„Mocskos nácik!” – köszöntötték az antifasiszták a becsületnapos vonulókat

https://nepszava.hu/3024899_mocskos-nacik--koszontottek-az-antifasisztak...

A rendőrség megtiltotta, hogy a szélsőjobboldal a Kapisztrán téren emlékezzen meg az úgynevezett becsület napjáról. A rendezvényt végül a Városmajorban tartották meg.

„Még az emlékét is el kell törölni. Gyávaság és aljasság! Ez nem hősi életszemlélet, hanem legfeljebb skorpió-életszemlélet, de még ezek is tiltakoznának az ellen, hogy Hitlert velük egy sorban emlegessék" – hajdan Szálasi Ferenc, az 1946-ban háborús bűnök miatt kivégzett nyilasvezér vetette papírra ezeket a sorokat. Nehezen tudta feldolgozni ugyanis, hogy a „Führer”, aki mellett a végsőkig kitartott, öngyilkosságba menekült. Persze: azok az újnyilas, neonáci és más szélsőjobboldali szervezetek, amelyek az úgynevezett becsület napja alkalmából emlékeznek meg az 1945-ös budavári kitörésről, nem feltétlenül az idézett Szálasi-mondatokkal illusztrálják a korabeli eseményeket. Veesenmayer német nagykövet és különleges megbízott kijelentésére sem szoktak hivatkozni. Pedig tanulságos: „nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk". A rendőrség – ahogyan arról a Népszava beszámolt – megtiltotta, hogy a Várnegyedben, az „országos jelentőségű történelmi emlékhelynek minősülő” Kapisztrán téren rendezzék meg a szélsőjobboldali demonstrációt. A becsületnapos megemlékezők ezért szombaton délután a Városmajorban gyülekeztek. 

A közel ötszáz – nagyrészt feketébe öltözött – résztvevő egy Vaskereszttel és egy katonai sisakkal kombinált feszület, valamint Festung Budapest feliratú molinó mögött vonult a megemlékezés helyszínére. Festung, azaz: erőd. Budapestet 1944. december 1-én Adolf Hitler nyilvánította erőddé, tehát olyan várossá, amit háztól házig vívott harcban kell védeni. Hitler parancsa egyet jelentett a hatalmas véráldozattal és anyagi veszteséggel járó pusztítással, Budapest földig rombolásával. „Annak idején a Győrkösékkel még mi szerveztük 22 évvel ezelőtt, most már a gyerekek csinálják” – idézte fel társának az 1997-ben először megrendezett „becsület napját” egy idősebb férfi. A Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal azonban ma már nem létezik: a bőnyi rendőrgyilkosság után a rendőrség felszámolta a szervezetet. A városmajori rendezvény kezdetén a távolból még hallani lehetett a nácik ellen tiltakozó antifasiszták rigmusait, aztán már semmi nem zavarta az erős rendőri biztosítással megtartott demonstráció szónokait. Elsőként egy svéd neonáci alakulat, a Nordic Resistance Movement képviselője lépett mikrofonhoz. Méltatta azokat, akik szembeszálltak a „vörös hordával”, majd heves iszlámozással adott aktualitást mondandójának. Tizenöt percen át beszélt angolul. Mint kiderült: a magyar szervezők jogászok bevonásával az utolsó pillanatokig cizellálták a szöveget, hogy az ne ütközzön hazai jogszabályokba. A fordítás elkészítésére már nem maradt idő. A svéd után egy német következett, aki részben arról biztosította a jelenlévőket, hogy a „holtak dicső tettei örökké élnek”, részben arról, hogy 1945. május 8-val az „eszme nem halt meg”. A nemzetárulók ideje – jelentette ki – meg van számlálva. Incze Béla tavaly még a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társvezetőjeként, idén már a Légió Hungária nevű új szerveződés vezetőségi tagjaként mondott beszédet. Kárhoztatta a mai felfogást, mikor is úgy nőnek fel generációk, hogy értelmetlen dolognak tartják az „önfeláldozó heroizmust”. Ezért „alkut nem ismerve” kell szembeszegülni a modern világgal, hisz „nem lehet eltiporni a nacionalista gondolatot”. Szónoklatát Incze buzdítással zárta: „Bajtársak, csatasorba!” 

Az esemény végén tartott ünnepségen többek között bolgárok, oroszok, norvégok és szerbek is koszorúztak. A rendezvényen veszteségadatok nem hangoztak el. Pótoljuk a hiányt: Ungváry Krisztián történész adatai szerint Budapest ostromakor a lakosság vesztesége mintegy 35 ezer ember volt. A szovjet áldozatokat nem számítva minden második halott a civilek közül került ki. A Vörös Hadsereg közel 80 ezer fős vesztesége valamivel nagyobb volt, mint a német és magyar védők, valamint a polgári lakosság áldozatainak száma összesen. 

Közben a Széll Kálmán (volt Moszkva) téren diákok, anarchisták, romák tiltakoztak. A nem egészen száz antifasiszta „Mocskos nácik!” kórussal fogadta a „becsület napjáról” érkezőket, vagy azokat, akik a Kapisztrán térre, a Kitörés emléktúra starthelyére igyekeztek. (Bár a túra szellemisége nem sokban különbözik a becsületnapos megemlékezéstől, a rendőrség azt nem tiltotta be.)

Egy szakállas, fiatal férfi hitleres pólóban provokálta a tüntetőket. A rendőrök gyorsan félrevitték, és igazoltatták az illetőt.

cikkfeltöltő: 
GB