Éljünk-e a moratóriummal, vagy sem?

Azoknak, akiknek teljesen befagytak a jövedelmei, a hiteltörlesztési moratórium nagy segítség és egyfajta kényszerű választás is. Sokan azonban szabadon dönthetnek, folytatják-e a régi mederben a törlesztést, vagy haladékot kérnek. Nyilván nem rossz tíz hónapig mentesülni a törlesztések alól, viszont ez esetben az adós hosszabb ideig tartozik, és összességében több nominális kamatterhet fizet.

https://index.hu/gazdasag/2020/04/09/eljunk-e_a_moratoriummal_vagy_sem/

DSC 1243

Megéri-e a moratóriummal élni, vagy nem? Sokan teszik fel maguknak vagy másnak is ezt a kérdést. A válasz pedig nem is olyan egyszerű. Megkérdeztük a vezető hazai lakossági bankokat (Budapest Bank, CIB, Erste, K&H, MKB, OTP, Raiffeisen, Takarékbank, UniCredit), és a válaszok alapján mindenhol sok ügyfél jelzi az online és a telefonos csatornákon (a bankok mindenkit arra kérnek, hogy a fióklátogatásokat mellőzzék az ügyfelek), hogy ők mégis fizetnének.

KAPCSOLÓDÓ

Kiszámoltuk, hogyan hat a hitelmoratórium a visszafizetésére

Kiszámoltuk, hogyan hat a hitelmoratórium a visszafizetésére

Egy 20 milliós kölcsönnél egymillióval dobhatja meg a teljes visszafizetést.

  • Annak, akinek nincs más lehetősége, nem is kérdés, halaszt.
  • Aki azonban matekozhat, annak már összetettebb a válasz.

A pénzügyi tankönyvek rideg közgazdasági számításai alapján a válasz az, hogy megéri a moratóriummal élni, de a hétköznapi gondolkodás szerint aki tud, az inkább fizessen, mert rövidebb ideig és kevesebbet kell törlesztenie.

Egy egyszerű példával

Kezdjünk egy nagyon egyszerű hétköznapi példával! Tartozunk a barátunknak egymillió forinttal. Ő azt mondja, hogy nyugodtan válasszunk, vagy most adjuk oda az egymillió forintot, vagy öt év múlva kér 1,25 milliót. Mit válasszunk?

HA ÉPPEN NINCS EGYMILLIÓ FORINTUNK, AKKOR NEM IS KÉRDÉS, A KÉSŐBBI TÖRLESZTÉST KELL VÁLASZTANUNK.

Ha viszont van elég pénzünk, akkor közgazdaságilag (nettó jelenérték-számítással) jobb döntés az öt év múlva esedékes adósságrendezést választani. Hiszen ha van ma egymillió forintunk, akkor találunk olyan befektetési lehetőséget, amellyel betehetjük a pénzt a 4,95 százalékot hozó MÁP Pluszba. Ez öt év múlva 1,273 millió forintra növeli a pénzünket, 23 ezer forintot (igaz, csak öt év múlva esedékes 23 ezer forintot) nyerünk ezzel a verzióval.

Egyéb kockázatokkal most nem számoltunk, vagyis a MÁP Pluszt minden szempontból kockázatmentes befektetésnek tekintettük.

(Itt leírunk egy szakmai mondatot, de ígérjük, hogy a cikk további részében nem fogunk ilyeneket használni, adósként azokkal a kifizetésekkel járunk jól, ahol a nettó jelenérték negatív, vagyis az öt év múlva esedékes 1,25 millió forintról ki lehet mutatni, hogy kevesebbet ér ma, mint 1 millió forint. Az öt év múlva esedékes 1,25 millió forint ma 981 743 forintot jelent 4,95 százalékos kamattal diszkontálva).

UGYANAKKOR, HA NEM IS KÖZGAZDASÁGILAG, DE A JÓZAN PARASZTI ÉSZ LOGIKÁJA SZERINT AZ IS JÓ VÁLASZTÁS, HOGY MOST LETUDOM A TARTOZÁSOMAT EGYSZER ÉS MINDENKORRA,

nem nyomaszt még öt évig az adósság, nem kell bajlódnom a pénzem fialtatásával sem.

Hasonló dilemmák

A lakossági és vállalati banki tartozások moratóriuma kapcsán mindenkinek hasonló dilemmákat kell eldöntenie. Mi most a lakossági ügyfelek döntésére fókuszálunk.

Fizessünk a régi metódus szerint, vagy élvezzük az átmeneti könnyebbséget, de cserébe vállaljuk a nominálisan nagyobb összegű kamatfizetést és azt, hogy a hiteltörlesztés tovább tart?

Mindjárt adunk érveket a dilemma eldöntéséhez, de először álljon itt néhány alapvető tudnivaló a haladékról:

  • A kormány 47/2020. (III. 18.) számú rendeletében szabályozta a fizetési haladékot (moratóriumot), a szabályok a március 18-án 24 órakor érvényes szerződésekre, az addig folyósított kölcsönökre állnak fenn, aki ezek után vett fel bármilyen hitelt, vagy hívott le új részt egy hitelkeretből, ő arra a részre már nem jogosult a fizetési haladékra.
  • A 2020-ban lejáró szerződések 2020. december 31-ig meghosszabbodtak.
  • A moratórium 2020. december 31-ig érvényes, és a lakosság szempontjából valamennyi hitel-, kölcsön- és ingatlanlízing-szerződésre érvényes, beleértve a már kihasznált folyószámla-, hitelkártyakereteket és munkáltatói kölcsönszerződéseket is.
  • A moratórium alatt a tőke-, a kamat- és a díjfizetés is halasztható, de semmilyen tartozásunk nem csökken, csak tolódik, a hitel eredeti futamideje pedig legalább a moratórium idejével meghosszabbodik.
  • A moratórium után, évente egyenlő részletekben kell majd megfizetni a 2020-ban meg nem fizetett tételeket, úgy, hogy a törlesztőrészlet és a megfizetendő kamat együttesen nem haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészleteket, ezért a hitel futamidejének meghosszabbodása több is lehet, mint a moratóriumos időszak.
  • Folyószámlahitel és hitelkártya esetén a moratórium végét követően az elmaradt tőke, kamat és díj az eredeti szerződésben foglaltak szerint válik esedékessé.

Megéri vagy nem éri meg?

Ha élünk a moratóriummal, a fizetési haladék szabályai szerint a bank egy kicsit rosszabbul jár (vesztesége keletkezik). Más szereplő nincsen ebben a buliban, csak az ügyfél és a bank, ha ez egy zérusösszegű játék, azt is mondhatjuk, hogy amit a bank veszít, azt az ügyfelek nyerik meg.

AZ ÜGYFELEK SZÁMÁRA AZ AZONBAN NEM ELÉG, HOGY A BANK EGY KICSIT ROSSZABBUL JÁR, AZ A KÉRDÉS, HOGY AZ ADÓS VALÓJÁBAN JOBBAN JÁR-E.

Bán Kristóf, a CIB lakossági hiteltermékek vezetője szerint

az ügyfelek körülbelül egy százaléka az, aki valóban közgazdasági modellekkel számolja ki, hogy számára a moratórium neki kedvezőbb lehet-e. Sokan viszont úgy gondolkodnak, hogy azért a moratóriummal csak hosszabb lesz a futamidő, és ettől tartanak, illetve azt is észlelik, hogy így több lesz a megfizetendő kamatteher.

A Takarékbank azt javasolja ügyfeleinek, hogy akinek anyagi helyzete, körülményei megengedik, az fizesse tovább a törlesztőrészleteit, ezzel elkerülhető a moratóriumot követő időszakban a futamidő meghosszabbodása.

Számos törlesztő

Nem véletlen tehát, hogy a CIB Banknál már a lakossági ügyfelek közel 30 százaléka jelezte, hogy inkább folytatná a törlesztést, és ez az arány napról napra nő. Minden nagyobb lakossági bankot megkérdeztünk erről, és tapasztalatunk szerint hasonlóan magas arányokról számolt be mindenki.

Többen üzleti titokként kezelték a számot, de azért jelezték, hogy számosan jelentkeztek a törleszteni vágyók. Amelyik bank konkrét számokat is mondott, azok pedig azért nehezen összehasonlíthatók, mert eltérő napokon érvényes adatot hallottunk,

  • az OTP-nél egymillió ügyfél érintett összesen; a bank tájékoztatása szerint ha átlagot vonunk a különböző termékek kapcsán beadott nyilatkozatok számából, akkor körülbelül 30 százalék azoknak az aránya, akik egyelőre nem veszik igénybe a fizetési haladékot;
  • a Budapest Bank 40 százaléknyi törlesztőről számolt be;
  • a Raiffeisennél több tízezer ügyfél maradt a törlesztésben;
  • a Takarékbanknál, hétfő (április 6.) estig 32 500 ügyfél jelezte fizetési szándékát;
  • a K&H Banknál 68 ezer ügyfél nem kíván élni a moratóriummal.

Hitelkártyánál

Volt egy pár speciális és visszatérő kérdése is az olvasóinknak, amelyeket többen is feltettek, térjünk ki most ezekre. Ilyen a hitelkártya-tartozások kezelése.

A szabály egyértelmű: a fordulóidőpont számít. Képzeljük el, hogy egy adott ügyfélnek 400 ezer forint a havi hitelkerete. Ha az ügyfél március 18-án éjfélig felhasznált a 400 ezer forintos hitelkeretből 150 ezer forintot, akkor az a tartozás a moratórium hatálya alá tartozik. De maradt egy 250 ezer forintos, ki nem használt hitelkeretrész is. Ha március 19-től az ügyfél azt is használja, az új lehívásnak számít, ez a rész már nem tartozik a moratórium alá, azt normál hitelkártya-tartozásként kell kezelni.

Befektetési, előtörlesztési szabályok

Érdekes kérdés, hogy amennyiben valaki úgy gondolkodik, hogy befekteti a moratórium miatt be nem fizetett pénzt, mire megy vele.

Ha pontosan számolunk, valójában nincs szó óriási összegekről akinek 100 ezer forint a havi törlesztője, az összesen egymillió forintot takarít meg, ez szép összeg, de azt nem tudja egyből berakni például az említett 4,95 százalékos kamatot hozó ötéves állampapírba, hanem csak havonta 100 ezer forintot, vagyis van olyan tétel, amit 9 hónapra lehet befektetni, de olyan is, amit csak egy hónapra. Egy ilyen megtakarításnak kisebb a hozamtermelő képessége.

NAGYON FONTOS AZONBAN TUDNI, HOGY AZZAL NEM ÉRDEMES JÁTSZANI, HOGY VALAKI NEM FIZET TÖRLESZTŐKET, A MEGTAKARÍTÁST PEDIG BETESZI VALAMILYEN MEGTAKARÍTÁSBA, MAJD A MORATÓRIUM LEJÁRTÁVAL ELŐTÖRLESZT BELŐLE.

Mint az MKB megerősítette számunkra a moratórium ideje alatt, illetve a moratórium lejártát követően kérelmezett előtörlesztések esetén az előtörlesztés összegét elsősorban a moratórium ideje alatt meg nem fizetett kamatra, illetve a moratórium lejártát követően esedékes egyenlegre kell elszámolni a Ptk. 6:46. §-ával összhangban.

Ez az előtörlesztés tehát nem a tőketartozást, hanem a moratórium alá eső befizetéseket törleszti először.

A ráutaló magatartás

Nagyon érdekes szabályai vannak az úgynevezett ráutaló magatartásoknak is. Akár annak, hogy valaki nem fizet, akár annak, ha valaki törleszt. Alapból a szabályrendszer úgy van kitalálva, hogy mindenki moratóriumos.

HA VALAKI AZT JELZI, HOGY Ő SZERETNE TÖRLESZTENI, DE VÉGÜL NEM TÖRLESZT, AKKOR EMIATT SEMMILYEN BÁNTÓSÁG NEM ÉRHETI, NEM KAP FELSZÓLÍTÁST, NEM KAP KÉSEDELMI KAMATOT.

Ha valaki nem teljesít, akkor is a jogszabály biztosítja, hogy a bank őt átsorolja a haladékos csapatba. Érdekes helyzet az is, ha egy ügyfél egy ideig élt a moratóriummal, majd utána mégis úgy dönt, hogy utalna. Ezt érdemes a bankok által biztosított netes vagy mobilos csatornákon bejelenteni. Különböző banki termékek vannak, egy lakáshitelnél a bank aktív, vagyis beszedi, levonja az ügyfél számlájáról az esedékes törlesztőt.

Ezt megfelelő bejelentés nélkül nem teheti meg, és

AZ SEM MEGOLDÁS, HA AZ ÜGYFÉL UTAL, ÉS A KÖZLEMÉNYBEN JELZI, HOGY MILYEN CÉLBÓL UTALT PÉNZT, A BANKI RENDSZEREK NEM TUDNAK KÖZLEMÉNYEKET BOGARÁSZNI, NEM TÉRHETNEK EL A TÖRLESZTÉS SORÁN A NORMÁLIS MEGSZOKOTT BESZEDÉSTŐL.

Más a helyzet, ha az ügyfél az aktív, vagyis például egy hitelkártya-tartozást ő rendez utalással. Ezt a jövőben is megteheti, és ha utal, azt a bank bejelentés nélkül is képes fogadni.

Az OTP is arról tájékoztatott bennünket, hogy vannak ügyfelek, akik nem nyilatkoztak, de továbbra is átutalással fizetik a havi tartozásukat, számukra nem is szükséges nyilatkozatot tenni, hiszen ők a fizetéssel bizonyítják, hogy nem élnek a haladékkal. 

A bankoknak mindez egy rémálom, képzeljük el, hogy egy ügyfél jelzi, hogy törleszt, de mégsem teszi, ennek elkönyvelése operációs oldalról csak visszamenőleges elszámolásokkal értelmezhető. Több bank is jelezte, hogy nekik nagy segítség, ha az ügyfelek jelzik azt is, ha törlesztenének, de azt is, ha visszalépnek a moratórium hatálya alá. Szintén kérték a bankok, hogy az ügyfelek lehetőleg tájékozódjanak az online csatornákon, mert a telefonjaik eléggé leterheltek.

Borítókép: Index Fotós: Bődey János

cikkfeltöltő: 
GB