1916 - a régi világ és a régi Magyarország utolsó éve?

Kedves Barátunk!

 

A Politikatörténeti Intézet Hadszíntér és hátország című projektje keretében

2016. október 5-én (szerdán) 9 órakor

1916 - a régi világ és a régi Magyarország utolsó éve?

címmel tudományos konferenciát rendez. 

 

Részvételi szándékát, kérjük, az info@phistory.hu email címen vagy a 06-1-301-4920-as telefonszámon jelezze. Köszönjük!

 

 

1916 - a régi világ és a régi Magyarország utolsó éve?
 

1916-ban, a világháború második teljes évében kiemelkedő történelmi alakok gyászjelentéseivel volt tele a napi sajtó. Görgey Artúr, a szabadságharc hadseregének fővezére, Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védője, és maga az uralkodó, Ferenc József császár és király is távozott az élők sorából. Valamiképp mindannyian megtestesítették nem csak az 1848-ban született Magyarországot, hanem a korszak - igaz a századfordulón már egyre több irányból kikezdett - liberális szellemét is.

Az első világháború maga is jelentős változást hozott a “boldog békeidők” politikai, gazdasági, társadalmi viszonyaihoz képest. A társadalom mozgósítása, a női és férfiszerepek változása, a gazdasági ágazatok jelentőségének eltolódása, az állami újraelosztás és beavatkozás iránti igény, a kultúra nemzetközi világát hirtelen felszabdaló nacionalista indulatok, a radikalizálódó nacionalizmus - hogy csak néhányat említsünk ezek közül. A 19. század végének stabil és kiszámítható világa tehát már igen csak omladozott a háborús erőfeszítés nyomán. Mindazonáltal a következő évben kezdődő forradalmi hullámhoz képest 1916 olyan kiindulópontot kínál, ahonnan a régi világ és az új egyszerre belátható.

A konferencia célja annak bemutatása, honnan hová jutott Magyarország/a világ 1916 végére. Milyen állapotban várta a háború utolsó két évét, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie közigazgatásának, gazdaságának, oktatás- és egészségügyének, a szociálpolitikának, vagyis a társadalomnak és az államnak? Milyen szerepe volt ebben a háborúnak, és mennyiben tekinthető mindez a következő évek forradalmai és összeomlásai szerves előzményének?

 

PROGRAM

Délelőtt, 9:00

Megnyitó

 

1. PANEL

Egy világrend végnapjai

Tomka Béla: Az európai társadalom átalakulása 1880–1914

Egry Gábor: Háborús nacionalizmusok és versengő imperializmusok

Rigó Máté: Gazdasági háború és prosperitás? 1916 mint fordulópont az első világháború gazdaságtörténetében

Kérdések, vita

 

2. PANEL

Új háború a régi világban

Gyáni Gábor: Augusztus és október között félúton

Balázs Eszter: A magyar értelmiség és az 1916-os erdélyi román betörés

Erős Ferenc: Kínzás vagy gyógyítás? Háborús neurotikusok elektrosokk-kezelése az első világháborúban

Vita

 

Ebédszünet

 

Délután, 13:30

3. PANEL

Változások a hátországban I. – Átalakuló közösségek

Kovács M. Mária: Antiszemitizmus a háború éveiben

Pollmann Ferenc: Egy nagyhatalom nagy hadserege a Nagy Háborúban: Az osztrák–magyar hadsereg változása 1914-től az őszirózsás forradalomig

Paksy Zoltán: Hadifogolytáborokból internálótáborok. A traumák nyomán átalakuló Magyarország új intézményei

Vita

 

4. PANEL

Változások a hátországban II. – Szociálpolitikai problémák

Kótyuk Erzsébet: A hadszínterek hátországa. A polgári lakosság küzdelmei a nagy háború idején

Zalai Katalin: Női szerepek változása. Női érdekképviseletek és a női jogok kérdése a munkásnők szemszögéből

Umbrai Laura: Mit evett Budapest? – A közélelmezés problémaköre a hátország fővárosában

Vita, zárszó

 

Helyszín: Politikatörténeti Intézet (1054 Bp., Alkotmány u. 2.)

Az esemény a facebook-on: https://www.facebook.com/events/2114917015399430/

 

 

EMLÉKEZTETŐ

A női szerepek változásai az első világháború alatt

 

2016. szeptember 28-án folytatjuk A múzsákat lelövik, ugye? című első világháborús beszélgetés-sorozatunkat, amelyben a háború gazdasági és társadalmi hatásaival foglalkozunk. Vendégeink: Géra Eleonóra egyetemi docens (ELTE-BTK) és Zalai Katalin, nyugalmazott levéltárigazgató (PIL).

A rendezvényről és témájáról bővebben itt olvashat...