“Nagy-Magyarország végnapjai”

Politikatörténeti Alapítvány közleménye

 

FELHÍVÁS

“Nagy-Magyarország végnapjai”

Forradalmak és békerendszerek az első világháború után

Kreatív történelmi-művelődéstörténeti vetélkedő középiskolás diákok számára

A versenyre a Politikatörténeti Intézet Hadszíntér és hátország projektjének keretében kerül sor, amelynek célja, hogy a közönséget, a társadalmat is bevonja programjaiba, lehetővé téve az első világháború helyi, sőt akár családi emlékezetének bekapcsolását a szélesebb közösségi emlékezetbe. Mivel a „tömegek háborújának” a katonák mellett a hátország is aktív részese volt, korábbi vetélkedőink mindkettőre nagy hangsúlyt helyeztek, kreatív feladatokkal (újságszerkesztés, blogírás, interjúkészítés) segítve a játékos tanulást.

KONCEPCIÓ

„Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete” – írta 1848-ban Marx, és úgy tűnt, hetven évvel később valóra válik a vörös prófécia. Az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom megrengette a világot – az USA hadba lépése mellett ezzel kezdődött a 20. század. 1918 őszén pedig évszázados dinasztiák alatt omlottak össze a trónok a világháborús vereség hatására. A „régi világ” uralkodói és arisztokrata politikusai helyett maguk intézkedő katona- és munkástanácsok láttán sokan gondolták, hogy a felfordulás mögött csak egy világösszeesküvés állhat. Ők sötét hotelszobák mélyén rubeleiket számoló kaftános kísérteteket kezdtek vizionálni, mint Tormay Cécile a Bujdosó könyvben. Mások belátták, hogy ami Budapesten történt az őszirózsás forradalommal, az „csak a szociális világforradalom” „világprocesszusának” „egy helyi részlete” – ahogy Apponyi Albert írta a földosztó „vörös grófnak”, Károlyi Mihálynak. 1918 végén az értelmiség nagy része meg volt győződve, hogy a Nyugatnak bealkonyult és mostantól Keletről „jön a fény”. Azonban a várt világforradalom mégse tört ki. Az elszigetelt Tanácsköztársaság is megbukott 1919-ben, mindössze 133 nap után. 1920-ban pedig Apponyi nem a „szociális világforradalom”, hanem a „jaj a legyőzötteknek” világprocesszusát tapasztalhatta meg a párizsi békekonferencián. „Miért hagytuk, hogy így legyen?” – énekelte az Illés együttes. Elkerülhetetlen volt-e a trianoni béke? Lett volna-e lehetőség a fegyveres ellenállásra? És ha teljesen átütő a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének északi hadjárata, akkor megmaradt volna-e Nagy-Magyarország, vagy hazánk egy szocialista szövetségi köztársaságként olvadt volna bele a Szovjetunióba? 

Játékos és kreatív vetélkedőnkből a diákok nem csak azt tudhatják meg, hogy a tojásos nokedli és a meggybefőtt volt Kun Béla kedvenc étele, de ezekre a sokkal fontosabb kérdésekre is választ kaphatnak.

LEBONYOLÍTÁS

A verseny formája csapatverseny: a középiskolás korosztályból négyfős csapatok jelentkezését várjuk Magyarországról és a határon túli magyar iskolákból. A csapatok tagjai egy iskolából kerüljenek ki, de nem szükséges, hogy egyazon osztályba járjanak. A verseny három írásbeli fordulóból és egy szóbeli döntőből áll. A Budapesten megrendezendő döntőben az addigi fordulókon legtöbb pontot szerzett hat csapat méri össze tudását.

Az első három forduló feladatait a csapatok elektronikusan kapják meg, elektronikusan kell beküldeniük a megoldásokat, és így ismerik meg fordulónként az eredményeket. Az írásbeli feladatok megoldásához bármilyen segítséget igénybe vehetnek a versenyzők, de az elemzést, önálló megfigyelést igénylő kérdések megválaszolásánál érdemes önállóan dolgozniuk, mert az írásbelin végzett saját munkák, tapasztalatok jó alapot adnak a szóbeli döntőre.

Várható feladattípusok: plakátkészítés a korszak jellemző vizuális kézjegyeinek felhasználásával, korhű levélírás korabeli (még nem publikált) levéltöredékek alapján, lexikális totó, interjúkészítés, érveléstechnikai feladatok, az érem két oldala: hadvezér és közkatona, életút-prezentáció, történelmi film elemzésén alapuló portrékészítés és propaganda-elemzés, stb... Versenyzőink számára ezen felhívás alján összegyűjtöttük az ajánlott szakirodalmat, de a három forduló során az egyes feladatokhoz további digitális, interneten hozzáférhető, vagy csatolmányban elküldött forrást is eljuttatunk.

TEMATIKA

1. forduló: 1917-1918 (háborús és hátországi események + orosz forradalom)

2. forduló: 1918-1919 (háború utáni forradalmak, tanácsköztársaságok, pl. Berlin, Magyarország)

3. forduló: 1919-1923 (békekonferencia, békék)

Döntő: új felkészülést nem igényel, a korábban megismert szakirodalom, forrásanyag, valamit a levelező fordulókban elkészített feladatmegoldások felhasználását és ismeretét várja el a versenyzőktől.

 

MENETREND

Jelentkezési határidő: 2016. november 14. hétfő

I. forduló beküldési határideje: 2016. december 12. hétfő

II. forduló beküldési határideje: 2017. január 23. hétfő

III. forduló beküldési határideje: 2017. február 27. hétfő

A döntőbe került csapatok névsorának kihirdetése: 2017. március 13. hétfő

Döntő: 2017. április 8. szombat

DÍJAZÁS

A döntőbe került hat legjobb csapat jutalma könyvutalvány az alábbi értékben:

I. helyezett: 60 000 forint

II. helyezett: 40 000 forint

III. helyezett: 20 000 forint

IV-VI. helyezett: 10 000 forint

 

JELENTKEZÉS

Kérjük, töltsék ki az alábbi linkre kattintva letölthető jelentkezési lapot, és e-mailen juttassák el hozzánk a politikatorteneti@gmail.com címre. Az 5000.- Ft-os nevezési díjat a Politikatörténeti Intézet alábbi számlaszámára kérjük befizetni az első forduló beküldési határidejéig: 12001008 – 00102946 – 00100005. A befizetésről számlát állítunk ki.

Vetélkedő - jelentkezési lap 2016

A nevezési díj fejében a csapatok megkapják az alábbi köteteket:

Hajdu Tibor: Ki volt Károlyi Mihály? (Napvilág Kiadó, 2012)

Kérdések és válaszok az I. világháborúról (Napvilág Kiadó, 2013)

AJÁNLOTT SZAKIRODALOM

 

Első világháború:

HADSZÍNTÉR ÉS HÁTORSZÁG honlap

HADSZÍNTÉR ÉS HÁTORSZÁG facebook oldal

Kérdések és válaszok az I. világháborúról (Napvilág Kiadó, 2013)

Az első világháború. A XX. század őskatasztrófája (tanulmányok) (Napvilág Kiadó, 2010)

Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve (Pesti Kalligram Kft., 2014)

Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914-1918 (Osiris Kiadó, 2014)

Romsics Ignác (szerk.): Magyarország az első világháborúban (Kossuth Kiadó, 2010)

Max Hastings: 1914 – Európa lángba borul (Gabo Könyvkiadó és Keresk. Kft., 2014)

Nagy Háború Blog

Első világháború - a 100. évfordulós Page

 

Forradalmak és békekötések:

Siklós András: Magyarország, 1918-1919. Események, képek, dokumentumok (Magyar Helikon Kiadó, Bp. 1978)

Hajdu Tibor: Közép-Európa forradalma, 1917-1921 (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989)

Hajdu Tibor: Ki volt Károlyi Mihály? (Napvilág Kiadó, Budapest, 2012)

Borsányi György: Kun Béla. Politikai életrajz (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979)

Ormos Mária: Padovától Trianonig (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984)

Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés (Osiris, Budapest, 2007)

Ablonczy Balázs: Trianon-legendák (Jaffa Kiadó, Budapest, 2010)

 

További felhasználható irodalom és forrásanyag:

A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

Fortepan archív fényképgyűjtemény

Arcanum Digitális Tudománytár

Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum (különösen: Vasárnapi Újság)

 

 

 

cikkfeltöltő: 
GB

Választás

Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról is beszélt, hogy árulók vannak a soraikban, és ő tudja, kik azok.
2021.december 23.
Új kutatócéggel dolgozunk” – mondta a Magyar Hangnak Márki-Zay Péter, annak apropóján, hogy december 15-én egy igencsak kellemetlen tartalmú közvélemény-kutatás szivárgott ki a sajtó felé az ellenzéki összefogás népszerűségéről.
2021.december 22.
Bejegyzés alatt áll Gattyán György pártja, a hivatalos bírósági nyilvántartásban már szerepel a Megoldás Mozgalom. A milliárdos pénteken az Egyenes beszédben jelentette be, hogy aktivizálják a párt tevékenységét. Az ellenzéki összefogás tagjai egységesen úgy vélik: Gattyán György indulása csak a Fidesznek jó. Az ATV Híradó riportja.
2021.december 20.
Budapesten, valamint a 23 megyei jogú város közterein, de az összefogásban részt vevő pártok irodáiban is le lehet adni a szignókat.
2021.december 15.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utcafórumot tartott Székesfehérváron, ahol többek között kijelentette, rendkívül gátlástalan ellenféllel állnak szemben.
2021.december 12.
„Valami megmozdult. Valami, ami túlmutatott a centrális erőtéren és az egymást taposó pártokon, a médiapolitizáláson, a szekértáborokon és a megosztottságon. Szimbólumok jelentek meg, ötletek, tervek és programok kerültek bemutatásra, értelmes politikai viták zajlottak, önkéntesek és aktivisták ezrei dolgoztak az utcákon, pozitív üzeneteket, politikai gesztusokat, elismerést és együttműködést láthattunk, ami vonzotta a választókat is.”
2021.december 9.
Noha az előválasztás alatt komoly összetűzéseik voltak, a volt kormányfő most megvédte a főpolgármestert.
2021.december 2.
Csak egy jós tudná megmondani, milyen hatással lesz a jövő évi országgyűlési választásokra a koronavírus-járvány miatt 2022. június elsejéig meghosszabbított veszélyhelyzet. Erről is beszélt a Hírklikknek Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint igaz a kormány érvelése, hogy nincs akadálya a választásnak, de ez akár egyetlen éjszaka alatt is változhat, ha a Fidesz úgy akarja. Erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt, akár az Alaptörvényt is módosíthatják az ügyben – tette hozzá. Úgy fogalmazott, pillanatnyilag beláthatatlan, mit fognak tenni.
2021.november 28.
Alapvető kérdés, hogy továbbra is egy egyre zártabb, vagy pedig egy nyitott társadalomban fogunk élni, a társadalmi fejlődés mintája nyugati, vagy keleti lesz, s a mindent központosító rendszert erősítjük-e meg, vagy visszaadjuk az intézmények autonómiáját.
2021.november 21.
Márki-Zay Péter azt mondta az ATV-nek, hogy:
2021.november 17.