főtanácsadója, a BKK igazgatótanácsának elnöke, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes. Mivel a grémiumnak és Dabóczinak nem sikerült megoldást találniuk, Dabóczit Tarlós kirúgta, Szeneczeyt pedig lefokozta (de hogy miért éppen őt, azt nem tudni).

5. A le nem hívott bankgarancia

A kivitelező Scheidt&Bachmann és a BKK közötti szerződést végül ezért mondta fel a BKK, mert a kivitelező nem hosszabbította meg a jóteljesítési bankgaranciát. Ez azért nagyon furcsa, mert a kétmilliárdos garanciát a BKK lehívhatta volna a nyár végi lejárat előtt, arra hivatkozva, hogy nem halad a projekt. De a BKK nem hívta le a garanciát, így most elesett kétmilliárd forinttól.

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettest szerda sajtótájékoztatóján kérdeztük arról, nem tartja-e hibának, hogy a BKK nem hívta le a bankgaranciát időben, ami aztán ahhoz vezetett, hogy a kivitelező nem hosszabbította meg az időtartamát, ezért az egész szerződést fel kellett mondani.

Bagdy szerint a BKK ígéretet kapott a Scheidt&Bachmanntól arra, hogy a bankgaranciát meghosszabbítják, és a BKK a partneri bizalmat rombolta volna, ha lehívja a pénzt. Azt a példát hozta fel, hogy egy házépítésnél is adunk haladékot a kivitelezőnek, ha megígéri, hogy a következő héten befejezi a munkát. Ez az érvelés tekinthető meg itt:

videó a cikkben

Van azonban olyan vélemény is, miszerint az állam pénzét bizalmi alapra helyezni és pénzügyi biztosítékokat szubjektív alapon elengedni nem túl szerencsés egy önkormányzati cégnek.

A szerdai sajtótájékoztatón Bagdy Gábor megnyugtatta az újságírókat, és rajtuk keresztül a közvéleményt, hogy a szerződés felmondásával a fővárost nem érte kár, minden kifizetett forint mögött valódi teljesítés van. Arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy valójában hány forintot fizetett ki a BKK eddig a kivitelező cégnek, mondván most összegzik ezeket. Arra sem tudott választ adni, hogy egyáltalán milyen hardvereket és szoftvereket szállított le a kivitelező ezért a meg nem nevezett összegért.

 

KAPCSOLÓDÓ

További egy évet kell várni a budapesti e-jegyre

További egy évet kell várni a budapesti e-jegyre

A BKK fél éve rázatja az új „lyukasztókat”, és még működnek. Az elektronikus jegyrendszer tesztkészülékei az időjárást is jól bírják a buszban, igaz, érvényesíteni nem lehet velük. A rendszer 13 évet csúszik.

Ha Bagdy Gábor nem is tudta megmondani a választ, az Index ezt már részben megtudta májusban a BKK-tól. A cég akkor azt közölte, hogy addig összesen 

5,3 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTTEK 

rendszertervekre, georedundáns szerverközpontokra, a tesztelési és oktatási környezetre, valamint back office rendszerekre, szoftverekre. Fizettek emellett az MT60 kézi ellenőrző készülék és az azokhoz kapcsolódó szoftvert leszállításáért is. Idén még további 9,7 milliárd Ft elköltését tervezte a BKK, de hogy ebből mennyi pénz ment el pontosan, nem tudni.

A jövő:

"A projekt nem dőlt meg. Óvatos vagyok a határidőkkel, de úgy gondolom 2020-ra meglesz" - mondta Tarlós István Budapest főpolgármestere az ECHO TV-ben pénteken az e-jegyrendszerrel kapcsolatban. Elmondta, pénteken megbeszélését folytatott Pintér Sándor belügyminiszterrel, és megbeszélték, hogy a BKK projektje a Volán, illetve a MÁV országos e-jegyrendszer-projektjére fog rákapcsolódni, írtuk néhány napja. Ennél többet a szerdai sajtótájékoztatón sem lehetett megtudni.

(Borítókép: BKK / Index)

cikkfeltöltő: 
GB