Általános, egyenlő, közvetlen és titkos?

https://szefakademia.hu/koszonto/altalanos-egyenlo-kozvetlen-es-titkos

 

Időpont: 2018. január 27. (szombat)
Helyszín: OKISZ Irodaház
Budapest, XIV. kerület, Thököly 58.

Összefoglaló

 A SZEF-ÉSZT AKADÉMIA tizenkettedik tanácskozását a mostanában kicsit rendszertelen jelentkezés ellenére a régi érdeklődés és sajtófigyelem övezte. Az OKISZ Inkubátorházban tartott konferenciát majdnem a teremben lévő 60 főt meghaladó mértékben kísérték figyelemmel az interneten. A történtekről, a leglényegesebb üzenetekről valódi képet nyújtott a NÉPSZAVA tudósítása (ennek részleteit felhasználjuk ebben az összefoglalóban) és a HÍR-TV este hétkor kezdődött híradója.

Az összefoglalót sajtóválogatás és dokumentumok zárják.

Az AKADÉMIA képzési karaktere most az eddigieknél is erősebb hangsúlyt kapott. Miként az a megnyitóban hallhattuk, a magyar lakosság meglepően tájékozatlan a választási szabályok terén, és bár 1989-től a választók valamennyire megtanulták, miképp érvényesítsék döntéseiket a szavazatukban, most teljes a zavarodottság. Kevesen éretik, hogy az első választási forduló elmaradása miatt minden szavazat átértékelődik, végzetesen véglegessé válik, ugyanis a 2012-ben megváltozott szabályokat és következményeit – a lakosság alig 5-7 százalékát kivéve – gyakorlatilag senki nem ismeri teljesen és pontosan.

A választási szabályok miatt könnyen előfordulhat, hogy a kormányváltás szándékával, de körültekintés nélkül leadott szavazatok abszolút többsége mellett sem lesz hatalmi váltás, sőt, akár újabb kétharmad születhet.

A Tanácskozás előzetes kérdései voltak:

  • Mi a választás tétje; a Közhatalom, az Állam? Milyen és kié ez az Állam?
  • A tényleges társadalmi nyilvánosság és a szólásszabadság része a választási szabadságnak?
  • Miképp történhetett, hogy a lakosság legalább fele máig nem tudja, hogy a kétharmad valójában maximum egyharmadnyi szavazatra épül?
  • A választás 2010 után megváltoztatott szabályai megmagyarázzák a most látható ellenzéki zűrzavart?

A tanácskozás teljes programja kivonatolva és videókban

MEGNYITÓ

Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az AKADÉMIA vezetője, az MKKSZ elnöke bevezetőjében a rendezvény szakmai és közpolitikai jellegét emelte ki, elhárította a politikai rendezvény vádjait, és rámutatott: a közszolgák, a közigazgatás szakszervezeti tagjai is hivatalos szerepet visznek a választás lebonyolításában. Ezért is kénytelen volt rámutatni, hogy szakszervezeti rendezvényen vagyunk, olyan köztisztviselők és közszolgák érdekvédelmi harcának részeként, akik most is kénytelenek egy sorrendben már ötödik sztrájkot, a február 15-16-19-re tervezett KÉK SZTRÁJKOT előkészíteni.

 

 

***

ELŐADÁSOK

Mi a tét; a közhatalom, az állam, a jövő?
Balázs Péter volt külügyminiszter, a V18 elnöke mértéktartó, kiegyensúlyozott előadásában a karrierdiplomatáktól elvárható választékossággal, objektivitással és tárgyszerűséggel tekintette át hazánk helyzetét az elmúlt nyolc évnyi kormányzás után.

„A V18 néven korábbi kormánytagokból szerveződött csoport vezetője szerint még a választók, de az induló pártok sem találták meg a kormánypártoknak kedvező módon egyfordulóssá változtatott voksolás ellenszereit. A felmérések azt mutatják, a lakosság nem kis része passzivitással reagál, az ellenzék pártjai pedig néha átláthatatlan megoldásokkal próbálnak helyezkedni a legjobb pozíció eléréséért, mert számukra a mostani keretek egyet kínálnak: „ugrást a sötétbe”.

Az egykori diplomata nemzetközi példák alapján is fontosnak nevezte a politikai váltógazdálkodást, mondván, az még a hatalomból átmenetileg kieső pártnak is jó. Minél tovább áll egyetlen személy egy tömörülés élén, annál nehezebb megtalálni az utódját az elkerülhetetlen bukás után – érvelt Balázs Péter. Ez önmagában is jó ok lenne Orbán leváltására, de ennél fontosabb, hogy az ő vezetése alatt nem jó irányba mennek az ország ügyei.

A választóknak például tudniuk kell, hogy az utóbbi évek kedvező nemzetközi feltételeivel egyáltalán nem tudott élni a mostani koalíció. Ha csak a fogyasztás alakulását nézzük egy szűk körben, a V4 országcsoporton belül, azonnal kiderül, hogy mennyire rossz a jelenlegi gazdaságpolitikánk. A magyar fogyasztás ugyanis 2002 óta mindössze 25 százalékkal nőtt, míg a cseheké 45, a szlovákoké 52, a lengyeleké pedig 68 százalékkal!

Az utóbbi nyolc évben tragikus méretűvé vált a kivándorlás az országból, a torz elosztási rendszer miatt a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek, miközben a kormánypártok tagjai „pancsolnak a közpénzekben” – sorolta a V18 vezetője az érveket, hogy miért szorul rá Magyarország a politikai irányvonal változására.”

Tizenkét éve nem volt miniszterelnök-jelölti vita Magyarországon – hívta fel a figyelmet Balázs Péter. Ráadásul az Orbán-kormánynak megint nincs programja – tette hozzá, mert a „jó napot kívánok, boldog karácsonyt, oszt jónapot” szintű beszólásokból nem lesz jövőkép.” A V18, azaz a mi célunk az állampolgárok választási hajlandóságát feléleszteni, de ilyesmire nem volna szabad szavazni – zárta előadását a volt külügyminiszter.

 

 

***

Választási szabályok a hatalom birtokában…    
Hubai László történész, választáskutató kapcsolódva az előbbi gondolatokhoz, a politikai váltógazdálkodást a demokrácia alapjának nevezte, de mindjárt hozzátette: a jobboldal nálunk száz éve azt hiszi, hogy csak ő hivatott a magyar érdekek képviseletére, a baloldal nem. Fontos történelmi üzenet ugyanakkor az is, hogy amikor a nemzetközi döntések hatására mégis baloldali irányítás alatt állt az ország, vezetői ugyanolyan eszközöket alkalmaztak a hatalom megtartására, mint a jobboldali kormányok.”

Hazánk választójoga forradalmi ugrásoknak is nevezhető lépésekben fejlődött. Például 1848-ban a lakosság 7 % kapott választójogot, miközben ez Angliában akkor fele ekkora sem volt. 1920-ban már 40 százalék, 1945-ben 66%, majd a nagykorúság leszállítása miatt ez közel 80%ra emelkedik. Amikor a győztesek külső diktátumként a két világháború után követelik a mind teljesebb és demokratikus választási szisztémát, akkor a hatalmon lévő erők ezt mindig – azaz mindig – igyekeznek a következő választások során korlátozni, hogy uralmukat továbbra is biztosítsák…

Bethlen képzettségi cenzus vezet be a nőknél, újra nyílttá teszi a választás vidéken, hogy a politikai (legitimista) katolicizmust és a szociáldemokratákat visszaszorítsa, 1925-ben betiltja a plakátokat!

1947 után általános és egyenlő a választójog, de elfogy a választék, mert egypártrendszer lesz…

Érdekes és visszatérő összefüggés, hogy az Antant 1921 után már jobban érdekelt egy stabilabb, mint egy demokratikus Magyarországban, és a hidegháború alatt 1947 után is így van ez. (Azt már csak az íródeák teszi hozzá, hogy Merkel asszony Németországának is így volt a legolcsóbb Magyarországot a német cégeknek „összeszerelőként” megtartani, tűrve mindazt, ami a jogállammal és a választási rendszerrel 2010 után történt…)

Ha az eszközöket nézzük, Bethlen, Gömbös, Szálasi, Rákosi, Kádár mindent megtett a hatalom védelmében, amit a joggal élve „törvényesen”, majd törvénytelenül meg tudott tenni, és a sort nem kell befejezni, mert előttünk áll a vége – mondotta Hubai László.

Érdekes párhuzamokat rejt az a kijelentés is, hogy a harmincas évek második felétől az iparba tömegesen beáramló segéd- és betanított munkákat végző paraszti tömegekkel az akkori szociáldemokraták nem találtak szót, mert ők csak a konszolidált, polgárosodott, képzett, szakmunkások, munkás arisztokraták tömegeivel tudtak kommunikálni, és nem is volt más eszközük erre a párbeszédre a Népszavánál…

És itt a választásokat kísérő nyilvánossági, média strukturális és kampányeszközök témája következett, azaz a következő előadó.

 

 

***

cikkfeltöltő: 
GB